Heinrich Nordhoff 1948-tól irányította a Volkswagen gyárat, és termékfejlesztés helyett a terjeszkedésre helyezte a hangsúlyt, irányítása alatt kitartott a léghűtéses farmotoros konstrukció mellett a VW, miközben Brazíliában, Mexikóban és Dél-Afrikában is gyárat építettek, 1965-ben megvásárolták a Daimler-től az Auto Union-t. Szó szerint az utolsó pillanatban kezdtek előre menekülni, a VW nyeresége visszaesett a hatvanas években, csak az Audi profitjának köszönhetően tudták finanszírozni a munkát. Nordhoff 1968-as nyugdíjazása előtt egyik utolsó intézkedésként létrehozott egy csoportot, amelynek feladata egy modern Bogár-utód kifejlesztése volt. Ennek vezetője az a Hans-Georg Wenderoth lett, aki az 1969-ben felvásárolt NSU-tól érkezett, ahol az Ro80-ast készítette – korának egyik legmodernebb konstrukcióját.

A hatvanas évek végén Olaszországban már megindult a keresztmotorra/elsőkerékhajtásra való átállás, ezért a VW vezetése megkérte az akkori olasz forgalmazót, Gerhard R. Gumpertet, hogy az 1969-es Torinói Autószalonon válassza ki a legígéretesebb autókat, hogy annak a dizájnerét szerződtessék – a 6 kiválasztott autóból 4 volt Giorgetto Giugiaro munkája, a németek őt bízták meg a fejlesztéssel. Egy kicsit a műszaki oldalba is beleszólt az Ital Design: ők javasolták az első tengelyvonal elé keresztben beépített motorokat és a sarkokba kitolt kerekeket, ami a 10 évvel korábbi Mini óta bevált receptnek számított.

Mintegy 1400 mérnök dolgozott a keresztmotoros, vízhűtéses autón, amely Scirocco kupéként debütált – úgy számoltak, ennél a rétegmodellnél kiküszöbölik a gyermekbetegségeket, és a Bogár-utód Golf már mentes lesz ezektől. Wolfsburgban 1974. március 29-én indították el a Golf sorozatgyártását, de csak júliusban érkeztek meg a kereskedőkhöz az első példányok. A központi gyárban a mai napig több mint 20 millió példányt gyártottak, ezenfelül még további 17 milliót készítettek más német, belga, brazil, kínai, maláj, mexikói, szlovákiai és dél-afrikai gyárakban.