Az új Range Rovernél is szerephez jutó, mindenféle hajtásmód befogadására alkalmas MLA-Flex alapra épül az új Range Rover Sport, amelynek a méretét alaposan megnövelték. Egyfelől a hátul utazók örülnek a 75 mm-rel hosszabb tengelytávolságból járó extra helynek, másfelől a Velar típusnak is meglesz így a maga helye a kínálaton belül.

Ahogy azt az utóbbi időben megszokhattuk, különleges mutatvánnyal készültek a világpremierre, a Range Rover Sport az izlandi Kárahnjúkar gát túlfolyóján 193 métert haladt felfelé, miközben percenként 750 tonna víz zúdult le körülötte – a sofőr a James Bond filmeken is dolgozó Jessica Hawkins volt.

A külsőért felelő Dominic Najafi formatervező szerint a hátrafelé lejtő tetővonal teszi sportossá a megjelenést, új elem, hogy egy folyamatos vonal választja el a fém- és üvegfelületeket a karosszérián, a hátsó lámpákat egy vízszintes csíkba rendezték, így könnyű megkülönböztetni a Sport változatot a patkó alakú hátsó lámpákkal rendelkező Range Rovertől. Az első fényszórók a márka eddigi legkeskenyebb darabjai, hátul lejjebb vitték a rendszámtáblát. Az utastérben körbeöleli a vezetőt és az első utast az autó, az üléspozíciót 20 mm-rel vitték lejjebb, a 13,1 colos képátlójú központi érintőképernyő laposabb szögben áll a Range Roverhez képest.

Műszakilag mindent elkövettek a mérnökök a vezetési élmény javítása érdekében, először itt használnak változó térfogatú légrugókat – azt nem fejtik ki, hogy pontosan mit is jelent ez a leírás –, a navigációs rendszer alapján a felfüggesztés előre felkészül az útvonalon található kanyarokra. Ezek bevételét elektronikusan vezérelt differenciálzárak, célzott fékezések segítik, az opciós összkerék-kormányzás akár 7,3°-os szögben elforduló hátsó kerekeket jelent, a 48 voltos karosszériadőlés-szabályzó rendszer tengelyeként 1400 Nm-es nyomatékkal dolgozik, gyorsabban és finomabban az eddigi rendszereknél. Maga az MLA-Flex alap 35%-kal merevebb karosszériavázat ad, a Terrain Response 2 nevű elektronikus terep-felügyeleti rendszer adaptív terep-sebességszabályzót kínál, ahol a sofőr választhatja ki a haladási sebességet, ezt követően már csak a kormányzással kell foglalkoznia.

Hajtások tekintetében a soros 6 hengeres Ingenium-blokkok mellett a BMW V8-as biturbója lesz elérhető. A dízel lágyhibrid rásegítést kap, 3 teljesítménnyel választható (249 LE/600 Nm, 300 LE/650 Nm, 350 LE/700 Nm) – a gázolaj-tank 80 literes, az AdBlue-tank 20 literes -, a benzines alapesetben lágyhibrid (400 LE/550 Nm), és létezik belőle 2 plug-in változat (440 LE/620 Nm, 510 LE/710 Nm rendszerteljesítmény). A 31,8 kWh kapacitású akkumulátorral a szabványos elektromos hatótávolság 113 km, a valós életben inkább 88 km-rel számolhat a Range Rover Sport használója. A csúcsot kezdetben az 530 LE/750 Nm teljesítményű V8-as biturbó jelenti, ami 4,5 másodperces 0-100 km/óra sprintet tud, és ennek a végsebességét már elektronika korlátozza 250 km/óránál.

A Range Rover Sport esetén különösen népszerűnek várják a csúcsmodellt, ezért is igyekeznek a több mint 600 lóerős SVR változat piacra dobásával, ami 2023 elején esedékes. Az ügyféligények alapján sokan várják az akkumulátoros-elektromos változatot is, amely 2024-ben érkezik a márka első villanyautójaként, ennél is a BMW lesz a technológia-partner.