A 0,33-as légellenállási együttható mellé aktív első és hátsó légterelők jártak, melyek 80 km/órás tempó fölött automatikusan működésbe léptek, de a sofőr bármikor aktiválhatta a rendszert. Fotó: Mitsubishi, MTV, Miramax

Az 1990-es év fordulópontot jelentett a világban. A hidegháború véget ért, optimizmus lengte körül az évtizedeken át szabadságra vágyó országokat, felpezsdült az élet, a gyors technikai fejlődés egyik napról a másikra testközelbe került. Magyarországon is megjelentek a vágyott világmárkák, egymás után nyitottak meg az autószalonok, többek között a Mitsubishi típusait is hivatalosan forgalmazni kezdték.

A legkevésbé sem volt sportos, viszont légzsákot rejtett a kissé ormótlan kormány. A klíma és a rádió látványos kezelőfelületet kapott

Nem csak az újdonság varázsa miatt alakult ki nimbusza a hazai piacon, a japánok akkoriban voltak a csúcson, a márka pedig történetének legjobban sikerült kupéjával erősítette a távol-keleti gyártmányok jó hírét. A japán sportautók mércének számítottak, technológiai előnyük mellett kialakították saját egyéniségüket, ráadásul elérhető áron léptek piacra.

https://youtu.be/O9XHqLwQlXs

A Starion utódjaként bemutatott 3000 GT olyan ellenfelekkel versenyzett, mint a Honda NSX, a Nissan 300ZX és a Toyota Supra, melyek árából több „magyar” Suzuki Swiftet vagy Opel Astrát is lehetett venni, a Ferrari, a Jaguar, a Lamborghini és a Porsche a japán kihívóknál is egy nagyságrenddel drágábban kínálta hasonló teljesítményű autóit.

https://youtu.be/Ue0-xSOdePY

Az 1989-es HSX tanulmány szinte semmit sem változott, mire 3000 GT néven gyártásba került. Legömbölyített formaterve szakított a 80-as évek szögletességével, és megalapozta a 90-es évek világát. Megkapta az egyik legvagányabb korabeli stíluselemet, a bukólámpát, masszív hatást keltő karosszériáját kupolaszerű ablakok tették különlegessé, hátsó lámpája csak egy vékony csík volt Mitsubishi felirattal.

A 3000 GT csúcsváltozatát 286 lóerős, 3,0 literes, dupla turbós V6-os hajtotta

Vagány lemezei alatt hordott technikája ráadásul sokkal vonzóbb volt a külsejénél is, hiszen a divatos kupé szerepét az 1989-ben bevezetett Eclipse töltötte be, a 3000 GT-t viszont igazi csúcsmodellként kezelték. A vele párhuzamosan piacra dobott Sigma műszaki alapjaira épült újdonságot olyan mérnöki csemegékkel zsúfolták tele, mint az aktív első és hátsó aerodinamikai elemek, a négykerékkormányzás, az elektronikus lengéscsillapítás-vezérlés és a pillangószelepes, állítható hangú kipufogó.

A 2+2 üléses elrendezés sportos hangulatot és extra helyet biztosított. Az ülések ledöntésével 165-ről 554 literesre nőtt a csomagtartó

Csak 3,0 literes, V6-os benzinessel gyártották, Európába abból is csak a dupla turbós 24 szelepes, DOHC csúcsváltozat jutott el 286 lóerős teljesítménnyel, melyet négykerékhajtás segítségével juttatott az útra. Gondoltak a sebességkorlátozás nélküli német autópálya-szakaszokra is, ezért az európai példányokon növelték a motor, a turbó, a váltó és a fékek hűtésének hatásfokát. Ezenkívül a helyzetjelzőket fényszórómosóra cserélték, és a lökhárítóba építették a kiegészítő világítást. Bár 1710 kg-os tömegével nehéznek számított, 5,7 másodperc alatt gyorsult 0-ról 100 km/órára és meg sem állt a 250 km/órás végsebességig. A szaksajtó ugyan kifogásolta nagy tömegét, a 3000 GT-t már a neve alapján is gran turismónak szánták, így nem volt meglepő, hogy minden extrával igyekeztek felszerelni.

1994-ben búcsút mondtak a bukólámpának, de a fix fényszórókkal és új lökhárítókkal is karakteres maradt a kupé külseje

Az 1994-es modellfrissítésnél le kellett mondaniuk a bukólámpákról, a helyére került projektoros fényszóró azonban ideális megoldás volt, hiszen alig változtatott a sportkupé kinézetén. Az USA-ban már keménytetős kabrióként is meg lehetett vásárolni, ezt az átalakítást az 1965-ben alapított American Specialty Cars céggel együtt készítették el. Az Egyesült Államokban VR-4 néven ismert csúcsváltozat teljesítményét 324 lóerőre emelték, a kézi váltót hatfokozatúra cserélték. Ahogy teltek az évek, folyamatosan megszabadították az izgalmas kütyüktől, a szabályozható kipufogó után az aktív aerodinamikai elemeket is kivette a 3000 GT-ből a Mitsubishi, hogy a tömeg csökkentésével javíthassa a teljesítményét.

A Japánban GTO néven forgalmazott kupé az 1997-es frissítésnél többek között új hátsó légterelőt kapott

Egyre kevésbé értékelte a piac a különleges műszaki megoldásokat, sőt, a japán sportautók iránt is csökkent a kereslet, ezért az 1997-re tervezett frissítések egy részéről le is mondtak a gyáriak, majd 2000-ben utód nélkül szüntették meg a határokat feszegető kupét. Ezzel véget ért egy lelkes és elhivatott időszak a japán márkák történetében, akik először meghódították, majd felülmúlták a világot, hogy végül letegyék a fegyvert, és új kihívásokat keressenek…

Mitsubishi 3000 GT sztárszerepekben

Az 1993-ban bemutatott, hatrészes Privát kopó volt az egyik első, már a rendszerváltás után forgatott magyar sorozat. Az első részben Kern András (Simon) egy fogadás miatt rendezett közúti autóverseny halálos áldozatának ügyében nyomoz. Az epizód nagy jelenete a Honda Legenddel párbajozó Mitsubishi 3000 GT felborítása volt. Az amerikai piacos, VR-4-es kivitel dublőrt használt, így túlélte a forgatást.

Jackie Chan 1995-ös Mennydörgés című filmjében is szerepet kapott egy japán piacos kivitel, melyet a szorult helyzetbe kerülő autóversenyzőnek egyenesen a Mitsubishi küld ajándékba, ugyanis korábban a gyár szerelőtanfolyamán kiváló eredménnyel vizsgázott.