A súlycsökkentést annyira komolyan vették, hogy a Trophy-R-be a kisebb fejegységet építik. Fotó: Stefler Balázs

Egyetlen más szegmensben sem folyik olyan öldöklő csata a Nürburgring-Nordschleife körrekordjáért, mint a hot hatchek mezőnyében. De a Renault nemcsak a „Zöld pokolban” tette le névjegyét, hanem Spában és Suzukában is immáron a Trophy-R a leggyorsabb fronthajtású, utcai autó. A suzukai körrekord pikantériáját természetesen az adja, hogy a Honda hazai pályáján a szuper-Megane három másodpercet vert a Civic Type R-re. Mindezt úgy, hogy a japán ellenfélnek nagyobb és erősebb motorja van!

Kényelmesek a Sabelt ülések? Nem, de kanyarban egyáltalán nem csúszkálunk. A hátsó üléseket a tömeg lefaragása miatt hagyták el

A válasz ugyanakkor egyszerű: a Renault Sport olyan modellt alkotott, amely egy kompromisszumok nélküli pályagép, igazából csak azért van rajta rendszám, hogy „lábon” lehessen vele kigurulni a versenypályára. Az 500 darabos széria összes példányát elkapkodták előre, a magyar importőr kvótája pedig egy, azaz egy darab! Hivatalos forintos ára nincs, de a tavalyi premieren 55 ezer eurós, azaz 20 milliós összegről volt szó – vagyis ha felextrázzuk két normál Megane R.S.-t is vehetünk belőle.

Morcos, széles, lapos. A kompaktkategóriában jelenleg egyértelműen a Trophy-R a legvadabb modell!

De nem csak a piszkos anyagiak miatt nyel nagyot az ember: a Renault eddig nem látott radikális súlycsökkentésnek vetette alá a kiindulási alapnak számító Trophyt. Nincsenek hátsó ülések vagy csomagtérburkolat, a gépháztetőt karbonból sütik, a hátsó üvegezés pedig egészen vékony. Hogy minden részletre kiterjedő, extrém mértékű a súlycsökkentés, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy lítium-ion akkura váltottak, illetve elhagyták a hátsó ablaktörlőt. Sőt, még az R.S. védjegyének számító négykerék-kormányzást is kidobták, amivel 32 kg-ot spóroltak. Az eredmény összesen mínusz 130 kg!

Egy kis plakett hívja fel a figyelmünket arra, hogy karbonból sütik a gépháztetőt. Az 1,8 literes blokkba méretes turbó szállítja a levegőt

Persze önmagában a külső is megalapozza a hangulatot. Egyetlen légbeömlő sem kamu, minden hajlatnak és ívnek megvan a funkciója, a hátsó diffúzor pedig megérne egy külön misét a középen kivezetett titán Akrapovic kipufogóval. Aztán ahogy kinyílik az ajtó, egy végtelenül funkcionális, már-már puritán beltér tárul fel két olyan üléssel, ami nem sportkocsis, sokkal inkább már versenyautós, hiszen még a támla dőlésszöge sem állítható. Az első métereken feltűnik, hogy az út minden hajszálrepedését közvetíti a betonkemény futómű, az Alpine sportkocsit is hajtó, 1,8 literes turbómotor pedig nagyon mérgesen szól. Vannak erősebb és egyenletesebb teljesítményleadású blokkok is a szegmensben, de a 300 lóerő nem piskóta. Mire észbe kapunk, már el is értük a tiltást 7100-as fordulaton, aztán egy gyors kapcsolás a karcos, hatgangos váltóval és kezdődik a vágta elölről. Nem éppen pihentető a Trophy-R vezetése, állandó 110 km/órás tempónál is szinte megfájdul az ember feje, és a módosított kerékdőlés miatt az egyenesfutása is hagy kívánnivalót maga után.

A csomagtartó kárpitozását is elhagyták, a piros merevítőrúd több mint látványos

De amikor felértünk vele a Mátrába, minden új értelmet nyert. Az egész autó olyan éles, mint egy orvosi szike, a kormány minimális mozdulatra is azonnal válaszol, és az Öhlins futómű jóvoltából bestiális kanyarsebességre képes. Megkockáztatom, hogy a másfélszer ilyen erős, komoly sportkocsik sem tudnak ilyen tempót egy kanyargós úton, a teljesen burkolt padlólemez és a diffúzor valósággal az aszfalthoz szívja a kocsit. És a hajtási befolyás? Michelisz Norbi egyszer azt mondta, hogy jó gumival és megfelelő futómű-geometriával egy utcai autó simán útra tud vinni 300 lóerőt. És valóban, a Bridgestone semi-slickekkel és a sperrdiffivel nem cibálja ki a nyomaték a kormányt az ember kezéből. Egyedül arra kell vigyázni, hogy határokat feszegetve elkezdi tolni az orrát, de a kanyarbejáratnál például abszolút nem könnyül el a hátulja – a legtöbb hot hatch nem mondhatja el ugyanezt magáról.

Ha felmelegedtek a Bridgestone semi-slick abroncsok, elképesztő a tapadásuk. Viszont nedves úton észnél kell lenni!

A Trophy-R képességeinek kiaknázásához rutin és megfelelő körülmények kellenek, de aki tud vele bánni, annak óriási élményben lesz része. Mivel a Renault-nál is egymás után jönnek a hibrid modellek és egyértelműen látszik, hogy ők is mindent megtesznek a flottafogyasztás csökkentéséért, külön becsülendő, hogy ilyen, gyűjtői példányokat is gyártanak. A Renault Sportnál még mindig igazi autórajongók dolgoznak!

Kevés utcai autó van, amely ennyire komoly diffúzorral rendelkezik. Az Akrapovic kipufogó gyönyörűen durrog!

Renault Megane R.S. Trophy-R
Összlökettérfogat: 1798 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbó
Max. teljesítmény: 221 kW (300 LE) 6000/perc
Max. forgatónyomaték: 400 Nm 3200/perc
Hossz./szél./mag.: 4364/1875/1435 mm
Tengelytáv: 2669 mm
Saját tömeg: 1381 kg
Csomagtér: 294 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 5,4 s
Max. sebesség: 262 km/h