Az elismerten jó hivatalos autószervizekben olykor hosszú ideig várhatunk gépkocsink javítására, a feketén üzemelő garázsszervizek amellett, hogy gyorsak, olcsóbbak is.
Péter, szólítsuk így, kiugrott szerelőnek tartja magát abban az értelemben, hogy tizenegy évnyi robot után otthagyta munkahelyét az egyik eléggé jól menő autószervizben, és most maszekol a saját hasznára.
– Apránként beszereztem eszközöket is, persze nem a méregdrága fajtákat és a garázsunkat műhellyé varázsoltam. Arra azért vigyázok, hogy ne álljon féltucatnyi autó a ház előtt, hogy kiderüljön, mivel foglalkozok. A szakmához értek, s ha valaki olyan javítást kér, amihez nincsenek meg a megfelelő szerszámaim, akkor használom az ismeretségi körömet és megoldom a problémát – mondja a harmincas éveiben járó fiatalember.
Az adót fizető, minden törvényi előírásnak megfelelő műhelyek tulajdonosai viszont pont ezeket a feketén dolgozó sufnisokat nem szeretik. Bár valamilyen oknál fogva névvel nem szeretnének teregetni, de többnyire arra panaszkodnak, hogy kitanulja a fiatal a szakma alapjait az iskolában és a képzéshez kötődő gyakorlaton, aztán elhelyezkedik valamelyik műhelyben. Jó, nem keres annyit, mint a tapasztalt öreg szakik, de azért éhen nem hal belőle, másnak is meg kell dolgozni a megélhetésért. Aztán egyszercsak megpattan.
Tóth Lajos kipróbált életében már néhány kocsit. Legkellemetlenebb élménye egy automata sebességváltós Mondeóval volt. Akkor még léteztek az úgynevezett szakszervizek, amelyek ténylegesen azok is voltak, de igencsak drágán dolgoztak. Sebességváltó javításán viszont helyben nem vállalták volna. Végül talált egy olyan automata sebváltós „ezermestert” Eger közelében, aki háromszázezerből kihozta a javítást, beleértve azt a hetvenezer forintot is, amibe a sebességváltó leszerelése került.
Kormányművet is javíttatott, azt egy másik faluban, szintén Eger közelében találta. Egyik nap vitte a kiszerelt kormányművet, két nap elteltével megkapta javítva. Pesten 120-130 ezret mondtak, hogy annyiért javítják, ez az ember kihozta hetvenből.
– Ezeknek a fiatal gyerekeknek, akik ilyen szerelésekkel foglalkoznak, rendes munkahelyük van valahol és műszak után szakítanak időt a szerelésre.
Az ötvenes éveiben járó Lajos szerint bármennyire is panaszkodnak a hivatalosan működő műhelyek tulajdonosai, ők sem teljesen ártatlanok. Amellett, hogy magas a szerelési óradíjuk, bár a korábbiakhoz képest csökkentettek azért, még az alkatrészekkel is tudnak manipulálni, ha nagyon akarnak. Különösen azokkal, amelyek beépítésüket követően már nem nagyon tekinthetők meg.
– Keringenek városi legendák arról, hogy bizonyos autószervizek nagyban ráálltak egyfajta csalásra. Ennek lényege, hogy miközben apróbb beállítási hibával visznek be méregdrága autót, ők komolyabb meghibásodásról tájékoztatják tulajdonost, esetleg javítás közben olyan elállításokat ejtenek, ami egy-két hónap elteltével okoz újabb hibát. Tehetik, mert ma már olyan bonyolult szerkezet az autó, amihez a laikus biztosan nem ért – fogalmaz Lajos, aki hozzáteszi: a hivatalos szervizek legalább számlát adnak, és azért vissza lehet menni reklamálni, ha valami nincs rendben.
Szerinte egyébként az is probléma, hogy a jól menő műhelyekben olykor hosszú a várakozási idő. A feketén dolgozók azonnalra vállalnak. Az más kérdés, hogy később mi lesz az azonnalból, és az elvégzett munka minősége milyen. Ehhez nagyon kell ismernünk a fusizót. A feketén dolgozó, jó szerelőnek persze híre van, nagyot nem lehet tévedni.
Ami pedig a törvényesen és illegálisan dolgozók arányát illeti: a napokban adta hírül a távirati iroda, hogy a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) becslése szerint az évi mintegy ezermilliárd forint forgalmú gépjármű javítási szektorban 35-40 százalék a feketegazdaság aránya, az alkatrész kereskedelemnek pedig a fele illegális. Utóbbinak a forgalma eléri a 230 milliárd forintot. A szövetség azt is erősen nehezményezi, hogy szerintük az illegális alkatrész kereskedelem és a sufniszervíz térnyerése nemcsak az állami bevételeket csapolja meg, hanem biztonsági és esetenként környezetvédelmi kockázatokat is jelenthet. A kockázati tényezők egyébként különösen olyan területeken jelentkeznek fokozott mértékben, ahol magas a járműállomány életkora. Márpedig a magyar piacon 12 év körülire tehető ez a mutató. Ezzel egy időben megállapítható, hogy az utóbbi években – magánimportban is – erőteljesen áramlik be az országba a használt autó.
Amit nyer a vámon, bukja a réven
Az első háromnegyed év adatai alapján az idén magánimport útján jóval több mint százezer használt autó érkezik az országba, többsége öt évnél idősebb jármű.
Az MGE Értünk hozzá kampányával próbálja a hivatalos szervizekbe terelni az autósokat, akik számára általában az olcsóbb ár teszi vonzóvá az illegális javítóműhelyeket. Pedig a szakszerűen végzett javítás megtérül: egy ötéves autó esetében 250-500 ezer forint árelőnyt jelenthet az eladó számára, ha kocsija pontosan vezetett szervizkönyvvel rendelkezik. Az autótulajdonos szervizköltségei eközben az első öt évben 300-400 ezer forintra rúgnak a hivatalos márkaszerviznél. A szövetség azt tanácsolja a használt autót vásárolóknak, hogy vigyék el a szakszervizbe a járművet, mielőtt megvásárolják, ez különösen fontos magánimportból származó jármű esetén.
Tudta-e?
Magyarországon 10-11 ezer szerviz működik hivatalosan, ebből közelíti a hétszázat a márkaszervizek száma. A mintegy tizenegyezer műhely együttes forgalmuk 230 milliárd forintra tehető. Meghaladja ezt az összeget az alkatrészforgalom, ami eléri a 420 milliárd forintot. A szervizágazat megközelítően ötvenezer embert foglalkoztat.

Képünk illusztráció Fotó: Berán Dániel

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!