Némi kárörömmel írom le a következőeket: Puli nemhogy lesz, de már van is! Az ellendrukkereknek, a hitetlenkedőknek nagy ok ez a szomorúságra. Képzelem, mit éreztek, amit a tv híradójában meglátták a Genfi Autószalon csillogó csodái között a Hódgép-Tecoplan közös szülöttjét, a Leót. Ami, mint tudjuk, Puli-félvér. Hogy ezen az „oroszlános” mellékágon milyen lesz a szaporulat, az még a jövő zenéje. Genfben mindössze az volt a dolga, hogy a közvéleményt „megszondáztassa”: mi lenne, ha ez a félautó – volna?

Tavaly márciusi (5-ös) számunkban részletesen bemutattuk a Hódgép minijét. Amiért ismét szóba hozzuk, arra a Puli törzskönyvezése és sorozatgyártásának beindítása ad okot. Vagyis az a tény, hogy – sokak jóslatával ellenkezően – mégsem tűnt el a süllyesztőben ez a kicsi jármű. Horváth Árpád műszaki vezérigazgató-helyettes a Puli gazdája Hódgépnél – vele beszélgettünk.

– Ezt a témát az élet sodorta elénk – mondja -, mi csak megragadtuk a kínálkozó lehetőséget. A Puli a Hódgépnek nem az egyetlen, csak az egyik terméke. Sem lebecsülni, sem túlbecsülni nem szerencsés. Sikere nem juttat bennünket a mennybe, kudarca sem a tönk szélére. Franciaországban keresik és veszik az ehhez hasonló, úgynevezett kiegészítő kiskocsikat. Nem versenyeztetik őket a személykocsikkal, hiszen nem azok. És mert nem azok, éppen ezért van rájuk szükség, mi pedig emiatt fejlesztettük ki és gyártjuk a mi modellünket.

– Nálunk autóként vonult be a köztudatba. Ebben persze a vágyaink is megnyilvánulnak. Hiszen annyira szeretnénk, ha valamilyen előrelépés lenne már a gépkocsik hazai „piacán”. Mire való pontosan a Hódgép Pulija?

– Semmiképpen sem arra, hogy a sztrádán autózzon vele a család. Franciaországban nem kell jogosítvány a vezetéséhez. A 14 éves gyermek is beleülhet és az is, akinek valamiért elvették a vezetői engedélyét. Ezzel azért közlekedhetnek, mert a jármű „tudományát” maximálták. Például: sebessége nem lehet több 45 km/óránál, a hosszúsága 2500 mm-nél, a tömege 350 kg-nál, a motor teljesítménye 4 kW-nál – és így tovább. Ezek a francia közlekedésrendészet előírásai, amelyek 1987-ben lettek ilyen szigorúak.

– A Hódgép szempontjából nézve még időben.

– Igen, a konkurenciával szemben előnyünk volt, mert minket még a fejlesztés stádiumában ért a szigorítás. A Pulit a kívánságoknak maximálisan megfelelően alakíthattuk ki.

– A hírek szerint januárban megkapták a forgalombahozatali engedélyt és nem sokkal azután megkezdték a sorozatgyártást. Mi volt nehezebb, a törzskönyvet megszerezni, vagy a kooperációs partnereket megtalálni?

– Mindkettőn sikeresen túlvagyunk. A Pulit a konkurencia és a követelménye ismeretében fejlesztettük ki. Azt a néhány észrevételt, amit az első kocsik vizsgálata után tettek a francia szakemberek, figyelembe vettük. A Puli január 23-án kapta meg Franciaországban a törzskönyvet. Előtte azonban igencsak komoly teszteknek vetették alá. Szerencsésen vette az akadályokat és a francia állami vizsgálóintézettől „jogosítványt” kapott. Erre azért vagyunk büszkék, mert a Puli az első a kiskocsik között, amelyik ettől az intézettől jó minősítést kapott.
Partnereinkről csak jót mondhatok. Igaz, kezdetben mérnökeink személyesen keresték fel a szóba jöhető gyárakat, és beletelt egy időbe, amíg kiválasztották a közreműködőket. Ma már maguktól jönnek a jelentkezők.

– Mi az, amit a hazai gyáraktól nem tudnak beszerezni?

– Az import aránya 27 %. A motor japán, a meghajtó féltengelyek, a fékrendszer, a lengéscsillapítók, a variátoros hajtás, az automata biztonsági öv, a keréktárcsa francia. Elképzelhető, hogy a féltengelyeket az NDK-tól is beszerezhetjük majd. Hiszen a franciáktól kulcsa készen megvásároltak egy ilyen gyárat, amelyikben csak ilyen tengelyeket fognak gyártani. Már kipróbáltuk a mintákat, minőségük igen jó, csak meg kellene egyeznünk.
Kis Polski-elemeket is használunk – a lámpatesteket, a visszapillantó tükröt, a kormányt. A főfékhengert a Skodától vesszük, a gumikat egy szovjet cégtől. Vannak más, apróbb alkatrészek is, de ezeket nem érdemes felsorolni.

– Akkor térjünk át a magyar gyártókra.

– Úgy érezzük, partnereink többet tettek, mint amennyire az együttműködés kötelezte volna őket. Készségesek voltak, anyagi áldozatokat vállaltak, őszintén drukkoltak a Puli sikeréért. Csak a Soproni Autófelszerelési Vállalattal nem tudtunk zöld ágra vergődni, elutasításuk még udvariasnak sem mondható.
A Salgótarjáni Síküveggyárban fejlesztették ki a kívánságainknak megfelelő ragasztott első-hátsó szélvédőt és hőkezelt oldalablakokat. Még egy kicsit vastagok ugyan, de vékonyabbak lesznek. Már azon vannak, hogy az eddigi sík szélvédők helyett hajlítottakat állítsanak elő – az első 500 kocsi után ilyenekre lesz szükség.
A 17 elemből álló, üvegszál erősítésű poliészter karosszériát napi ütemezéssel szállítja a Hajdúszováti Lenin Mgtsz, és mi ragasztjuk össze. Rengeteg jelentkezővel tárgyaltunk. Az a véleményünk, hogy a műanyagiparban sokan vannak, akik csak hiszik, hogy értik a szakmát.
Az Imag, az Ikarus móri leányvállalata kitűnő cég, vállalkozószellemű partner. Az üléseket készíti a Pulihoz és a praktikus belső burkolatrendszert. Hajlunk rá, hogy még a kormányt is tőlük rendeljük meg és talán a kábelkötegeket is.
Az ablaktörlőt a Bakony Művek, a hátsó ajtókhoz szükséges gázrugókat az Egri Finomszerelvénygyár, a kombinált műszert az MMG készíti. Saját fejlesztésünk a kormánymű és a sebességváltó, a kipufogórendszer, a kerékfelfüggesztés és az üzemanyagrendszer. Kisebb-nagyobb alkatrészeket kisiparosoktól is vásároltunk, például gömbcsuklókat, oldalajtózárakat.

– Mi az, ami még megoldásra vár?

– Keressük az EGB-szabványnak megfelelő automata biztonsági öv, a visszapillantó tükör és a lámpatestek hazai gyártóját. Idővel persze minél több import alkatrészt hazai gyártmányúval szeretnénk helyettesíteni.

– Hallani olyan véleményeket, hogy a magyar gyárak előbb pénzt kérnek, s csak aztán hajlandók fejleszteni.

– Ilyesmit nem tapasztaltunk. Igaz, hogy 3-4 partnerünk a műszaki fejlesztéséhez mi is hozzájárultunk, de nem ezzel kezdtük az együttműködést.
Voltak olyan vállalatok, amelyek presztízskérdést csináltak abból, hogy kívánságunkat teljesítsék. Például a sajóbábonyi Észak-magyarországi Vegyi Művek egy olyan anyagok dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával a motor 86-88 dB-es zajszintjét 73-ra tudtuk csökkenteni.
Egyébként minket anyagilag csak az OMFB támogatott – egy 20 millió forintos műszaki fejlesztési szerződést kötöttünk, ennek az összegnek az 50 %-át kell visszafizetnünk. A KkM is mellénk állt, ők is bíztak a Puli sikerében.

– Hány kocsira kaptak eddig megrendelést?

– A Puli nem tömegigények kielégítésére szolgál, csak néhány ezerre lehet kereslet évente. A szocialista országokban gyártott autók franciaországi forgalmazója, Poch nagykereskedő évente legalább 1500 Pulira szándékozik megállapodást kötni. Idén 800 exportját tervezzük. Egyébként nem csak 1500, hanem 5000 kiskocsi gyártására is képes a Hódgép. Ennél nagyobb sorozatra fel kellene készülnünk, de nagy mennyiségre egyelőre nem számítunk.

A Puli, amely már sorozatban készül A Puli, amely már sorozatban készül

– Miért bíznak ennyire a Puli sikerében?

– Mert a konkurenciához hasonlítva jó és szép is. Bár az utóbbi ízlésdolga, mégis ezt mondom. Hiszen a többiek úgy néznek ki, mintha valami miatt összementek volna. A miénk eleve kicsinek készült, nem pedig egy nagy kocsi lekicsinyített változata. Szerintem különb mindegyiknél.

– Hogyan tovább?

– Francia partnerünk változatok kér tőlünk – már dolgozunk is rajtuk. A következő Puli karosszériájába az ő formatervezőjük is besegít.

– Mások is érdeklődnek a Puli iránt?

– Igen, a francia Ph. Ligier és az NSZK-beli Tecoplan műszaki fejlesztő vállalat. Mindkettővel azon vagyunk, hogy valamiféle együttműködést valósítsunk meg.

De ezek a szálak már a Genfi Autószalonhoz vezetnek. Magyar Gézát, a Hódgép Kereskedelmi Leányvállalatának igazgatóját hazatérése után kerestem fel. – Hogyan lett a Puliból – Leó?

A Leo, a félautó a Genfi Autószalon kiállítócsarnokában A Leo, a félautó a Genfi Autószalon kiállítócsarnokában

– Úgy, hogy a Tecoplan novemberben egy ötlettel állt elő: csináljunk együtt egy félautót a Puliból. Ilyen még nem volt, az elképzelésük igazán eredeti és elméletileg nagyonis életrevaló. Hiszen majd minden világváros központjában komoly gondot okoz a közlekedés és a parkolóhelyek hiánya. Az NSZK-ban nem olcsó dolgokkal lehet megnyerni a vevőt, hanem a praktikussal. Ez a félautó két ember számára ugyanazt a kényelmet nyújtja, mint egy hagyományos méretű kocsi, sebessége miatt sem marasztalható el. Csak éppen az első ülések mögött már vége is van, olyan rövid, mint amilyen széles egy másik. A járdásra merőlegesen parkolhat, nem foglal egy nagyobb helyet a megengedettnél. A Leo karosszériáját – egy kiszélesített Puli alvázra – a Hódgép formatervező szakemberének segítségével a Tecoplan tervezte és készítette.

A LEO MŰSZAKI ADATAI:

Hossza 2496 mm, szélessége 1560 mm, magassága 1388 mm. A tengelytáv 1700 mm, a nyomtáv elöl 1310, hátul 1330 mm. Fordulási körátmérő 9,2 m. Öntömeg 450 kg, hasznos terhelés 250 kg, össztömeg 700 kg. A motor Fiat Fire 4 hengeres, soros, hengerűrtartalma 720 cm3, kompresszióviszony 9,5:1, max. teljesítménye 23 kW (31 LE) 5400 f/perc. Sebességváltó: fokozatnélküli automata, vagy 4 fokozatú, kézi kapcsolású. Elektromos hálózata 12 V-os. Menetteljesítménye: végsebesség 130 km/ó, gyorsulás 0-50 km/ó-ra 6 mp, 0-80 km/ó-ra 14 mp, 0-100 km/ó-ra 22 mp.

– Tényleg megvették a kiállított példányt?

– Azt nem, de az első kocsira már van vevő. Egyébként igazán elégedettek lehetünk a fogadtatásával. Ezért mielőbb megállapodunk a Tecoplannal a további teendőkről. Mindketten úgy látjuk, hogy a félautóban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználásával mindenképp meg kell próbálkoznunk.

– Ph. Ligier a Puli miatt utazott Genfbe?

– A Forma-1-ből ismert versenyistálló tulajdonosának egy 80 fős kisüzeme van, ahol kiskocsikat gyártanak. Ezeknek jelent konkurenciát a Puli. Ligier emberei jól megnézték, lefényképezték a mi kisautónkat Párizsban, s aztán megkerestek bennünket. Genfben együttműködésre kaptunk ajánlatot Ph. Ligier-től, de erről még igazán korai lenne többet mondani.

– Ha egy üzlet beindul…

– … akkor minden ajánlattal foglalkozni kell. Még akkor is, ha esetleg nem várható belőle nagy üzlet. Amióta a Hódgép a Puliba belekezdett, azóta többet beszélnek róla. Ha úgy vesszük, reklámnak sem akármilyen. Az ipari kapcsolatainknak kifejezetten jót tett. Már nem mi keressük a partnereket, hanem ők minket.
És közben egyre több vállalatról derül ki, hogy képes részt venni a járműgyártásban. Csak eddig nem volt kivel társulniuk. Még egy ilyen „apróságba”, mint a Puli, abba is szívesen beszállnának.

– Sokan igaziból is beszállnának a kiskocsiba. Ha a Hódgép képes lesz a hazai piacra is gyártani egy gyorsabb, olcsóbb változatát, meg is teszi. Csak nehogy a hazai hatóságokkal nehezebb dolga legyen, mint a külhoniakkal volt.

Zsitva Katalin

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!