Ennek során örömmel és elégedetten nyugtázzuk a kétségtelen fejlődést, például a biztonság terén, ugyanakkor igyekszünk olvasóink tudatos gondolkodására, lelkiismeretére hatni, amikor felhívjuk a figyelmet a profitorientált marketinggépezet kártékony törekvéseire.

A vásárlót konzumidiótává lefokozni igyekvő reklámharsona egyre nagyobb teljesítmény iránt korbácsolja fel az igényt. Lóerőháború bolondítja el az embereket: 200 még nem számít különösen izmosnak, négyszázzal már fel lehet vágni, a csúcs a Bugatti Veyron 1001 lóereje – döntsd le a határokat, éld ki a vágyaidat, valósítsd meg önmagad! Badarság! Nemcsak azért, mert jószerivel kihasználhatatlan járműveket tukmálnak ránk a józan ár többszöröséért, hanem azért is, mert az autó iránti igényességgel fedik el, helyettesítik az igényességet saját teljesítőképességünkkel szemben. Egyre erősebb autókban egyre gyengébb emberek – nem paradoxon ez?

Nem ártana néha elgondolkodni: hány wattos vagyok én magam? Mekkora utat, milyen gyorsan tudnék megtenni saját erőmből? Biztosan szükségem van az autóm teljesítményére, biztosan elégedett lehetek a sajátommal? Okos dolog, hogy az eggyel nagyobb motorú modellért hajtom halálra magam, ahelyett, hogy néha biciklit hajtanék? Biztos, hogy minden szempontból fölényben van a luxusterepjáró a kerékpárral szemben?

Világszerte egyre többen ismerik fel, hogy padlógázzal száguldunk a zsákutcában. A közgondolkodásban lassan, de biztosan erősödik a meggyőződés, hogy ki kell szállni a nyersanyagokat iszonyú tempóban környezetszennyezéssé alakító motorizáció mókuskerekéből. Mi, az Autó-Motornál, nem vagyunk benzinnel beoltott szakbarbárok, akik úgy képzelik, hogy mindig, mindenhová autóval kell menni, de természetesen nincsenek köztünk elborult agyú fanatikusok sem, akik csak átkot látnak a motoros járművekben. Megpróbáljuk józanul nézni, a helyükre tenni a dolgokat, s erre buzdítjuk olvasóinkat is.

Ezért közlünk cikket az emberi erővel hajtott járművekről, ezért mutatunk be egy újfajta kerékpártípust, a fekvőbiciklit. Szerintünk nem vagy autó, vagy  bicikli a megoldás, hanem autó és bicikli együtt. Mindegyik a maga helyén. Az autós és a biciklista nem két külön emberfajta, hanem ugyanaz az ésszerűen gondolkodó ember. A kerékpár az autó kiegészítője, ha tetszik, tartozéka. Mint ilyen került bele lapunkba. S ha valakinek formális indok kéne: a bicikli is motoros jármű – humánmotoros… Magam vagyok a motorja. Mint ahogy szeretnék motorja lenni az emberi teljesítmény értékét hangsúlyozó, az egészséges életmódot előmozdító törekvésnek is. Fontosabb ez, mint eggyel több „lóerőgyár” bemutatása – amelyeket persze szintén nem hanyagolunk el azért.