A márka alapítója, Louis-Joseph Chevrolet 1878-ban látta meg a napvilágot Svájcban, de alig tízévesen szüleivel Franciaországba költözött, ahol később autószerelő lett és hamar beleszeretett az akkor még csak éledező autósportba.

Azután 1900-ban egy montreali kitérővel New Yorkba került, ahol az akkoriban híres és elismert De Dion-Bouton autógyártónál vállalt szerelői és mérnöki munkát. 1909-ben csatlakozott a Buick versenycsapatához, ahol hamar felfigyeltek zseniális tervezői megoldásaira és félelmet nem ismerő vezetői habitusára. A Chevrolet név jó csengését (ejtsd: sevrolé) és a Buick versenyautókkal elért sikereit kihasználva Louis Chevrolet és a General Motors alapítója, William Durant 1911. november 3-án detroiti székhellyel megalapította a Chevrolet Motor Companyt.

Amerikában mindig megkerülhetetlen volt

Az első Chevrolet a Series C Classic Six volt, melyben 4,9 literes, soros hathengeres, 40 lóerős erőforrás dohogott. Louis Chevrolet célja az volt, hogy egyszerű, tartós és jó minőségű autóival segítse a mobilizációt, akárcsak nagy vetélytársa, Henry Ford. Mivel Louis Chevrolet-nek mindennél eltökéltebb szándéka volt, hogy széles körben elterjessze autóit, engedett a General Motors csábításának, így 1918-ban csatlakozott az óriásvállalathoz. Még ebben az évben bemutatkozott a Series D, amellyel tulajdonképpen megkezdődött a Ford és a Chevy közötti ádáz küzdelem (1927-ben a Chevy meg is előzte a Fordot, mert az túl sokáig ragaszkodott az elavult T-modellhez).

Kisteherautóban mindig is nagy volt a Chevrolet, ez itt egy 1948-as példány Kisteherautóban mindig is nagy volt a Chevrolet, ez itt egy 1948-as példány

1933 is fontos dátum volt a márka életében, mert ekkor érkezett a Standard Six, ami az alapító filozófiájához hűen az USA legolcsóbb hathengeres autója lett. Az 1941-ben elhunyt Louis Chevrolet azonban hiába volt az amerikai motorizáció egyik legendás alakja, a világgazdasági válság hatására vagyonát elvesztette, s gyári beosztottként dolgozott életének utolsó éveiben.

Nem véletlen, hogy sokan az 50-es éveket tartják az amerikai autógyártás hőskorának. Az 1955-ös Bel Air felejthetetlen modell Nem véletlen, hogy sokan az 50-es éveket tartják az amerikai autógyártás hőskorának. Az 1955-ös Bel Air felejthetetlen modell

Szelleme és elhivatottsága azonban tovább élt a gyárban. 1953-ban mutatta be a cég az amerikai sportautó szinonimájává vált Corvette-et, amely pár évvel később már befecskendezéses motorral is rendelhető volt (ez volt az első injektoros amerikai autó a sorozatgyártásban). A történetben az az érdekes, hogy az első pár hónapban kifejezetten vontatottan indultak az eladások, mármár bukásnak nézett ki, de végül hatalmas siker lett. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az 50-es években a V8-asok utáni hatalmas igényre való ráeszmélést kissé átaludta a márka, de utána annál nagyobb ütemben hódított teret, gondoljunk csak a Bel Airre, ami sokak számára egyet jelent az 50-es évek amerikai autójával.

Alkalmazkodni a mindenkori igényekhez

A 60-as években az ősi rivális, a Ford olyan modelloffenzívát indított, amire a Chevy nem tudott azonnal válaszolni. A Ford Falcon, a Fairlane és a Mustang riválisával két évig adós maradt a Chevy, de a válaszlépés nem maradt el, érkezett a Nova, a Chevelle, no és a „vadló” megfékezésére a Camaro (1966). A 70-es években aztán az olajválság lesújtott a V8-as benzinzabálókra és ezzel az amerikai autógyártásra is, ami a japán gyártók térnyerésének kedvezett. A következő évtized elején, immár az európai trendeknek megfelelően bevezették a fronthajtású modelleket, így szinte csak a sportkocsik és a nagy Caprice tartották meg a hátsókerékhajtást. A 90-es években és az elmúlt évtizedben azonban a kisteherautók és a terepjárók még fontosabbá váltak a márkának, így a platós és SUV modellek egész sorát mutatta be a cég.

Az akkoriban épp GM tulajdonban lévő Lotusnak köszönhetjük az első ZR1-est Az akkoriban épp GM tulajdonban lévő Lotusnak köszönhetjük az első ZR1-est

Az európai partraszállás már a 2000-es évek elején történt. 2002-ben a GM átvette a koreai Daewoo-t, majd három évvel rá Európában „átcímkézte” a kocsikat. A koreai gyártású, főleg Európának fejlesztett modellek hamar népszerűek lettek, amit mi sem példáz jobban, mint hogy 2010-ben a Chevrolet teljes termelésének már 25%-át adta a koreai leányvállalat. A siker kulcsa pedig a még erősebb európai terjeszkedés lehet, hiszen amellett, hogy Dél-Amerikában és Ázsiában régóta sikeres a márka, számos olyan modellt mutatott be a közelmúltban a Chevy, ami az európai és amerikai piacon azonos formában kerül a vásárlókhoz (lásd Cruze, Malibu vagy az elektromos Volt). A márka minden korábbinál erősebb globális jelenlétét mutatja, hogy 2010-ben az új Chevyk 60%-a már az Egyesült Államokon kívül talált gazdára.

Új hullám: az elektromos Volt eladásai jól alakulnak az USA-ban Új hullám: az elektromos Volt eladásai jól alakulnak az USA-ban

Világhódító

A Chevrolet már a II. világháború előtt elkezdte globális terjeszkedését. 1924-ben Brazíliában, majd Dániában nyitotta meg üzemét a cég. 1928-tól már az indiai Mumbaiban is készültek autók, sőt ugyanebben az évben a varsói gyár is elkészült. 1935-ben kezdődött a termelés Mexikóban. Jelenleg az Egyesült Államokon kívül Kanadában, Mexikóban, Ecuadorban, Brazíliában, Argentínában, Dél-Afrikában, Oroszországban, Indiában, Vietnamban, Dél-Koreában és Thaiföldön van a Chevrolet-nek gyáregysége.

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!