Jól fordul a benzines Astra, határozott a futómű hangolása. Fotó: Opel és Lővei Gergely

Kétség sem fér hozzá, hogy modern autó az Astra L, a LED-es világítás, az esztergált felületű felnik egyértelművé teszik ezt. Azonban nem egyszerűen csak mondják a gyáriak, hogy retrós a külső, ott tényleg fel lehet fedezni a múltat. Kezdjük az orrpanellel, amely plexilapként idézi meg az első Manta mély, dupla fényszórós hűtőrácsát, aztán ott vannak a C-oszlop műanyag betétjei, amelyek a Kadett D/E generációira utalnak, és az Opel ragaszkodik hozzá, hogy a 18 colos felnik a Monza/Senator 14 colos könnyűfém felnijeit idézik – utóbbit én nem látom, nem elég ballonosak a gumik. Karakteres és modern az új modell, amire a csepp-Kadett óta nem volt példa, jól jelzi a márka magabiztosságát. Üde színfolt lesz az utakon az Astra, már nem a fehér az alapszín (100 000 Ft), hanem a Kult sárga – bezzeg a 70-es éveket idéző alapfényezést nem is említették a retrós részletek között…

Rendezett a vezetői környezet, a kormány jó fogású, de kevés visszajelzést ad

A Stellantis konszern francia ágánál univerzálisnak számító EMP2-es padlólemezre építették fel a kompakt Opelt, a V3-as verziószámú műszaki alapnál az alkatrészek 50%-át kicserélték vagy módosították a korábbihoz képest. Ebből leginkább annyit érezni, hogy már teljesen digitális a belső, igaz, néhány fizikai kapcsolót is megőriztek, amivel a szellőzés legfontosabb paramétereit lehet befolyásolni. A chiphiány a nemzetközi menetpróbán megjelent autókat is érintette, a mintegy 30 autóból csak 5 kapta meg a felszereltségéhez egyébként szériában járó PurePanel Pro műszerfalat a 10 colos képátlójú képernyőkkel és valódi üveg borítással – Magyarországon ez alapfelszerelés lesz –, a többi kéttucatnyiban a kisebb műszeregységes, műanyag burkolatú PurePanel műszeregység dolgozott.

Csak ilyen autóhoz volt szerencsém, de már ennek is tűéles a képe és elég gyorsan mutatja a változásokat – például a sebességét. Amíg elöl továbbra is tágas az utasok rendelkezésére álló hely, a második sorban érezhetően szűkebb lett az ötajtós változat, itt nem is annyira a lábtér csökkent, hanem erősen befelé dőlnek a tetőoszlopok, így hamar hozzáér az utas feje a tetőkárpit oldalsó részéhez. Amíg az ötajtós a nyár elején érkezik a magyar kereskedésekbe, a nyújtott tengelytávolságú kombi, ami a csomagok mellett a hátul utazóknak is több helyet ad, a nyár végén várható.

Előtérben a kommunikációban szereplő GS Line és Ultimate megjelenés, hátul a hétköznapi modell orra

Az ismerkedést a 8 fokozatú automatikus váltóval párosított 130 lóerős dízellel kezdtem, amivel leginkább autópályán és gyorsforgalmi úton haladtam. Rengeteget kapcsol a váltó, de a csendes motor miatt csak a vezető érzi mindezt, menetzaj is alig van – Elegance felszereltségtől jár a kétrétegű első oldalablak amely segít ebben. Másodikként a 6 fokozatú kézi kapcsolású váltóval felszerelt, 130 lóerős turbómotort próbáltam, amelyet már kanyargósabb utakon vezettem. Élmény volt az Astra terelgetése a jó minőségű aszfalton, jó fogású a kormánykerék, bár kicsit több visszajelzést is adhatna, egyébként nagyon pontosan követi az utasításait az autó. Még egyszer kiemelném, hogy mindezt jó minőségű aszfalton tapasztaltam meg, érzésem szerint a hazánkban sok helyen jellemző kátyús- hullámos utakon rázósabb élmény lesz majd a haladás. Furcsa volt, hogy a műszeregység digitális grafikáján 7000/percnél kezdődött a piros mező, miközben a leszabályozási fordulat 6300/perc, könnyen beleszalad az ember ebbe a határba, főleg, hogy a háromhengeres motor egyenletes mormogása nem árulkodik arról, épp mennyire igyekszik. A váltókar könnyen mozog, pontos a megvezetése.

Sportosabb üléskárpitot kap a GS Line, a jó oldaltartás az AGR-ülés sajátja. 60:40 arányban osztott az ötajtós hátsó ülése, a plug-in változat kábele zsákban utazik a csomagtérben

Végül a 180 lóerős rendszerteljesítményű, 1,6-os turbómotort használó plug-in változatot is vezettem, amelynél megkértek, hogy tartalékoljam az akkumulátor energiáját, így hibrid üzemmódban próbáltam. Ilyenkor nagyon finoman dolgozik a 8 fokozatú váltóba behajtó 1,6-os turbómotor és a villanymotor, a normál hibrideknél hosszabb elektromos haladásra képes. Gyorsan vett kanyarokban érezhető, hogy nagyobb súly terheli a hátsó tengelyt.

Modern a megjelenés, de felfedezhetők a régi kor részletei is

Ötajtósként kezd, majd nem sokkal később kombiként is megvásárolható lesz az Opel Astra L, 2023 tavaszán a 225 lóerő rendszerteljesítményű plug-in változat koronázza meg a kínálatot. 2024 elején akkumulátoros-elektromos hajtással is elérhető lesz a típus.