Aprilia

A márka csupa szenzációval szolgált Milánóban, s nyugodtan kijelenthető, hogy története egyik legfontosabb időszakát éli jelenleg. Az SL 750 Shiver az első motor, amelyen a gázmarkolat teljesen elektronikusan vezérelt, az NA 850 Mana az első teljesen automata sebességváltós gép, azaz kuplung nélküli motor. Immár szériagyártású motokrossz masinájuk is van, míg a Race Machine erőforrása a márka első négyütemű V4-es blokkja.

Az SL 750 Shiverrel az Aprilia a jelenlegi legfontosabb nagymotorszegmensben, a középkategóriás naked bike-ok között szeretne hódítani. A sikerre minden esély megvan, hiszen mind műszakilag, mind formailag igazi jelenség az új modell. Az Aprilia első kéthengeres naked bike-jában egy teljesen új 750 cm3-es V2-es erőforrás dolgozik, a gyújtásról égésterenként két gyertya, az üzemanyag-ellátásról pedig elektronikus injektor gondoskodik. A legfőbb újdonság azonban az elektronikusan vezérelt pillangószelep, aminek köszönhetően optimálisabb a teljesítménykifejtés, no és a fogyasztás is csökken. A 95 lóerős és 80,9 Nm nyomatékú Shivert ezenkívül pattogásgátló kuplunggal is felszerelték. Futóműve és fékrendszere is átlagon felüli. Elöl 43 milliméteres belsőcső-átmérőjű fordított teleszkópja van, váza térhálós acélcsőháló és alumíniumöntvény kombinációja, hátsó lengővillája pedig alumíniumból készült, s egy oldalsó, himbarendszer nélküli rugóstaggal kapcsolódik a vázhoz.

Az NA 850 Mana is egy V2-es blokkal ellátott naked bike, amelynek futóműve szinte teljes egészében megegyezik a Shiverével. A 75 lóerős és 76,5 Nm maximális nyomatékú, 839 cm3-es blokk erőátviteli egysége viszont teljesen egyedi. Az NA 850 Mana négy különböző üzemmódot kínáló automata váltójával a “normál”, “sport” és “vizes út ” kapcsolási menü közül választhatunk, s van egy hétfokozatú, szekvenciális kapcsolási program is. A hét fokozatot a kormányról egy gombbal, vagy lábbal, a váltókar segítségével kapcsolhatjuk. Természetesen bármelyik fokozatban, bármilyen fordulatszámon választhatunk az automata és a szekvenciális váltó között.

Az Aprilia leendő superbike gépe is hasonlóan egyedi. A 65 fokos hengerszöget bezáró V4-es blokk 999 cm3-es lökettérfogatú. A kompakt hengerfejeket vegyes, lánc-fogaskerék hajtással látták el, a pillangószelepek elektronikusan vezéreltek, a motorelektronikát a Magneti Marelli szállítja, a hengerenkénti négy szelep pedig titánból készült. A kivehető, úgynevezett kazettás sebességváltó hatfokozatú, míg a kuplunghoz pattogásgátló rendszer csatlakozik. A motor 210 lóerőre képes 13 500-as fordulaton, 12,5:1-es sűrítési viszony mellett. Az új superbike gépet csak akkor fogják sorozatban gyártani, ha már elkészült a versenyváltozat, azaz előbb mutatkozik be a vb-n, s csak később a nagyközönségnek – természetesen a homologizációs szabályok figyelembevételével.

Az Aprilia hasonló utat járt be kéthengeres krosszgépével, az MXV 450-essel is, hiszen a gép már 2004-ben bemutatkozott a vb-n. A fejlesztések azonban a szupermoto és az enduro géphez, azaz az SXV-hez és az RXV-hez képest lassabban zajlottak, így csak idén leplezhették le az MXV-t. A 449 cm3-es, V2-es blokk új motorelektronikát és módosított kipufogórendszert kapott, váza alumínium kettős hídváz, míg az első 50 milliméteres belsőcső-átmérőjű Marzocchi villa is újdonság az MXV 450-esen.

A négy motorújdonság mellett az Aprilia két új robogót is bemutatott. Az Atlantic család negyedik tagja a 34 lóerős 400-as modell, míg a nagy kerekű Scarabeo-sorozatban a 250 cm3-es, 21 lóerős verziót leplezték le.

Derbi

Az olasz Piaggio-csoport tulajdonában lévő spanyol márka a májusi Barcelonai Motorkiállításon már bemutatta legtöbb újdonságát, a négyütemű 125-ös blokkal felszerelt Mulhacént, a Freextert, a GPR-t, a DRD Racingot, a Senda Terrát, valamint a GP1 125/250 sportrobogót, így Milánóban “csak” két újdonságot leplezett le. A Cross City a Senda Terra enduro utcai verziója, míg a Boulevard 125/250 egy 15 colos felnikkel ellátott robogó-prototípus.

Gilera

A csoporton belül egyértelműen a Gilera az a márka, amely a sportosságot hívatott jelképezni, ennek megfelelően három új sportrobogót lepleztek le. A GP 800-as minden idők legnagyobb és legizmosabb robogója, hiszen megkapta azt a blokkot, amelyet az Aprilia az NA 850 Mana vázába is beépített. Ennek köszönhetően a világ első V2-es blokkal ellátott robogója 75 lóerő és 76 Nm nyomaték leadására képes, végsebessége 190 km/óra. A GP 800-as túlszárnyalja az eddigi csúcstartó Suzuki Burgman 650-est, hiszen a japán gép 56 lóerőt és 62 Nm csúcsnyomatékot tud, míg legnagyobb sebessége 165 km/óra. A GP 800-as futóművét és fékrendszerét tekintve is inkább a nagymotorokra hasonlít, mintsem a robogókra. Elöl 41 milliméter belsőcső-átmérőjű alumínium teleszkóp dolgozik, hátul pedig egy hét fokozatban állítható rugóstag csatlakozik az alumínium lengővillához. 16 colos első felnin két 300 milliméteres átmérőjű féktárcsa szalad a kétdugattyús Brembo féknyereg betétjei között, míg a 15 colos hátsó keréktárcsán egy 280 milliméteres tárcsa található, ugyancsak kétdugattyús féknyereggel.

A Gilera a háromkerekű robogók tekintetében is csúcstartó immár, hiszen a Fuoco minden eddiginél nagyobb és erősebb lett. Az újdonság 500 cm3-es blokkja 40 lóerőt és 42 Nm nyomatékot állít motorosa szolgálatába, végsebessége 150 km/óra.

A Nexus családban is újított a Gilera, hiszen a 250-es és az 500-as változat mellé kihozta a 125 cm3-es verziót is. A blokk egyhengeres, négyszelepes, maximális teljesítménye 14,5 lóerő. Váza a 250-estől származik, míg futóműve és fékrendszere új fejlesztésű. Elöl 35 milliméteres belsőcső-átmérőjű villa áll szolgálatban, első féktárcsája 260, a hátsó pedig 240 mm átmérőjű.

Moto Guzzi

A Piaggio-csoport legkisebb márkája (idén valamivel több mint 10 ezer eladott Guzzira számítanak) felejthetetlen módon ünnepli 85. születésnapját, hiszen két teljesen új fejlesztésű motorral lett gazdagabb a sasos márka. A Griso-sorozat legújabb tagja az 1200-as modell, melynek blokkja nemcsak nagyobb lökettérfogatú – a Griso eddig 1100-as és 850-es változatban készült –, hanem teljesen új hengerfejet is kapott. A kétszelepes hengerfej helyét átvette egy négyszelepes, egy vezérműtengelyes egység, az új vezérlésnek köszönhetően pedig 9500-as fordulaton 110 lóerőt présel ki magából. A sportosabb jelleget kihangsúlyozandó a Griso 1200-ason alacsonyabb és keskenyebb a kormány, sportosabb a nyereg és a fékrendszer is. Elöl két 320 mm-es, úgynevezett ‘virágszirom” tárcsa található, amelyekhez radiális Brembo féknyergek csatlakoznak. A kipufogó végdob is új, hiszen már két nyílás található rajta.

A 940 Custom is a sportosság jegyében fogant. Blokkja a Norge 1200-as erőforrásából származik: a lökethosszt rövidebbre vették, így lett az összlökettérfogat 940 cm3. A 75 lóerős újdonság leginkább a sportos customok közé sorolandó. Rövid a tengelytávja, alacsony a kormánya, a nyereg pedig nagyon közel van a hátsó kerékhez. A 940 Customhoz a Moto Guzzi új bölcsővázat tervezett, míg a jól ismert kompakt, reaktív kardánrendszert a hátsó egykarú lengővillába integrálták.

Piaggio

A csoport névadó márkája két újdonsággal rukkolt elő. Az MP3 400-as a háromkerekű robogócsalád legújabb képviselője, míg a Carnaby a Liberty és a Beverly mellett a márka harmadik nagykerekű modellszériája. Az MP3 400-as a MP3 250-es mellé jött ki, s elsősorban azoknak készül, akik a városon kívül hosszabb távra, nagyobb sebességgel, autópályán is használni kívánják a háromkerekű robogót. A 400-as blokk ennek megfelelően jóval erősebb és nyomatékosabb is: 7500-as fordulaton 34 lóerőre, 5000-es fordulaton pedig 37 Nm nyomaték leadására képes, így a 238 kilós robogóval akár 148 km/órára is felgyorsulhatunk. A nagyobb stabilitás érdekében az MP3 400-asnak nagyobb a tengelytávja és hátsó felnijének átmérője is, hiszen ennél a modellnél nem 12, hanem 14 colos a keréktárcsa.

A 16 colos felniken gördülő Carnabyt két verzióban, 125-ös és 200 cm3-es blokkal mutatták be. Mindkét motor felépítése hasonló: blokkjuk egyhengeres, négyszelepes, egyaránt teljesítik az Euro 3-as normákat. A 125-ös 15, a 200-as pedig 21 lóerős.

Vespa

Mind a hat márkának megvan a jellegzetessége, a világ leghíresebb robogómárkájának, az 1946-ban alapított Vespának a hagyományőrzés és a tradicionális formatervezés a legfőbb tulajdonsága. E szellemben tervezték a Vespa S-sorozatot is, ami a 70-es évek végének két meghatározó modellje, az 50 Special és a 125 Primavera vonalvezetését eleveníti fel. A minimalista jellegű modellcsaládnak egyelőre két tagja van. Az 50 cm3-es kétüteműt katalizátorral látták el, míg a 125-ös négyütemű megfelel az Euro 3-as környezetvédelmi normáknak. A Vespa újdonságai közé tartozik még az elegánsabb GTS 125-ös is, amit a 250-es verzió mellé hoztak ki.