A Jaguar Land Rover legmerészebb álmait váltotta valóra az Evoque első nemzedéke, ugyanis alig egy esztendővel a gyártás indítása után akkora volt a kereslet a modellre, hogy a halewoodi üzemet át kellett állítani a három műszakos, 24 órás termelésre. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy egyértelmű legyen, a bombasiker a formában rejlett, a nagy Range Rover stíluselemeinek újragondolásával új és egyben fiatal vásárlóközönséget szerzett magának a márka. Így aztán nem véletlen, hogy a kizárólag ötajtósként elérhető második generáció sem vesztette el az előd vonásait – még úgy sem, hogy lámpáival vagy a karosszériába simuló kilincseivel a Velart is felfedezhetjük benne.
Hogy a Land Rover nem spórolt semmin, azt a friss platform is mutatja, a teljesen új karosszériastruktúra 13%-kal merevebb a korábbinál. A 20 mm-rel növelt tengelytáv érezteti hatását, immáron négy, átlagosnál magasabb felnőtt is kényelmesen utazhat benne, miközben a csomagtartó egészen hatalmas, 591 literes! Az már más kérdés, hogy a lejtős tetővonal miatt nemcsak a hátsó szélvédő, hanem a második sor üvegfelületei is kicsik, így hiába fér el a lábunk kényelmesen, az érzés kissé bunkerszerű. Bezzeg elöl! A 4,37 méteres modell üléskomfortja túlzás nélkül a luxusautókat idézi, úgy tartanak és támasztják alá a combot, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva, és akkor még nem beszéltünk a vezetői környezetről. Bár az anyagminőség néhány helyen nem éri el a német konkurensekét, az érintőképernyős középkonzol és úgy általánosságban véve az egész belső egészen különleges. A kezelhetőség elsőre megszokást igényel, de hogy minden porcikájában van valami egyediség az Evoque-nak, az egészen biztos!
Amíg nem érkezik meg a háromhengeres plug-in hibrid változat, addig az újdonsághoz kizárólag a 2,0 literes, négyhengeres Ingenium motorcsalád áll rendelkezésre, a benzinesek 200, 249 és 300 lóerősek, míg dízelből 150, 180 és 240 lóerős verziók léteznek. A 150 lovas kivételével mindegyiket összkerékhajtással, kilencfokozatú automatikus váltóval, illetve 48 voltos elektromos rásegítéssel látják el. A 180 lóerős változatot próbára téve rögtön feltűnt, hogy a zajszigetelés terén nagy előrelépés történt, a kívülről hallható kelepelős hangból szinte semmi sem jut be az utastérbe. A dinamika négy személlyel és csomagokkal megpakolva is rendben van, a váltó finoman, jó ütemben kapcsolgat, a motorfék azonban minimális. Érdekes, hogy a lágyhibrid hajtásból gyorsításnál semmit sem érezni, viszont a motort már 17 km/óra alatt lekapcsolja a vezérlés. Az egy dolog, hogy hidegen is lelövi, de fekvőrendőröknél, körforgalomba behajtva, beláthatatlan jobbkezes utcáknál sokszor nem elkerülhető, hogy egy pillanatra feleslegesen leálljon, majd újrainduljon a motor – a 7,4 literes tesztátlag inkább csak átlagos. Lehet, hogy a mérési ciklus körülményei között sokat farag a fogyasztáson a 48 voltos rendszer, de a gyakorlatban ebből semmi sem észlelhető.
Ami a vezethetőséget illeti, a kormány nem az egy ujjal tekerhető, túlszervózott fajtából való, a futómű pedig az óriási, 21 colos felnik ellenére tisztességesen lép át az úthibákon. Az Evoque pontosan tartja a kijelölt ívet, karosszériadőlés csak forszírozott tempónál jelentkezik, de a magas építés ellenére nem jelentős. Ahogyan a nagyobb testvéreket, úgy az Evoque-ot is komoly terepképességek jellemzik, az már más kérdés, hogy az ügyfélkör mennyire használja ki ezt a tudást. A 600 mm-es gázlómélység önmagáért beszél, de említhetjük a lejtmenetvezérlőt, vagy az útviszonyok szerint kapcsolható menetprogramokat. Az összes funkció közül a legérdekesebb azonban az „átlátszó gépháztető”: a központi kijelzőn az orrkamera képe úgy jelenik meg, mintha átlátnánk a motorháztetőn, vagyis az autó előtti akadályokat is láthatóvá teszi.
Ahogy korábban, most sem olcsó mulatság az Evoque, a fronthajtású, 150 lóerős bázismodell kézi váltóval 12,1 millió Ft-ot kóstál, míg a tesztre fogott 180 lovas, automata, 4×4-es változat már alulról súrolja a 15 milliót – és ekkor még egy forintot sem költöttünk extrákra. Ha megnézzük a konkurenciát, még inkább világos, hogy a kis Range Rover árképzése öntudatos, például az Evoque-nél 10 centivel hosszabb, 190 lóerős dízel, összkerékhajtású Audi Q3-as már 12,5 milliótól hazavihető.
Tetszett
• stílusos külső
• belső hangulata
• hangszigetelés
• technikai színvonal
Nem tetszett
• magas ár
• jelentős tömeg
• 48 voltos rendszer hatékonysága
ÖSSZEGZÉS
Aki szereti a feltűnést, az az Evoque-kal garantáltan boldog lesz. A szokványostól eltérő részletek mind a felhasználói élményt erősítik, de a fejlődés a helykínálat terén igazán jelentős. Az Evoque ára továbbra is borsos.
Evoque D180 AWD
Összlökettérfogat: 1999 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbódízel
Max. teljesítmény: 132 kW (180 LE) 4000/perc
Max. nyomaték: 430 Nm 1750-2500/perc
Hossz./szél./mag.: 4371/2100/1649 mm
Tengelytáv: 2681 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1626/1632 mm
Fordulókör: 11,6 m
Tömeg: 1891 kg
Csomagtér: 591 l
Üzemanyagtank: 54 l
0-100 km/h: 9,3 s
Max. sebesség: 205 km/h
Fogyasztás (város/országút/vegyes): 6,7/5,1/5,7 l/100 km
Tesztfogyasztás: 7,4 l/100 km
CO2-kibocsátás: 150 g/km
A modell alapára: 12 134 000 (D150 man., 150 LE)
A tesztelt verzió ára: 14 628 000 Ft
