Fölöslegesen bonyolult menü, de sok töltési lehetőség a Kiában. Fotó: Lővei Gergely, Balogh Bence, gyártók

Manapság mindenki szabadidő-autókat vásárol, azon belül is népszerű a kompaktkategória amelynek a felsőbb régiójában helyezkedik el mostani összehasonlításunk két alanya. A Mazda CX-5-öst 2017-ben dobták piacra és azóta lényegében változatlan formában árulják, bőven volt időnk hozzászokni a látványhoz, ezzel szemben az új Kia Sportage alig néhány hete jelent meg az utakon, de bármerre is halad, feltűnést kelt.
Amennyire eltérő a karakterük, annyira egyezik a méretük – 5 centi ide vagy oda. Bár a hajtáslánc tekintetében nem egy ligában játszanak, de összehasonlításunkban ez csak egy fejezetet érint, és egyébként a széles választékban vannak passzoló kombinációk, még ha műszakilag nagyok is az eltérések: szívómotor kontra downsizing turbómotor, hagyományos automata kontra duplakuplungos váltó…

Kevesebb monitor, több kapcsoló jellemzi a Mazda minőségi belsejét

Stílus, formaterv
5 év alatt már hozzászoktunk a Mazda megjelenéséhez, amelyhez a nemrégiben végrehajtott modellfrissítés során csak minimálisan nyúltak. Még mindig jól néz ki lendületes vonalaival, mélyen ülő fényszóróival, de inkább a konzervatívabb ízlésű vásárlókat szólítja meg csillogó krómdíszeivel. A szerkesztőségünknél hosszabb ideig vendégeskedő autónál a hűtőrácsban megjelenő lime-színű „folt” jelent némi merészséget, hiszen a választékban új halványzöld szín is visszafogott, ezzel szemben a Kia akár citromsárga-metál színben is elérhető. Sokkal bátrabb a Sportage megjelenése a V alakú menetfényekkel, amelyek sarkában, viszonylag alacsonyan helyezkednek el a fényszórók, meredeken emelkedő övvonal, látványos felnik teszik teljessé a képet. Minél tovább nézi az ember, annál több részletet vesz észre a Kián, például hogy a hátsó ablaktörlőt a tető alá rejtették, vagy hogy a kocsi orrán a hűtőrács jó részét befalazták.

Utastér, praktikum
Hatalmas kijelzők szemléltetik a Sportage műszerfalán, hogy mennyire befolyásolja a digitalizáció az autóbelsőket, a klímakonzol is egy érintésérzékeny felület; igaz, feleslegesen bonyolítva. Váltani lehet, hogy a szellőzés fő funkcióit kezeljük innen, vagy a főmenüt érjük el, de mivel van elég hely két sornak, minden funkció elérhető lenne váltogatás nélkül is. Akár idealizált tájképet is beállíthatunk a műszeregység háttereként, és mindenfelé töltési lehetőséget találunk: a középkonzol alatt van az indukciós töltő, mellette USB- és USB-C-csatlakozó. Az első fejtámlák tartójának olyan a kialakítása, hogy azt akasztóként lehet használni, például táblagépet lehet ide rögzíteni, az áramellátásról a támla oldalán elhelyezett USB-C-csatlakozó gondoskodik, emellett rögtön szatyorakasztó fület is találunk, ami például a töltőkábel rögzítésénél jön jól.

Nem érheti kritika a minőséget a Mazdában, de nagyon gyorsan elavult már a belső, ahol két analóg óra közé helyezett digitális kijelző informálja a sofőrt, a központi érintőképernyő is viszonylag kicsi, és igazság szerint elég messze is van az első utasoktól – utóbbi annyiból érthető, hogy menet közben amúgy is deaktiválja a rendszer az érintéses vezérlést; a könyöklő tövében lévő központi kezelőszervvel bármikor dolgozhatunk. A frissítésnél sokkal gyorsabb lett a fejegység működése, nem kell már több másodpercet várni például az elérhető rádióadók listájának megjelenítésére. A tesztautó lime-zöld szellőzőnyílásai és díszcsíkjai furán hatnak az egyébként konzervatív belsőben.
Helykínálat tekintetében holtverseny van, mármint ami az utasteret illeti, csomagtér tekintetében a Kia vezet még úgy is, hogy a raktérpadló alatt nincs érdemi tárolóhely. A bővítéshez a 40:20:40 arányban osztott támlát mindkét esetben hátulról, az oldalfalon lévő kar meghúzásával dönthetjük.

Kényelmesen el lehet férni a Sportage hátuljában, itt is vannak USB-C csatlakozók. Átlagos a CX-5 hátsó helykínálata, a kárpit dekoratív

Hajtáslánc, vezethetőség
A Kia egyféle benzinmotorral kínálja a Sportage-et, de annak rögtön négyféle változata van. Elektrifikációt nélkülöz a 150 lóerős belépőszint, a tesztautónkat is ez hajtotta, majd következik a 48 voltos lágyhibrid változat (150 vagy 180 LE), az öntöltő hibrid (230 LE) és a csúcsmodellben már hálózatról tölthető hibridként (265 LE) szolgál az 1,6-os turbó; 180 lóerő felett a villanymotorok eltérő teljesítménye növeli a rendszerteljesítményt. A dízel csak 48 voltos lágyhibrid rásegítéssel, 136 lóerős teljesítménnyel létezik. A lágyhibrideknél az opciós váltó 7 fokozatú duplakuplungos egység, az alapbenzines kivételével egyszerű feláras extra (600 000 Ft) az összkerékhajtás, az öntöltő és plug-in modell 6 fokozatú, hagyományos automatikus váltót kap.
Ebből a széles kínálatból a legegyszerűbbel kezdtük az ismerkedést, már bőven 1500/perces fordulat alatt is terhelhető a 150 lóerős, elektromos rásegítés nélküli erőforrás, így nem jelent problémát a kifejezetten hosszú áttételezés. Jól húz a motor, széles fordulatszám-tartományban tudja a 250 Nm-es nyomatékmaximumot, így kevés kapcsolással közlekedhetünk, a 6 fokozatú váltó karja könnyen, de kicsit akadozva mozog. Az alacsony fordulaton üzemelésből következően a fogyasztás is kedvezően alakul, a méret és tömeg ismeretében nem lehet panaszkodni a 7,2 l/100 km-es tesztfogyasztásra.

Itt is tetten érhető, hogy a könnyű használhatóság fő szempont volt a Kiánál. A padló alatti, könnyen takarítható fiókban lehet például sáros cipőt szállítani a Mazdában

A Mazda a kisebb méretű modelljeivel ellentétben (CX-30, 3-as) még nem elektrifizálta a CX-5-ös hajtásait, a 2,0 (165 LE) vagy 2,5 literes (194 LE) szívómotor és a 2,2 literes turbódízel (150 vagy 184 LE) közül lehet választani, 6 fokozatú kézi kapcsolású váltó jár a gyengébb teljesítményszinthez, az alternatíva 6 fokozatú hagyományos automata, az összkerékhajtás egyszerű extra (550 000 Ft). A tesztautóban az erősebb benzines dolgozik összkerékhajtással, jól összeszokott párost alkot a váltó és a motor, de érezhetően szüksége van a fordulatra a tempós haladáshoz. Az 1,6-os turbómotorhoz hasonló a 258 Nm-es csúcsnyomaték, de azt csak 4000/perces fordulaton tudja az öblös négyhengeres, így sokat dolgozik a váltó azon, hogy kedvénél tartsa az erőforrást. Ennek is szerepe van abban, hogy érezhetően magasabb, 8,7 l/100 km a tesztfogyasztás, a többletből kiveszi a részét az összkerékhajtás és az automatikus váltó is.

Szélesebb tartományban tudja a nyomatékát a Sportage turbómotorja, ami alacsonyabb fordulaton üzemel, mint a Mazda szívómotorja

Ár, felszereltség
A tesztautóárak között jelentős különbséget látni, és ez megmarad akkor is, ha az összemérhető műszaki tartalmat vizsgáljuk, tehát az elsőkerék-hajtású, kézi váltós Mazda (11 145 000 Ft) drágább a Kia hasonló változatánál (9 749 000 Ft). Az eltérés fennáll akkor is, ha a 193 lóerős, összkerékhajtású automata váltós CX-5-ös (14 429 000 Ft) ellenfelének nevezhető, 180 lóerős lágyhibrid, DCT-váltós, összkerékhajtású Sportage-et (12 799 000 Ft) nézzük. A differencia jelentős, tulajdonképpen arról van szó, hogy a dél-koreaiak a kategória alsóbb régiójába árazták be terméküket, míg a japánok a felső szegmensben mozognak – a prémium-ellenfelek szintjén. Garancia szempontjából a Kia áll nyerésre, mert náluk a kötelező 2 év km-korlátozás nélküli időszakon felül 7 év/150 000 km-es futásig terjed a védelem, a Mazda kitart a japán gyártóknál általánosnak mondható 3 év/100 000 km-es korlátnál.

Kia Sportage 150 T-GDI
TETSZETT
• feltűnő külső, digitális belső
• praktikus megoldások a hátul utazók számára
• nagy csomagtér
NEM TETSZETT
• hátrafelé nehezen átlátható a karosszéria
• helyenként túlbonyolított megoldások

Mazda CX-5 G194 AWD AT
TETSZETT
• sportos megjelenés
• általános minőség
• finom működés
NEM TETSZETT
• padlóhoz-műszerfalhoz képest magas üléspozíció
• fogyasztás

ÖSSZEGZÉS
Pontosan érezhető a két autó külső-belső kialakításán, hogy milyen jelentős változások zajlottak le az elmúlt 5 évben az autóiparban. Frissebb konstrukció a Kia, amelyben praktikus ötletek könnyítik az együttélést, a Mazdánál az évek alatt tökélyre fejlesztették a technikát. Alacsonyabb árával, jobb garanciafeltételeivel egyértelműen a Sportage a jobb vétel, persze manapság sok esetben már az is döntő szempont, hogy egyáltalán tudnak szállítani a gyártók.

Kia Sportage 150 T-GDI
Összlökettérfogat: 1598 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbó
Max. teljesítmény: 110 kW (150 LE) 5500/perc
Max. forgatónyomaték: 250 Nm 1500-4000/perc
Hossz./szél./mag.: 4515/1865/1645 mm
Tengelytáv: 2680 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1615/1622 mm
Fordulókör: 11,0 m
Saját tömeg/teherbírás: 1595/490 kg
Csomagtér: 591-1780 l
Üzemanyagtank: 54 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 10,3 s
Max. sebesség: 189 km/h
Átlagfogyasztás (WLTP): 6,6 l/100 km
Tesztfogyasztás: 7,2 l/100 km
CO2-kibocsátás: 149,8 g/km
A tesztautó ára: 9 749 000 Ft

Mazda CX-5 G194 AWD AT
Összlökettérfogat: 2488 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16
Max. teljesítmény: 143 kW (194 LE) 6000/perc
Max. forgatónyomaték: 258 Nm 4000/perc
Hossz./szél./mag.: 4575/1845/1685 mm
Tengelytáv: 2700 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1595/1595 mm
Fordulókör: 11,9 m
Saját tömeg/teherbírás: 1646/494 kg
Csomagtér: 522-1638 l
Üzemanyagtank: 58 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 9,3 s
Max. sebesség: 195 km/h
Átlagfogyasztás (WLTP): 8,0 l/100 km
Tesztfogyasztás: 8,7 l/100 km
CO2-kibocsátás: 182 g/km
A modell alapára: 11 145 000 Ft*
A tesztelt verzió ára: 14 429 000 Ft
*G165 2WD (165 LE)