Sokakat szíven ütött, amikor a Harley beszántotta a Dyna családot és a meglévő típusokat – ráncfelvarrással vagy modellváltással – egyszerűen besorolta a Softailok közé. Így a Fat Bob első nemzedékével szemben az új típus már a Softail-kínálatot erősíti, méghozzá teljesen újragondolt külsővel! A védjegyének számító dupla kerek fényszórótól búcsút vettek, hogy a Fat Bobból egy fiatalosabb és jóval agresszívabb külsejű motort faragjanak – a többi Harleyhoz képest egyenesen futurisztikus az új arc, amely nem mellesleg egy full-LED-es fényszórót rejt. Bár a design tényleg csak nyomokban emlékeztet az elődre, kár lenne tagadni, hogy feltűnő jelenségről van szó, a dögös kipufogók, a széles és ballonos gumik, no meg a jellegzetes, tömzsi hátsó megteszik hatásukat.
Hogy nem egy öreguras crusierről van szó, azt a blokk is bizonyítja. Nem mintha gond lett volna az 1690 cm3-es V2-es erejével, az újdonságban a Milwauekee-Eight 107 köbinches, azaz 1745 cm3-es változata dolgozik A hosszú váltóáttételezés ellenére úgy megindul nyomatékból a hárommázsás óriás, mintha pillesúlyú lenne, csak éppen nagy hangélményt ne várjunk – kifejezetten halk a nyomórudas szelepmozgatású óriásblokk, és a gumiágyak nélküli felfogatás ellenére meglepően vibrációszegény. Amikor aztán egy-egy intenzív gyorsítás után fékezünk és beérünk egy kanyarba, gyorsan egyértelmű lesz, hogy a fizika törvényei a Fat Bobra is érvényesek. Nem ez a motor az, amelyik szinte a vezető gondolatától is kanyarodik, itt bizony nemcsak a saját tömegünket, hanem a kormányt is határozottan kell használni, hogy forduljunk. A korábbihoz képest persze így is történt némi előrelépés az irányíthatóság terén, mert közelebb vannak a lábtartók a motor középvonalához (nem kell úgy terpeszkedni), és a térdszög is kicsivel hegyesebb. A kényelemre nem volt panaszom, de az utasülés szinte csak jelképes, aki ott kibír mondjuk egy órás utat, azt kemény fából faragták.
A változások ellenére azért a Harley nem tud vagy nem akar elszakadni bizonyos megoldásoktól. A kitámasztó elsőre a frászt hozza az emberre (miután letámasztottuk, pár centit elmozdul a motor), vagy itt van a szeparált indexkapcsoló. Amikor például kijövünk egy körforgalomból és húzzuk a gázt, egyszerűen nem esik kézre a kapcsoló. A Harley mentségére legyen mondva, ha „felegyenesedik” a gép, automatikusan befejezi az indexelést.
A 14 550 eurós Fat Bob a Softail család olcsóbb típusai közé tartozik, de stílusával nagyon kilóg a sorból. Mivel a japán gyártók szinte teljes visszavonulót fújtak az európai piacokon a nehézsúlyú cruiserek szegmensében, aki ma hasonló gépet keres, annak erősen korlátozottak a lehetőségei.
Harley-Davidson Fat Bob
Lökettérfogat: 1745 cm3
Hengerek/szelepek: V2/8
Max. teljesítmény: n.a.
Max. nyomaték: 145 Nm 3000/perc
Sebességváltó: hatfokozatú
Tengelytáv: 1615 mm
Ülésmagasság: 710 mm
Üzemanyagtank: 13,6 l
Gumi elöl/hátul: 150/80 R16/180/70 R16
Menetkész tömeg: 306 kg
Alapár: 14 550 euró
