A fényezés és az arányok az ősmodellről lehetnek ismerősek a Transalpnál. A magyar piac egyik meghatározó típusa a 650-es V-Strom, ez itt az első, 2004-es kivitel

ELŐZMÉNYEK
A Honda 1986-ban rántotta le a leplet arról a Transalpról, amelynek nemzedékei nem véletlenül váltak életükben legendává. Észszerű méretükkel, kezelhetőségükkel és megbízhatóságukkal sok-sok rajongóra tettek szert, ezért is hagyott maga után nagy űrt, amikor 2013-ban nyugdíjazták. Az új modell tervezésekor azonban nem a legutóbbi szolgált mintául, Masatoshi Sato, a Transalp projektvezetője egyenesen azt mondta, hogy az új gép tervezését azzal kezdték, hogy alaposan megvizsgálták, miért volt olyan jó és sikeres az eredeti, első sorozat.

Bár a Suzuki V-Strom 800DE vérvonala nem nyúlik vissza olyan régre, mint a Transalpé, a V-Strom név is jól cseng, a 2002-ben bemutatott 1000-es verzió és a 2004 óta folyamatosan kapható 650-es kivitel népszerűségéhez aligha férhet kétség. A vadonatúj 800- ast a hazánkban roppant kedvelt, 650-es utódjának szánják, de több lényeges koncepcionális különbség is akad, a Suzuki ezúttal nem óvatosan, defenzíven közelítette meg a modellváltást. A Hondához hasonlóan V2-esről soros, 2 hengeres erőforrásra váltottak, a 21 colos kerékméret pedig jelzi, terepen is bevethető típust alkottak.

MŰSZAKI ALAPOK, FUTÓMŰ
Mindkét gyártó új fejlesztésű, de viszonylag egyszerű acél csővázra építi fel modelljét – a Transalpé mindössze 18,3 kg-ot nyom a mérlegen. De nem csak ebben, hanem a 21 colos első kerékméretben és a futómű terén is hasonló a két gyártó megközelítése. A Transalp és a V-Strom minden rugózó eleme ugyanattól a beszállítótól, a Showától érkezik, és a fordított teleszkópok mellett a külső gáztartályos hátsó rugóstagok is feltűnően hasonlítanak egymásra (a rugó előfeszítés mindkét modellnél elöl és hátul is állítható). A Honda 200/190 mm-es rugóútjánál és 210 mm-es hasmagasságánál ha csak minimálissal is, de többet tud a Suzuki, a 800DE esetében ezek az értékek a futómű és a hasmagasság esetében is 220 mm-esek – utóbbi túltesz a V-Strom 1050-esén is. A Honda vásárlói két abroncs, az elsősorban aszfaltra való Metzeler Karoo Street vagy az off-roadosabb Dunlop Mixtour közül választhatnak, a Suzuki gyárilag utóbbi, vagyis a terepesebb gumi mellett tette le a voksát.

Vaskos, 43 mm-es villa vezeti az első kereket. A Suzuki teleszkópjai látványos, aranyszínű bevonatot kapnak. A Showa SFF-CATM teleszkóp szeparált működésű, a villahíd alumíniumból készül

ERŐFORRÁS
Olyan érzése lehet az embernek, mintha a két márka összebeszélt volna: amíg a korábbi Transalpban és V-Stromban V2-es blokkal találkoztunk, addig az újdonságokban már soros kéthengeres erőforrások dohognak. Nem csak lökettérfogatuk (755, illetve 776 cm3), hanem 270 fokos főtengely elékelésükkel is mintha ikrek lennének. Persze, ha jobban belemegyünk a technikai részletekbe, azért látszik, hogy akadnak egyéni megoldások. A Transalp Unicam rendszerű hengerfeje egyenesen a motokrossz-versenyekre fejlesztett CRF450R-ből érkezik. Szívóoldali szelepeit közvetlenül a vezérműtengely bütykei mozgatják, míg a kipufogószelepek szárait himbák nyomják le. Nincs külön fogaskerék-áttétele a kiegyensúlyozó tengelynek, inkább a váltó nyelestengelyére bízták forgatását, a hűtőfolyadék szivattyúját pedig baloldalra, közvetlenül a burkolat alá helyezték. A gyártó szerint annyira hatékonnyá tették a kenési rendszert, hogy olajhűtőre nincs is szükség…

Univerzális! Egyre több gyártó lát fantáziát a soros kéthengeres felépítésben. A Transalp esetében a dugattyúk – a nagyobb hatékonyság és élettartam érdekében – nikkel-szilíciumkarbid bevonatot kapnak

A Suzuki amellett, hogy kovácsolt dugattyúkat és igen összetett, két kiegyensúlyozó tengelyt használ, azt is hangsúlyozza, hogy az erőforrás az extrém alacsony fordulatot is bírja. Erre valamelyest utalnak a műszaki adatok is, hiszen ugyanolyan hengerszám és azonos lökettérfogat mellett a Vstrom blokkja 2000/perc fordulattal alacsonyabban szállítja a maximális teljesítményt. Sőt, a Suzuki kisebb fordulatszámon ad nagyobb nyomatékot!

Alapból a Hondáé a magasabb plexi, a Suzukié pedig a nagyobb tank

ELEKTRONIKA
Az elektronikus gázmarkolat, az ABS és a kipörgésgátló jelenléte semmilyen meglepetést nem okoz, viszont az egyéb elektronikai segédletek mutatják, már a márkák közepes túraendurói is nagyon fejlettek. A Transalp esetében a teljesítményleadás 4, a motorfék intenzitása 3, a blokkolásgátló 2, a kipörgésgátló pedig 5 fokozatban szabályozható, utóbbi kettő akár ki is kapcsolható. Az előre rögzített menetprogramok ezeknek a különféle beállítási szintjeit kombinálják. A V-Strom ezzel szemben 4 előre programozott üzemmódot kínál, amelyben G, azaz terepre optimalizált működés is szerepel. A két fokozatban állítható és kikapcsolható kipörgésgátló mellett említést érdemelnek a Suzuki ismert, bevált segédei. A V-Strom egyérintéses indítást és alapjárati fordulatszám-emelést is felvonultat – utóbbi a lefulladás elleni védelemnek is tekinthető. Bár a Suzuki 5 colos, színes, TFT-kijelzős műszerfala hipermodernnek hat a korábbiakhoz képest, és programozható váltóvillámmal is büszkélkedhet, a Honda fedélzeti rendszere lehetőséget ad a vezetőnek arra, hogy csatlakoztassa és akár hangutasításokkal vezérelje okostelefonját. A sisakba épített kommunikációs rendszerrel akár a kormány elengedése nélkül lehet kezelni a hívásokat.

Aki sportosra venné a figurát, annak jó hír, hogy gyorsváltó is elérhető a Transalphoz

EXTRÁK, KIEGÉSZÍTŐK
A két új japán kalandmotorhoz számos gyári kiegészítő kérhető. A Honda a vásárlók dolgát azzal könnyíti meg, hogy 5 csomagot állítottak össze, létezik Urban, Touring, Adventure, Rally és Comfort pakk is, melynek egyes tételei önmagukban is megvásárolhatók. A Transalphoz 50 literes túradoboz, illetve 26 és 33 literes oldalkofferek, továbbá gyári tanktáska rendelhető, de ezek mellett bukókeret, ködfényszóró, haspáncél, off-road lábtartók és magas plexi is szerepel a listán.

A Suzuki reményei szerint a V-Strom 800-as a szegmens egyik meghatározó modellje lesz

A Suzukinál csak topcase-ből négyféle verzió közül szemezgethetünk, illetve oldaldobozoknál választhatunk sportosabb műanyagot, illetve offroad stílusú, szögletes alumíniumot is. Középállvány, kiegészítő fényszórók és blokkvédő ugyanúgy elérhető a V-Stromhoz, mint a Transalphoz, a Suzuki azonban az ülések terén többet kínál. Amíg a Hondához az alap, 850 mm magas nyereg mellett 820 mm-es kivitel kérhető, addig ellenfele a 855 mm-esen kívül 835 és 855 mm-es változatokat tesz elérhetővé.

Gyári kiegészítők egész sorát kínálja a modellpáros, a Transalp esetében kétféle abroncs közül választhatnak a vevők

VETÉLYTÁRSAK
Aki hasonló méretű és teljesítményű, soros, 2 hengeres kalandmotort szeretne, annak bőven akad választása. Említhetjük a 2021-ben debütált Aprilia 660 Tuareget, mely a kategória egyik csúcsgépének számít. A modell rugóútja 240 mm, míg a hasmagasság sem csekély 240 mm. A 4,8 millió Ft-os 80 lóerős olasz gép mellett a BMW F 750/850 GS páros is (3,9, illetve 5,0 milliós alapár) fontos szereplője a szegmensnek. Az F 750 GS alacsonyabb üléspozíciójával és 77 lóerős teljesítményével a kevésbé tapasztalt motorosoknak való, ezzel szemben az F 850 GS 21 colos küllős kerekével, 95 lóerejével és hosszabb rugóútjaival (170 helyett 230 mm) kőkemény kalandmotor, amely a műútról letérve is elemében érzi magát. Az Apriliához hasonló Yamaha Ténéré 700-as tökéletesen rímel a 80-as évek ős-Ténéréjére, ennek megfelelően nem meglepő, hogy a szegmens puritánabb típusai közé sorolható – kipörgésgátlót ne keressünk rajta. Az üléspozíció, a tank és a fejidom kialakítása alapból is ralimotoros, a rugóút 210, illetve 200 mm. A Ténérét a számos más Yamaha modellből ismerős, 689 cm3-es, CP2-es erőforrás mozgatja, az alapár 4,5 millió Ft.

A Tuareg 660-as tempomattal büszkélkedik. A BMW sorkettese a kínai Loncinnal való együttműködés eredménye. A puritán Ténéré igazi sikermodell, népszerűsége töretlen

ÁR, ELÉRHETŐSÉG
Mire a motoros szezon beindul, már mindkét újdonság elérhető lesz a hazai kereskedésekben, a Honda első példányai májusban, míg a Suzukié valószínűleg április folyamán érkeznek a magyarországi hálózathoz. A Transalp árát már ismerjük, 4 198 000 Ft-os indulójával az NC750X fölé, de az Africa Twin alá lőtték be. A V-Strom esetében az importőr kivár az ár nyilvánosságra hozásával, az árfolyamok és szállítási költségek alakulása ugyanis a piaci rajtig megváltoztathatja a képletet. Mindenesetre a Honda és a Suzuki párharca nem korlátozódik majd 2023-ban a Transalpra és a V-Stromra. Az új, 2 hengeres erőforrások köré épülő Hornet és GSX-S8-as révén a naked bike-ok mezőnyében is egymásnak feszülnek az ősi riválisok!

23YM XL750 Transalp

Honda XL750 Transalp
Lökettérfogat: 755 cm3
Hengerek/szelepek: S2/8
Max. teljesítmény: 67,5 kW (92 LE) 9500/perc
Max. forgatónyomaték: 75 Nm 7250/perc
Sebességváltó: hatfokozatú
Tengelytáv: 1560 mm
Üzemanyagtank: 16,9 l
Gumi elöl/hátul: 90/90 R21/150/70 R18
Menetkész tömeg: 208 kg
Alapár: 4 189 000 Ft

Suzuki V-Strom 800DE
Lökettérfogat: 776 cm3
Hengerek/szelepek: S2/8
Max. teljesítmény: 62 kW (84 LE) 7500/perc
Max. forgatónyomaték: 78 Nm 6800/perc
Sebességváltó: hatfokozatú
Tengelytáv: 1570 mm
Üzemanyagtank: 20 l
Gumi elöl/hátul: 90/90 R21/150/70 R17
Feltöltött tömeg: 223 kg
Alapár: 4 699 000 Ft