Noha nem is olyan rég szélesebb karosszériát és független első felfüggesztést kapott, a Mercedes-Benz G-osztály a stuttgarti márka kínálatán belül kövületnek számít az alvázas felépítésével. Hamarosan azonban pontosan ebből kovácsolnak majd előnyt, hiszen gyakorlatilag változatlan külső és alváz mellett tudják elhelyezni a villanyautó-változat akkumulátorait a padló alatt és várhatóan a motortérben is – az álcázott autókat ugyan meghívott újságírók már kipróbálhatták, de például az orrba nem lehetett benézni.

Tanulmányként már láthattuk az EQG-t, most már azt is tudjuk, hogy 2024-ben fogják megkezdeni a sorozatgyártást, tehát a rajongók nyugodtak lehetnek, a kocka velünk marad az elektromos korban is. A mérnökök a maguk részéről minden megtesznek azért, hogy az ügyfelek ne lemondásként, hanem többletként éljék meg a változást – a kipufogóhang, pláne hogy a hátsó ajtó alatt vezetik ki a csöveket azért hiányozni fog –, ezért egyedi hajtást készítenek a terepjárónak.

Mind a 4 kerék saját hajtómotort kap, amelyek egyenkénti vezérlésével az is megoldható, hogy – laza talajon – helyben meg tudjon fordulni az EQG, a finomabb nyomatékszabályozás jóvoltából könnyebb lesz az autó és a sofőr dolga is. Mármint abban a ritka esetben, ha nem városban használja majd a tulajdonos az autót, hanem annak valódi terepén: terepen.

A műszaki tartalomról nem sokat mondtak, 500 km-t meghaladó hatótávolságot remélnek, és a vontatási teljesítményen kívül minden tekintetben felül illetve alulmúlja a belső égésű motorral szerelt változatot a villanymotoros – igaz, azt már nem fejtették ki, hogy itt a 400 d-re vagy a 63 AMG-re gondolnak-e.