Chengshuang Zhou (balra) doktorjelölt ruténiumot és a katalizátort tart a kezében, Matteo Cargnello a kísérletekhez használt kémcsövet mutatja. Fotó: Mark Golden

Az üvegház-hatást okozó gázok kezelésének egyik eleme lehet azok kivonása a légkörből, aminek még nincs életképes technológiája. Erre jelenthet megoldást a Stanford Egyetem kutatói által most kidolgozott új eljárás, amelynek segítségével a levegőből kivont CO2-ből egy katalizátor segítségével szénhidrogén-láncokat állítanak elő, folyékony üzemanyagot. A Matteo Cargnello vegyész által vezetett kutatócsoport 7 év alatt fejlesztette ki az új eljárást, amelynél műanyaggal bevont ruténiumot tartalmazó katalizátort használnak megfelelő nyomáson és hőmérsékleten, és így a szén-dioxid-gázból vegytiszta benzint állítanak elő. Utóbbi kezelése könnyű, hiszen szobahőmérsékleten cseppfolyós – az eddigi eljárásoknál jellemzően gázokat állítottal elő a CO2-ből, amelyeket aztán további eljárással ki kellett választani a levegőből. A kutatócsoport egy zárt cellában egy olyan karbonsemleges körfolyamatot hozott létre, amely során az ott lévő CO2-ből készített üzemanyag elégetésével hozták létre a CO2-gázt, és ez a folyamat végtelenszer megismételhető volt.

A szén-dioxid (fekete és vörös) és a hidrogénmolekulák (kék) ruténium-katalizátor segítségével lépnek reakcióba. A jobb oldalon látható, hogy a tiszta ruténium a legegyszerűbb szénhidrogént, a metánt hozza létre, a bal oldali bevonattal ellátott katalizátor hosszabb szénhidrogén-láncokat – propán, bután, etán – produkál. Fotó: Chih-Jung Chen

Az eljárás kulcsa a ruténium katalizátort bevonó porózus műanyag – alapesetben a ruténium a legrövidebb szénhidrogén-láncot, a metángázt hozza létre, a műanyag segítségével lehet szabályozni a létrejövő szénhidrogén-láncok méretét. Tovább folytatják a kutatást, hogy olyan katalizátorokat alkossanak, amelyek segítségével a műanyaggyártás alapanyagának számító olefineket hoznak létre, illetve metanolt és etanolt, amelyek további finomítás nélkül használhatóak üzemanyagként.