főoldal  |  teszt
	teszt (autó, motor, haszongépjármű)

Kezdőjátékos BMW 116i Jómódú, feltörekvő fiataloknak ajánlja legkisebb modelljét a BMW. Olyanoknak, akik zsenge koruk ellenére ugyanúgy ki akarják fejezni hovatartozásukat autójukkal, mint életvitelükkel, ékszereikkel, vagy ruházatukkal, s akik tudatában vannak, hogy az “imázsépítés” árát keményen meg kell fizetni.

H i r d e t é s

képgaléria A BMW-nél nem mérik olcsón a presztízst, az 1-es sorozat vételára potom 5 380 000 forintnál kezdődik, s némi extrafelszereléssel lazán hétmilliós magasságokba tornázható. Mégis, mit nyújt a hasonló kivitelű (öt ajtó, 1,6-os motor) Mazda3-asnál vagy VW Golfnál több mint félmillió forinttal drágább, de még a Mercedes-Benz A170-est (116 LE) is egy százassal megfejelő bajor járgány? Extravagancia képgaléria Mindenekelőtt egyediséget és újdonságot! Az alsó-középkategóriában kevés típust áldott meg a sors olyan merész, provokatív formával, mint amilyet a “rettegett” Chris Bangle-nek köszönhet az 1-es. (Valószínűleg a sokkoló 7-es cirkáló után csak kényszerzubbonyban engedték rajzolni az amerikai mestert, hiszen legutóbbi munkái valamivel visszafogottabbra sikerültek.) A design mellett ugyancsak extravagánsak a kocsi arányai: hosszúra nyújtott motorháztető, hirtelen lezárt tetővonal, ultrarövid túlnyúlások és lendületesen emelkedő öv- és karaktervonalak hangsúlyozzák a BMW sportosságát. Az autó elveti az aktuális trendek szerinti, magasba törő építésmódot, inkább a széles és lapos irányvonalat képviseli - az ötös Golfnál például jó öt centivel alacsonyabb. Persze, mindezeknél sokkal fontosabb, hogy a hajtási képlet sem szokványos ebben az osztályban. Olyannyira, hogy hosszában beépített orrmotoros, hátsókerék-hajtású járgányt kizárólag a bajorok kínálnak a kategóriában. Ez pedig egészen új megvilágításba helyezi a vezetési élmény fogalmát a kompaktoknál! Ragaszkodó típus A másodrendű és -rangú kanyargós utak és a hegyi szerpentinek valódi autós paradicsomnak számítanak az “egyessel”. A tengelyirányban és magasságban egyaránt állítható kormány átmérője remek, ahogyan a fogása is. Holtjátéka pedig gyakorlatilag nincsen, az autó szinte a legkisebb mozdulatra is “beharap” a kanyarba. Végre egy olyan kormány, ami nem hallgat, mint a sír, hanem szószátyár módjára mesél a kerekek és az út kapcsolatáról. A legtöbben bolondbiztos autóként könyvelik majd el a kis BMW-t, ugyanis ideális, tengelyenkénti 50-50 százalékos súlyelosztásának, alapból 16 colos keréktárcsáinak, valamint széles nyomtávjának betudhatóan sokáig semlegesen fordul. Egészen új világ nyílik meg viszont azok előtt, akik túlmerészkednek ezen a határon. Száraz aszfalton némi trükközéssel, vizes úton viszont finom gázadásra is megindítható a 116i fara, s látványos módon, keresztben autózhatunk. Azért érdemes észnél lenni, ha kikapcsoljuk a menetstabilizáló elektronikát. A tengelytáv csak a kategóriában számít hosszúnak, könnyedén megelőzhet a kocsi hátulja! Kompromisszumokkal is jár képgaléria azonban a hátsókerék-hajtás. Hiába a 2660 milliméteres tengelytávolság, amikor a hátratolt utascella miatt a második üléssoron szerény a helykínálat, a kardánalagút végett pedig egy átlagos termetű felnőtt számára tulajdonképpen használhatatlan a középső rész – így aztán kiváló alapot nyújtott volna a kartámasz-síalagút együttes kialakítására. Ugyanakkor a pilótának és az első utasnak koncentráltan kijut a jóból! képgaléria Az enyhén a vezető felé forduló középkonzollal cockpit-érzést nyújt a jellegzetesen BMW-s műszerfal, örvendetesen alacsony az üléspozíció és kanyarban kellő oldaltartást nyújtanak a sportfotelek. A tér itt sem mondható tágasnak, inkább személyre szabott sportzakóra emlékeztet. Mindössze az ötletes, jól használható pakolórekeszeket és a pohártartót hiányolhatjuk a kocsiból, ám ezek megbocsátható hiányosságai egy ilyen izgalmas gépnek. 1/2 következő

Kapcsolódó anyagok: Szavazzon az Auto1 Európa díjra! A BMW 1-es sorozat is esélyes!

főoldal  |  teszt   |  hozzászólások