Minden Volvo-szalonban van gyereksarok – kisszékek, színes játékok, zsírkréták csábítják a potenciális Volvo-vásárlók csemetéit. Ha az ember jobban belegondol, ez a részlet – és a figyelmesség a svédek részéről – nagyon is jellemző a Volvóra. Míg más autógyárak a lóerőket, a designt, vagy éppen a korábbinál kisebb fenntartási költségeket harsogják, addig a Volvo a szalonjait próbálja otthonossá tenni partnerei számára.
Csodálkozhatunk-e ezek után azon, ha az új S80-ról is a biztonság és a kellemes környezet jut eszünkbe először? Pedig új minden – olyannyira, hogy a tesztre kapott autó valamiféle előszava az új sorozatnak, hiszen az újdonság néhány érdekes műszaki megoldása még nem volt a fedélzeten. Sebaj, hamarosan ott lesz, s a derék importőr ígéri: rövidesen azt is kipróbálhatjuk.
D, mint diszkrét
Nem tudom, egyetértenek-e velem, de szerintem az utóbbi évek Volvói hátulról sokkal jobban néznek ki, mint elölről. Ezért amikor először jártam körbe az autót, én is a hátsó tarktusnál kezdtem. Szebb a hátsó lámpa – valahogy bársonyosabb a fénye –, még szélesebbnek hat az autó. S mivel az értékesítés döntő részét a dízelmotoros autók teszik ki, tesztre is gázolajost kaptunk, ezért ott a D5 felirat. A D jelenthet diszkrétet is, erre az autóra valóban nagyon illik. Az összkép nem erőtől majd’ szétfeszülő,
agresszív autót mutat, mint a német vetélytársak esetében, a parkoló S80 inkább a nyugalom és a harmónia szobra. Azután beszállok – elég, ha nálam van a kulcs, a kilincs érintésére az ajtózárak automatikusan nyitnak –, s jöhet kedvencem, a Volvo-utastér. Szép, tiszta rajzú, kényelmes és tágas. Remek ülések, Volvo-illat – kell ennél több? Igen, gondolhatták néhány éve a Volvo designerei, mert itt van a vékony középkonzol is, amely mögött átnyúlva az első utas megragadhatja a vezető vádliját. Talán ez az egyetlen öncélú részlet az egész autóban, de ennyi még belefér.
Ne mondd, hogy grrrr!
A D az autó farán persze a Volvo méltán népszerű öthengeresét jelöli. Az új modellben is ez lesz a legkelendőbb masina – erős, 185 lóerős és a maga 400 newtonméterével nyomatékos is. A hozzá kapcsolt hatfokozatú, automatikus váltóval tökéletes párost alkot, már ami a dinamizmust és a fogyasztást illeti. A motor zaja azonban olykor sérti az ember fülét. A dízel hangszíne és kerregése városi közlekedés során a legzavaróbb, a lüktető forgalomban ugyanis a váltó sokszor kapcsol vissza, s ekkor a motor kellemetlen hangja felerősödik. Teljesen elfogadható lenne egy harmadennyibe kerülő kompakt autóban, de disszonáns a luxuskivitelű, kényeztető és kifinomultságot sugárzó S80-asban. Olyan, mintha a követségi díszvacsorán az asztalnál ülő elegáns hölgyek és urak közül valaki elkáromkodná magát – a grrrr ugyanilyen idegenül hat az S80-asban.
Ha azonban magunk mögött hagyjuk a várost, vége a homlokráncolásnak, megszelídül az utastér akusztikája. A motorzaj tompa morgássá alakul, sőt, a gép ereje és nyomatéka még némi vezetési élményt is képes az összképbe varázsolni. Az S80 autópályán mutatja legszebb arcát, ekkor szinte makulátlan az atmoszféra: fényűzően berendezett utastér, dinamizmus, jól csillapított menetzajok és a tízliteres értéktől messze elmaradó fogyasztás. Igen, a kiemelkedő gazdaságosság még mindig jelentős érv a D5 motor mellett: vegyes üzemben 8,7 literes értéket mértünk, s ebben a méretosztályban ez kiemelkedően jó eredmény.
Csillapodj le!
Ahogyan már-már tradíció a D5-motor csekély fogyasztása, sajnos ugyanúgy jellemző a Volvókra az is, hogy a futómű hangolása nem mindig sikerül tökéletesen. Az S80 sem kivétel: alapvetően kényelmes és komfortos, de a keresztfugákon olykor keményen üt, néha dobál – a dízel zaja mellett így a nagy karosszérialengések is felboríthatják az autó harmóniáját. Ha folytatjuk utunkat az erények és a hátrányok hullámvasútján, akkor ismét dicséret következik. S valóban: az S80 D5 ára jó, de csak relatíve, persze. A sorozat alapára 10,5 milliótól indul, ami rengeteg pénz, de a számba vehető vetélytársak ceruzája többnyire még vastagabban fog. Az autó ár/érték aránya tehát így is előnyös, és ha sikerülne visszafogni a motorhangot, illetve ráncba szedni a néha rakoncátlan futóművet, a svédek nagy gólt rúghatnának a németeknek. Így azonban lehet, hogy kimarad a helyzet.
