A hűtőközeg cseréjéhez először le kell fejteni a beszennyeződött régit. Fotó: Dombóvári Mihály

Szinte minden alkatrész-katalógus olajhűtőként említi azt a hőcserélőt, amely azért felel, hogy a korábban melegedő kenőolaj hőjét a lassabban hevülő hűtőfolyadék melegítésére, majd az üzemi hőfokot elérve a hűtőfolyadék hűtőhatását a kenőanyag túlmelegedésének megakadályozására, a jó belső hőegyensúly megteremtésére használja. Elsősorban az üzemi hőfok gyorsabb eléréséért a dízel autókban jelent meg ez a hőcserélő, de sokat segít a turbómotorokra jellemző nagyobb, ciklikus hőterhelés ellensúlyozásában is. Az üzemi hőfok mielőbbi elérése nemcsak azért előnyös, mert télen előbb lesz fűtés az autóban, hanem előbb véget ér a hidegüzem, amelyre a túldúsított üzemanyag, a tökéletlen égés a jellemző. Így csökkenthető a fogyasztás, valamint a károsanyag-kibocsátás. Utóbbi okán az Euro-4-es autók érkezésétől terjedt el jobban ez az alkatrész.

A kiegyenlítő tartály habos, olajos tartalma bizony hibára utal

Tehát nem egy klasszikus olajhűtőre kell gondolni, amelyet a nagyteljesítményű, vagy sportautókban használnak, a kialakítása sem olyan. Például a VW-csoport által gyártott motorokban egy kocka alakú alkatrész belső víz- és olajjáratokkal. A VW-Audi blokkokban az olajszűrő alá helyezik, az olajszűrőbe vezető, a szűrő rögzítésére is szolgáló menetes olajcsőre ráhúzva, azon futtatott anyacsavarral megfogatva. A hőcserélőnek van egy hűtőfolyadék bemeneti és egy kimeneti ága. A dolgát csendben végzi, az autósnak csak az tűnhet fel ilyen kocsit használva, hogy a motor nagyon gyorsan eléri az üzemi hőfokát.

Esetünkben több alkatrészt ki kellett szerelni a hozzáféréshez: ez a vasdarab a szívócsövet merevíti. A helyéről már lehúzott hőcserélő

A hőcserélő hibája lehet, ha összenyílnak az olaj- és a hűtőfolyadék járatok a belsejében. Ekkor üzemállapottól függően az 1-5 báros nyomás alatt lévő kenőanyag átpréselődik az alacsonyabb nyomású hűtőközegbe, ott pedig olajos emulziót képez. Az olaj jelenléte a hűtővízben nem üdvös: rontja a hűtőképességet, és habosodik is, ami ugyancsak gyengíti a hűtés hatásfokát. A habos anyag a kiegyenlítő tartályban gyűlik össze. Mivel az olajrendszer beledolgozik a hűtőrendszerbe, ez utóbbiban az üzeminél magasabb nyomás alakul ki, pont úgy, mintha átlépné a forráspontját a hűtőközeg. Erre a gyártók a kiegyenlítő tartályon hoznak létre biztonsági leeresztő rendszert, hogy a nyomás ne vesse szét a motoralkatrészeket, ne szakadjanak a vízcsövek. Tehát a hiba egyik első jele, hogy a használat után, vagy közben megálló autó alatt folyadékfolt jelenik meg. Ami nem olyan, mint a légkondicionáló kondenzvize, mert nem szárad fel, hanem olajos foltként megmarad. Feltűnhet, hogy nem látni a kiegyenlítő tartályon folyadékszintet, mert a hab kitölti a rendelkezésére álló teret, valamint, ha jár a motor, a vízcsövek kőkemények a magas nyomástól. A kiegyenlítő tartályt nem szabad üzem közben, vagy rögtön leállítás után nyitni, mert forrázásos sérülést kockáztathatunk. A hiba fejlődésével a motor bedolgozza a kenőanyagot a hűtőrendszerbe, így az gyors fogyásnak indul. A tünetek könnyen összekeverhetők a hengerfej repedésével, illetve a hengerfejtömítés átszakadásának hibajeleivel. Bizony, szerencsés akinek „csak” a hőcserélő a hiba oka, ugyanis az utángyártott alkatrész ára 20 ezer forint körüli, ehhez hozzá kell még számolni egy olajcsere, valamint egy hűtőfolyadék-újratöltés, valamint a hűtőrendszer átmosásának költségeit is. Összességében 50-60 ezer forinttal számolhatunk.

Egymás mellett a kiszerelt és az új olajhűtő