Az internetes források szerint az első találkozót 1956-ban rendezték meg először. Az esemény a nevét a Zündapp KS 601 motorról kapta, amelyet két színben gyártottak, s a népszerűbb a zöld változat volt, amit Grüne (zöld) Elefantnak becéztek. Akkoriban ez igen kedvelt motor volt Németországban, elsősorban nagy nyomatéka miatt. 1956-ban csupán húszan voltak az összejövetelen, de 1961-ben már ezren vettek részt, lassan kinőtte magát a rendezvény, sok ezren látogatnak ki az eseményre. Az évek során voltak ellentmondások is a találkozó körül. 1989 óta Solla ad otthont a bulinak a bajor erdőben, ahol a hó garantált minden évben.
– Berecz Gábor barátom olvasott először a Wild Magazinban a fesztiválról. Korábban egy alkalommal jártunk nagyobb csapattal a rendezvényen, most viszont ketten tudtunk útnak indulni, sajnos csak autóval, mert a motorok nem lettek készen – mesélte lapunknak Vég Dávid. A Passautól nem messze, egy völgyben fekvő helyszín mintegy 700 kilométerre található Békéstől. Az odaút a sorozatos dugók miatt kicsit hosszúra nyúlt, tizenöt órát vett igénybe. Összehasonlításként Vég Dávid elmondta, a visszautat – igaz éjszaka –, kilenc óra alatt tették meg.
Dávid és Gábor csütörtökön vágtak neki az útnak, és még aznap éjszaka érkeztek meg a helyszínre. A találkozó egyik specialitása, hogy a hideg és a hó ellenére mindenki sátrazik.
– Magyar szemmel ez kicsit furcsának tűnhet, de Németországban ez teljesen általános – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre Vég Dávid. A békési motorosok szintén a saját sátrukban húzták meg magukat. A helyiek egyébként kifejezetten kedvelik az ilyen jellegű programokat, Németországban egymást érik a hideg évszakban is a motoros találkozók.
– Éjszaka mínusz három, nappal 0 fok volt – ecsetelte. – Érkezéskor hatvan centi havat lapátoltunk el a sátorhely elől, de jó hálózsákokat hoztunk, így egyáltalán nem fáztunk még éjszaka sem. A németek katonai sátrakat állítottak fel, dobkályhákat helyeztek üzembe.
Vég Dávid kérdésünkre kifejtette, a találkozó nem a hasonló, hagyományos rendezvények mintájára épül, koncertek például nem voltak. Szerveztek viszont favágási vetélkedőt, vagy nagyon látványos volt az a feladat, amikor a havas völgyből kellett motorral felmenni lendületből. A szórakoztató versengésen oldalkocsis motorokkal is nekirugaszkodtak a meredeknek; volt, hogy négyen-öten is ültek a járműveken.
Dávid és Gábor ideje nagy részét beszélgetéssel töltötte. A találkozón oldalkocsis motorok voltak többségében: régi típusú BMW-től az újabb típusú járművekig.
– Talán volt egy magyar sátor is, de őket nem találtuk meg a sok ezer résztvevő között – folytatta a gondolatot Vég Dávid. – Találkoztunk viszont olyan magyarokkal, akik már régebb óta kint élnek, kint dolgoznak. Összességében kiváló hangulatban telt az esemény.
Jövőre nagyobb csapattal mennek
A németek mellett több náció, például olaszok, lengyelek és szlovákok egyaránt voltak a találkozón. Vég Dávid lapunknak elmondta, az árak kifejezetten „földhöz ragadtak” voltak, nem ostromolták az egeket, nem kellett mélyen a zsebükbe nyúlni egy-egy hamburgerért vagy forralt borért.
– Persze jóféle hazait, kis kolbászt és szalonnát is vittünk magunkkal – ecsetelte. – Jövőre pedig azt tervezzük, hogy nagyobb csapattal indulunk el Békésről, és veszünk részt a rendezvényen.
