Nem csak a bekékült F1-es versenyautókat vitt el Miamiba a Ferrari, de itt tartották az új túraautójuknak a világpremierjét is a márka partraszállásának 70. évfordulóján. A 812 Superfast utóda nemes egyszerűséggel 12Cilindri, azaz 12hengeres névre hallgat, jelezve, hogy itt a szívómotoron van a lényeg. Jelen esetben a 6,5 literes V12-es 830 lóerős, a leszabályozási fordulatszám 9500/perc.

Ezek elérése érdekében alaposan áttervezték az erőforrást, a titánium hajtókarok azonos mechanikai tulajdonságok mellett 40%-kal könnyebbek, új alumíniumötvözetből készítik a dugattyúkat, amelyek szintén könnyebbek, a főtengely tömegét 3%-kal csökkentették. Az F1-es motorokkal szerezett tapasztalatok alapján alakították ki a szelepvezérlést, a vezérműtengely és a szelepek közötti himba felülete DLC (diamond like coating) felületkezelést kapott, hogy könnyebben csússzon. A kipufogó leömlő ívét kisebbre vették, hogy pörgősebb legyen az erőforrás, változó szívócsőhossz gondoskodik arról, hogy a nyomaték alacsony fordulaton is magas legyen – a maximális nyomaték 80%-a már 2500/perces fordulaton a vezető rendelkezésére áll.

Az olajpumpa elektronikusan változó szállítású és nyomású, minden üzemállapotban kellő mennyiségű kenőanyagot keringtet. A közvetlen befecskendezés 350 baros nyomáson dolgozik, 2 pumpa és 4 nyomócső juttatja a hengerekbe a benzint, ciklusonként 3 befecskendezésre képesek a szelepek. A szívósorban lévő rezonátorok áthelyezésével a középső frekvenciatartományban tették ércesebbé a motorhangot, a kipufogórendszer kialakításánál a károsanyag-kibocsátási előírások mellett (EU6e, China6B és BIN50) a hang játszotta a főszerepet. A 8 fokozatú duplakuplungos váltónál 5%-kal rövidebb az alacsonyabb fokozatok áttétele, a 8. fokozat kímélő autópálya-áttétel, a korábbi V12-es modellekhez képest 30%-kal gyorsabb a kapcsolás. Teljesen új fejlesztés az autó alapját adó alumínium térváz, amelynél az öntött elemek formáját optimalizálták, így sikerült 15%-kal merevebb egyben könnyebb karosszériát építeni – az egyszerűbb felépítés miatt a gyártás is könnyebben megy. A lengéscsillapító-tornyok és a váltótartó teljesen újrahasznosított könnyűfémből készül, az olasz autógyártó a Michelin (Pilot Sport S5) és a Goodyear (Eagle F1 Supersport) mérnökeinek segítségével fejlesztett abroncsokat a túraautóhoz.

Flavio Manzoni és a Ferrari Styling Centre munkatársai retrós irányba vitték a Ferrari 12Cilindri formáját, egyszerűbbek a felületek, az orr kialakítása a 365 GTB/4 Daytona modellre utal. Nagy méretű hátsó szárny helyett 2 darab felnyíló lapot használnak hátul; az aktív aerodinamikai elemek 60-300+ km/órás tempó között növelik a leszorító-erőt. Az első lökhárítóban összesen 7 darab légbeömlő nyílás található, a középső nagy mögött van a motor és a klíma hőcserélője, a szélső nyílásokat kettéosztották, a külső rész vezeti a levegőt az első kerekek előtt elhelyezett olajhűtőkre, a belső az első fékekhez irányítja a friss levegőt; ugyanezt a célt szolgálják a koptató alatti nyílások is. A motorháztetőn lévő nagy szellőzőnyílások elvezetik a meleg levegőt a kocsi orrából, az nem lefelé távozik.

Az utastérben az anyósülés elé is kerül egy mini-műszerfal digitális kijelzővel (8,8 col képátló), mélyre helyezték az érintőképernyős fejegységet (10,25 col képátló), a vezetőt egy 15,6 colos digitális műszeregység látja el információkkal. A fizikai kapcsolók a kormánykerékre szorítkoznak, az Alcantara 65%-ban megújuló forrásból származik. A kupénál a korábbinál nagyobb méretű üvegtető teszi tágasabbá a fejteret. Összkerék-kormányzás, by-wire fékrendszer, és a keresztben autózás támogató menetstabilizáló – ami 10%-kal gyorsabban dolgozik a korábbinál – segítségére számíthat a Ferrari 12Cilindri sofőrje.

Meglepő módon a Ferrari egyszerre mutatta be a kupé és a Spider névre hallgató nyitott változatot, egyébként több hónapos csúszással zajlik a leleplezés. Amíg a kupé száraz tömege 1560 kg, a Spider 1620 kg-ot nyom, eltérő a tengelyek közötti tömegeloszlás is, a kupénál 48,4% elöl és 51,6% hátul, a Spidernél 47,8% elöl és 52,2% hátul. A kupé csomagtartója 270, a Spideré 200 literes, de igazi eltérés a menetteljesítményekben van. A Ferrari 12Cilindri 2,9 másodperc alatt gyorsul 100 km/órás sebességre, 7,9 másodpercig tart a 0-200 km/óra gyorsulás. A Ferrari 12Cilindri Spider 2,95 másodperc alatt gyorsul 100 km/órás sebességre, 8,2 másodpercig tart a 0-200 km/óra gyorsulás. A csúcssebesség mindkét esetben meghaladja a 340 km/órát. A Ferrari 12Cilindri vásárlója egyébként 7 év karbantartást is kap (a szervizintervallum 20 000 km vagy 1 év) a márkakereskedésekben.