Noha mindenhol a közlekedés ellen kampányol, hogy ott kellene csökkenteni a CO2-kibocsájtást, azért télen a lakások fűtése és a haszonállat-tartás is komolyan kiveszi a részét az üvegházhatást okozó gázok termeléséből. Utóbbin belül különösen a szarvasmarhák jelentenek problémát, egy állat egy nap alatt mintegy 300 liter metángázt termel – ez 23-szor erősebb üvegházhatást keltő gáz, mint az autók által kibocsájtott CO2.
A helyzet olyan súlyos, hogy az Obama-kormányzat nemrég elfogadott egy akciótervet, hogy kidolgozzák, hogyan lehetne ezt az állati eredetű metángáz-kibocsájtást semlegesíteni. Amíg azonban az Egyesült Államokban még csak most kezdenek igazából foglalkozni a problémával, Argentínában már egy lehetséges megoldást is tesztelnek a gyakorlatban.
Az argentin INTA kutatóintézet megoldásának lényege, hogy a tehenek hátára szíjazott zsákba egy, közvetlenül az állat emésztőrendszerébe vezetett cső szállítja a metángázt, amelyet aztán a nap végén lecsapolnak onnan. Egy 550 kg tömegű szarvasmarha napi 800-100 liter bélgázt termel, ebből 300 liternyi a metán – ezzel a mennyiséggel egy személyautót egy egész napon át képes üzemelni. Vagy a mezőgazdasági vállalkozások nyelvére lefordítva pár tehén elég metángázt termel ahhoz, amivel a gazdaságban használt gépek képesek üzemelni. Argentínában mintegy 55 millió szarvasmarhát tartanak, ezek az állatok az ország üvegházhatást-okozó gáz kibocsájtásának harmadát termelik. A metángáz felfogásán kívül olyan ételadalékokkal is kísérleteznek, amelyek úgy módosítják a szarvasmarhák emésztését, hogy azok negyedével kevesebb metánt termelnek.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
