Eddig csak versenyautókat készítettek far-középmotorral az Aston Martin mérnökei, így az első ilyen felépítésű utcai autójuk, a Valhalla fejlesztéséhez segítséget kértek – az F-1 csapatét, egészen pontosan annak konzultációval foglalkozó részlegét, az Aston Martin Performance Technologies segítségét vették igénybe. Az F-1 mérnökök tapasztalatait felhasználva 90%-ban szimuláció segítségével készítették el a futóműhangolást, csak az utolsó 10%-hoz volt szükség gyakorlati tesztekre – a mindössze 999 példányban készülő Valhallánál ez jelentősen felgyorsította a munkát.

Ahogy az F-1-es versenyautónál, úgy az Aston Martin Valhalla esetén is minden karosszériaelem része az aerodinamikai csomagnak, és korlátozások híján aktív aerodinamikai elemeket is használnak, így 240 km/órás tempónál több mint 600 kg leszorító-erőt termel a karosszéria – és itt is lehet alacsony légellenállású, különösen nagy tempót eredményező üzemmódot választani. Folyadékáramlási szimulációk és légcsatorna segítségével finomították a légterelők kialakítását és működését, azaz hogy milyen szögben álljanak az aktív szárnyak a különböző helyzetekben.

Az Aston Martin Performance Technologies a karbon-konstrukció terén szerzett tapasztalatokat is átadta, különös tekintettek a törésteszt-szimulációkra, amelynek a segítségével csak a tényleges kész utascellát kellett megvizsgálni a gyakorlatban is. Az 1014 lóerős rendszerteljesítményű, biturbó V8-ast és 3 villanymotort használó plug-in hibrid hajtású Aston Martin Valhalla fejlesztése a terveknek megfelelően halad, a sorozatgyártás 2024-ben indul.