Az Audi használt nagyágyújából körülbelül 90 eladó példányt találni, melyek zöme dízelmotoros. A benzinesek száma elenyésző (kb. 8-10 db), a kedvelt verzió a 4.2 FSI (350 LE). A kínálat 5,5 milliótól indul (2006), a sort pedig a látvány- és motortuningon átesett, egyéves Q7-esek zárják 25-26 millióért. A Volvo már jutányosabb áron is elérhető, a 2003-2011 közötti példányok 2,8 és 11 millió között mozognak. A kb. 115 darabos állományból mindössze 10 benzinest, zömében 2.5 T (209 LE) vagy 2.9 T6-os (272 LE) kivitelt találni.
Eltérő fazonok: kabin- és raktérmustra
A testes Audi mozgatásáról az esetek nagy részében a 3,0 literes TDI gondoskodik, a kiadástól függően 204-245 lóerő teljesítményű aggregát derekasan látja el feladatát. Dinamikája meggyőző, de nagyobb tempónál azért érezni, hogy az óriási homlokfelületű, közel 2,3 tonnás kasztni gyorsítása még a combos V6-os dízelnek sem könnyű feladat.
A fülke akár a többi Audiban, egyszerű vonalak, minőségi összeszerelés és megannyi kényeztető extra – motoros ülésállítás, ülésfűtés, navigáció, parkolóasszisztens stb. Az első és a második sorban is nagyvonalú a hely, sőt, alkalomadtán akár felnőttek is bemerészkedhetnek a harmadik sorba. A középső sor 60:40 arányban osztott ülései sínen tologathatók, a hátsó pad pedig használaton kívül a padlóba süllyeszthető. A csomagtartó pereme magas, a poggyász beemelése nehézkes, a raktér mérete 330/775 és 2035 liter között variálható.
Fejedelmi kényelem az első sorban, friss adatbázisú navigációval
A Volvo első sora talán még az Audiénál is komfortosabb, mögötte azonban a kissé meredek szögű támlák rontják a kényelmet. A belső letisztult, semmi sallang, tipikus skandináv design. A Q7-es navigációja naprakészebb, és szebb a grafikája is, a Volvóé kezdetleges, ellenben az XC90-esben magyar nyelvű menürendszert is találni. A svéd modell hossza több mint 20, tengelytávolsága pedig 14 centivel kurtább az Audiénál. Ez bizony érződik a fülke és a raktér méretén, a hátsó 250/485 literes, ülésdöntés után pedig „csak” 1,83 m3-esre növelhető. A raktérben lévő két szükségülésen is passzentosabb a hely. A csomagok biztonságos elhelyezését a Q7-esben sínes, teleszkópos rögzítőrendszer, míg az XC90-esben a kisebb holmi csúszkálását felhajtható padlólap és gumiszalag akadályozza meg.
A térversenyt a Q7-es nyeri, a hátsó sorban is elfogadható méretű a hely
A leggyakoribb változatok a 2,4-es dízelek, a 163 lóerős helyett azonban ajánlott az erősebb D5-ös (185 LE) verziót előnyben részesíteni. Ugyan az öthengeres dízel fickósabb változata sem veheti fel a versenyt a 3.0 TDI Q7-essel, de előzési rugalmassága jóval meggyőzőbb, mint az alap gázolajosé.
Visszahívási akciók és neuralgikus pontok
Az Audinál a 2007-es, elektromos mozgatású raktérajtóval ellátott példányokat rendelték vissza díjmentes műhelylátogatásra. A gázteleszkópokat mozgató motort cserélték, az irányítórendszer pedig szoftverfrissítésen esett át. A jelenség általában lassú nyitással kezdődött, de elvétve akadtak (különösen szeles időben) magától lezáródó ajtajú darabok is. Előfordulhatnak problémák a xenon fényszóróval, az indítókulccsal, a beragadó MMI-kezelőgombbal és a háklis CD-váltóval. A tükörmozgatás és a tolatókamera is makacskodhat. Idegesítő a gyakori izzókiégés, ráadásul az esetek többségében a cseréhez szakszerviz segítsége szükséges.
Komfortos a Volvo is, a navi grafikája és a távirányítós kezelése elavult
Az XC90-es az Audinál kényesebb darab, jól mutatja ezt a számos visszahívás. A gyártás elején (2003) a kerékfordulatot figyelő szenzor okozott ABS- és ESP-problémát, szintén ebben az évben cserélték a hátsó üléssorok övcsévélő rendszerét. A T6-os (2005-2006) változatok gyújtásvezérlésén is módosítottak, míg a 2003-2006 közötti darabokon a nyomtávtartókat cserélték. A 3,2-es benzinesek (2006-2007) ablak-jégmentesítő rendszerét javították, a 2007-2008-as dízeleknél pedig a kormányművet nézték át, ugyanis szivárgás miatt egyes példányoknál hirtelen csökkent a rásegítés mértéke. A manuális váltóval társított XC90-eseknél (2009. október–2010. május) a váltó egyik gömbcsapját cserélték módosított darabra. A 2010-es D5-ösökön az üzemanyag vezetékrendszert vették górcső alá, nem megfelelően tömített illesztések után kutatva.
Meredeken állnak a támlák a középső sorban, hátul a szükségülések
Néha nyöszörögnek a műanyag belső elemek, az ajtók, az elektromos rendszer sztrájkolhat, a szoruló kormánymű is visíthat, a szivargyújtó pedig üzemképtelen lehet. Ezeknél sokkal aggaszóbb jelenség, amikor az automata sebességváltó vagy az összkerékhajtás mondja be az unalmast. Az olajfogyasztásra nem árt odafigyelni, teljesítményvesztés esetén a lelazult turbócső vagy jeladó problémája lehet a ludas. További gyenge pontok: az állófűtés, az ajtózárak, a gyorsan kopó szilentek, a kerékcsapágyak, az üzemanyagszint jelző és a telefonkihangosító.
A két autó fazonja közötti különbség a menetdinamikában is visszaköszön – a békés külsejű Volvo kevésbé ruganyos
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
