![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2018/02/gt03-600x450.jpg?x88250)
Erhard Schnell vázlata alapján 1965-ben készült el az Experimental GT nevű tanulmány, amelyet pozitív fogadtatása okán sorozatgyártásig fejlesztettek – ez volt az első igazi munkája a Rüsselsheimben felépített formatervező stúdiónak.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2018/02/gt02-600x399.jpg?x88250)
A szerény Kadett műszaki alapján valósították meg a sportkocsit, de kapacitáshiány miatt a karosszériákat a francia Chausson cég készítette. A fényezést és a beltér beszerelését a Brissoneau & Lotz cég végezte el, majd a vonaton Bochumba szállított kasztnikba beépítették a Kadett műszaki komponenseit – a motort 40 cm-rel hátrébb tolták a tömegelosztás javítására.
Kétféle motorral készült a GT, az alapmodellbe 1,1 literes, 60 lóerős négyhengeres került, ezenkívül a Rekordból átvett, 1,9 literes 90 lóerős négyhengerest lehetett kérni. Utóbbi olyan nagy volt, hogy a szelepfedél elejét le kellett csapni, a karburátor helyigénye miatt pedig a motorháztetőn egy nagy púpot voltak kénytelenek kialakítani a mérnökök.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2018/02/gt04-575x600.jpg?x88250)
1968 és 1973 között 103 463 példányt gyártottak, ennek 70%-át (!) az Egyesült Államokban értékesítették, ahol Buick Opel GT néven árulták – kis sűrítésű 1,9-es motorral, 75 lóerős teljesítménnyel. Arrafelé a szegény ember Corvette-jeként tekintettek rá.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2018/02/gt05-600x450.jpg?x88250)
Annak ellenére sikeres lett az autó, hogy kispórolták belőle a csomagteret, túlságosan drága lett volna egy nyitható hátsó ajtó megvalósítása. Cserében megnyújtották az üléstámlákat, ezek voltak hivatottak egy esetleges ütközés esetén előrecsúszó poggyászokat megfogni.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2018/02/gt06-600x352.jpg?x88250)