Hazánkban hosszú évtizedek óta Nysa mentőautók szállítják a sérülteket, betegeket. Hogy azt ne mondjuk: mentőautó helyett. Ez a teherautó-alváza épített jármű – valljuk be nyíltan – nem alkalmas sérültek szállítására, mentő feladatokra. Amit egy zsák cement vagy akár egy hűtőszekrény zokszó nélkül elvisel, azt egy szülő nő vagy törött csontokkal fekvő ember már nem.
A Nysának nemcsak a rugózása (rugózása?) volt csapnivaló, hanem a motorja és erőátvitele is. Először oldalt szelepelt motorral és háromfokozatú sebességváltóval szállították, aztán felül szelepelt motorral és négyfokozatú sebességváltóval, mindkét változatot igen szerény teljesítménnyel. Még 1986-ban, a magyarországi első Formula-1-es verseny idején a rendezvény csak azért nem kapta meg a százszázalékos, maximális pontszámot, mert Watkins doktor (a FOCA hivatalos versenyorvosa) nem fogadta el mentőautónak a pályán megjelent Nysákat. Szerencsére ezek az autók belátható időn belül eltűnnek a mentőszolgálatból. Fokozatosan a korszerűbb Toyota Hiace mentőautók veszik át a szerepüket. Sikerült megismerkednünk az új típussal, rövid próbaút keretében. Most nem foglalkozunk a mentéssel kapcsolatos alkalmassági szempontokkal (a kocsi még nem volt berendezve), de feltétlenül vissza fogunk rá térni.
Az autóban helyet foglalva az egyszerűség és a célszerűség fogja meg az embert. A műszerfal és a kezelőszervek áttekinthetők, minden a „helyén” van, nem kell sokáig tanulni, hogy mit, hol és milyen kapcsolóval kell működésbe hozni. A vezetőülés előre-hátra állítható, háttámlája dönthető. Kellően keményre kárpitozták, jól megtámasztja a testet. Kényelmes ülés. A pedálok elhelyezése célszerű, a kormánykerék kemény műanyagból készült, jó fogást nyúlt, nem csúszik. A váltót csak dicsérni lehet. A kar pontosan ott van, ahová nyúlunk, a kapcsolási utak rövidek, működése határozott. Zavaró viszont, hogy az ötödik fokozattal szemben van a hátramenet, és mivel semmiféle határoló nincs közöttük, gyors visszakapcsolásnál vezetni kell a váltókart, hogy elmozduljunk a veszedelmes síkból. A váltókart a rugó egyébként a megszokott helyen, a 3.-4. fokozat síkjában tartja. A fokozatok elosztása jó, az autó jól gyorsul és megfelelően fürge az egyes fokozatokban. Ennek előnyeit különösen városi forgalomban lehet érzékelni.
Ha nem tudnánk, miről van szó, és kizárólag ezt a képet látnánk, akár meg is esküdnénk, hogy egy személygépkocsi szerelvényfala van előttünk. A fűtés-szellőzés szabályzása jellegzetes
A motor 74 kW (101 LE) teljesítménye a saját kategóriájában is jól hangzik. Hidegen és melegen egyaránt könnyen indul. Az elektronikusan vezérelt porlasztót automata hidegindítóval szerelték fel, de ez a hideg motor beindítása után elég hamar kikapcsol és rövidebb megállások után nem kapcsol be. Ennek a fogyasztás alakulása szempontjából van jelentősége. A motor ólommentes és ólmozott benzinnel egyaránt üzemeltethető. Az első ülések között és alatt elhelyezett motorhoz nem a legkönnyebb hozzáférni, remélhetőleg nem gyakran kell majd javítani. Az olajcsere-periódusa tízezer km. A kocsi mozgékony, nagyon kis helyen lehet megfordulni, nagyon jól manőverezhető. Két külső tükör kitűnő hátralátást nyújt, és mivel a próba alatt jóformán állandóan esett az eső, az is megállapítható volt, hogy hosszú ideig tiszták maradnak. Az ablaktörlők nagy felületet törölnek, egészen az ablakoszlopig, jóformán nem hagynak holt teret. Az egész autó viszont gyorsan összepiszkolja magát. Már néhány száz méter megtétele után mocskos az oldalajtó kilincse is. (Mi lesz a zárakkal télen, hogy a felcsapódó latyaktól ne fagyjanak be, nem is beszélve arról, hogy a személyzetnek külön kesztyű kell az ajtók nyitásához, zárásához.)
A fékberendezésről (elöl tárcsa-, hátul dobfékek, fékerő-rásegítővel) külön érdemes szólni. A fékerő jól adagolható, a fékpedál lágy, de határozott, a fékhatás kitűnő. A vezetőnek olyan érzése támad, mintha blokkolásgáltóval szerelték volna fel az autót. Esőben a Felvonulási téren a megcsúsztatási kísérletek sikertelenek maradtak. A kocsi rugózási kényelmét össze sem lehet hasonlítani a jelenleg használt Nysa mentőautóéval. Egyszerűen: ez az autó rugózik. Nem pattog, nem ugrál, hanem pontosan annyira lágyan rugózik, hogy az még ne menjen a menetbiztonság rovására. Valószínűleg a szállítandó betegek értékelik majd igazán ezeket a tulajdonságokat.
Az ajtók meglepően nagy szögben nyílnak
Álláspontunk szerint a mentőszolgálati feladatokat ellátó gépkocsinál az alkalmasság megítélése szempontjából három tényezőnek van különleges jelentősége: a menetkényelemnek, a menetbiztonságnak és az üzembiztonságnak. Az üzembiztonság megítélésére ilyen rövid ismerkedés alapján nincs mód. Csak következtetni lehet arra (elektromos rendszer, keverékképzés, stb.), hogy a motor könnyen, gyorsan indítható téli viszonyok között is. Az elektromos rendszer adatai jól alátámasztják ezt a feltételezést.
A szállítótér még nincs berendezve, ez hazai feladat lesz. A kocsiszekrényt nagy ablakfelületek jellemzik
A menetkényelem és a menetbiztonság megítéléséhez figyelemre méltó, hogy a futómű elöl független kerékfelfüggesztés, hátul (konstrukciós könnyebbségek miatt) merev tengely. A merev tengely előnyei érvényesülnek a nagyobb rugózott tömeg miatt. A rugózásnál a merev tengelyeknél szokásos laprugót találjuk, amely egyúttal kitámasztja és megvezeti a tengelyt, felveszi a hajtó- és fékezőnyomatékot. Elöl torziós rugókat alkalmaztak és minden keréknél hidraulikus, kettős működésű lengéscsillapítót. A keresztstabilizátort ebben a kategóriában elsősorban a karosszéria dőlésének csökkentésére alkalmazzák. A hossz/tengelytáv dimenzió nélküli jellemző, de igen nagy jelentőségű. A felépítmény vertikális lengéseinek mindenfajta – személyeket és árukat – szállító járműnél jelentősége van, kiemelkedő a jelentősége azonban a mentőszolgálatot ellátó gépkocsi esetében. Kéttengelyes járműnél a felépítmény legnagyobb kényelmet nyújtó része a tengelyek közötti rész. A felépítmény teljes hosszából annál nagyobb rész esik a tengelyek közé, minél közelebb esnek a tengelyek a kocsi két végéhez (a tengelyeket a kocsi két végén fizikai okok miatt nem lehet elhelyezni). A Toyota Hiace hossz/tengelytáv értéke (1,928) nem a legkedvezőbb; a menetkényelmet egyéb intézkedésekkel (rugózás-lengéscsillapítás összehangolása) javították.
Az Országos Mentőszolgálat elöregedett mentőautóparkjának felújítására 1989-ben kiírt nyilvános versenytárgyalást a japán Toyota cég nyerte Hiace típusú járművével. Az ajánlattételi munkát és szerződést előkészítő tárgyalásokat a Toyota Tsusho Corporation
A menetbiztonság szempontjából a futómű kialakításának, a rugózásnak, a keresztstabilizátornak (itt a sajátkormányzási tulajdonságokat befolyásoló szerepe van), a fékrendszernek, fékszerkezetnek, kormányszerkezetnek, motorelhelyezésnek, tengelyhajtásnak van jelentősége. A Toyota Hiace hátsótengely-meghajtású, a hátsó tengelyre kivitt nyomaték miatt hátul nagyobb oldalkúszási szög keletkezik, ami elviekben túlkormányzottságra hajlamossá teszi a járművet. A próbaút alatt ilyen tendenciák nem voltak tapasztalhatók (stabilizátor!). A fogasléces kormánymű egzakt, a jármű azonnal és jóindulatúan reagál.
És itt jelen és jövő: Nysa és Toyota. A forgó, kék lámpa mérete nagyobb, mint eddig volt
Befejezésül a mentősök régi jelmondata: „Mindenkit érhet baleset!” Ha egy ilyen mentőautón érkezik a segítség, a sérült korszerű, kényelmes, a mai igényeknek megfelelő körülmények közé kerül. Annyi évtized után új fejezet nyílik a hazai mentőkocsik történetében.
Vinkovits Béla
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
