55 évvel ezelőtt, 1968. május 16-án a 68-as diákmozgalmak kellős közepén mutatta be a Citroën a deauville-i öbölben legújabb modelljét, a Méharit. Az ABS műanyagból készült, 28–32 lóerős rendhagyó pickupot Roland de La Poype tervezte. A Dyane 6 platformjára épült modellt a bevezetéskor Dyane 6 Méhari néven mutatta be a márka. Az autót közel 20 éven keresztül gyártották: 1968 és 1987 között 144 953 példány készült belőle (ebből 1213 Méhari 4×4), ami meglepő siker egy ilyen szokatlan járműtől. A Méharik döntő többsége a belgiumi Forestben található Citroën-gyárban készült, de gyártásában hét másik franciaországi, spanyolországi és portugáliai üzem is részt vett.
MINDEN ÉVSZAKBAN HASZNÁLHATÓ TEREPJÁRÓ
A Méhari név afrikai eredetű: az Észak-Afrikában, illetve a Szaharában élő egypúpú tevéket nevezik így. Ezek az állatok ellenálló képességükről, mértékletességükről és arról ismertek, hogy minden terepen megállják a helyüket. A meharik nagy távolságokra képesek árut és utasokat szállítani. Az elnevezés így rendkívül találó, hiszen a Citroën Méhari is arról híres, hogy mindenféle terepviszonyokhoz képes alkalmazkodni, és rengeteg lehetőség rejlik benne.
Első ránézésre nem úgy tűnik, mintha a Méhari minden évszakban egyformán jól használható lenne, inkább egy a nyári vakációhoz tervezett kis kabrió benyomását kelti. A téli ponyvának köszönhetően azonban teljesen zárt járművé alakítható, és így egész évben használható.
PRAKTIKUS, VARIÁLHATÓ, GAZDASÁGOS
A Méhari rendkívül jól variálható: a padlólemez egy része háttámlává alakítható, és az így nyert plusz két ülőhellyel négyre emelkedik az utasok száma. A jármű számtalan különböző helyzetben használható, hiszen különféle rakományok és megfelelő számú utas szállítására egyaránt alkalmas.
A karosszéria mindössze 11 könnyen javítható elemből áll, és kívül-belül egyszerűen lemosható. Az autó karbantartása könnyű, fenntartása nem kerül sokba.
Egy egész generáció meghatározó gyermekkori élménye volt ez a rendhagyó, jól variálható és gazdaságos jármű, mely a maga korában modernnek számító anyagainak és innovatív karosszériájának köszönhetően az idők során ikonikus autóvá vált.
HÁROM LEGENDÁS VÁLTOZAT
Noha közel húsz éven át gyártották, a Méharinak csak három változata volt, melyből kettő limitált kiadás. 1983-ban két speciális széria is napvilágot látott. Az egyik a citromsárga színű, vakációra termett Méhari Plage, melyet Spanyolországban és Portugáliában forgalmazott a márka. Ezt követte 1983 áprilisában a Méhari Azur, melyből mindössze 700 példány készült a francia, olasz és portugál piacra. Az 1979-ben bevezetett 4×4 változat mai szemmel is páratlanul nagy szabadságot biztosított.
RENDKÍVÜL VÁLTOZATOS KARRIER
A Méhari iránt különös érdeklődést mutattak a közigazgatási szervek (rendőrség, vámhatóság, repülőterek, lóversenypályák stb.), de a kiskereskedők, kisiparosok, magánszemélyek körében is népszerű volt. A francia hadseregben különösen hosszú pályafutásnak örvendett, a katonaság ugyanis 1972 és 1987 között összesen 11 457 példányt rendelt belőle.
A Méhari 4×4 az orvosi segítségnyújtásban jeleskedett szerte a világon. Részt vett az 1980-as Párizs-Dakar ralin, ahol tíz Méhari 4×4 biztosította az orvosi ellátást a verseny során.
A Méhari többek között komoly filmes karriert is befutott, hírnevét a Louis de Funès főszereplésével bemutatott A Saint Tropez-i csendőr című film alapozta meg.
