A brit Uswitch elemzői a 2007-ben indított World Air Quality Index nonprofit szervezet által az egyes országok hivatalos környezetvédelmi hatóságainak nyilvánosan hozzáférhető adatait használó levegőminőségi besorolás (AQI: Air Quality Index) alapján összesen 792 394 mintát vizsgáltak meg és értékeltek, ez első körben 75 ország adatait világította át. A 2019-2021-es eredménykör szűkítése után 24 európai ország fővárosának levegőminőségét vették nagyító alá, különös tekintettel azon, kifejezetten káros összetevőkre, amelyek az egészségügyi határértékek közelében mutatkoztak.

Nem kis meglepetésre az Atlanti-óceán északi részén fekvő Izland fővárosában, Reykjavíkban romlott leginkább a levegő minősége (+13,99% részecskearány), majd a sorban Budapest következik +12,24%-kal, megelőzve Tallinnt (+11,06%), a Baltikumhoz tartozó Észtország fővárosát. A dobogósok mögött jókora lépcsővel Madrid (+2,90%), Varsó (+2,69%) és Pozsony (+2,57%) adatai sorakoznak, míg a norvégiai Oslóban gyakorlatilag változatlan minőségű levegőt (+0,06%) vizsgálhattak az elmúlt három esztendőben.
A lista zöldebbik végén Athén (-34,85%) lehet büszke határozottan javuló minőségű levegőjére, nyomában az írországi Dublinnal (-24,76%) és Svédország fővárosával, Stockholmmal (-18,05%).

Ha csupán a közúti közlekedés oldaláról értékeljük, az eredmények alakulásában nyilván komoly szerepe van a helyi károsanyag-kibocsátás mértékének, magyarán a hibrid és az elektromos gépkocsik városi elterjedése szép lassan azért javíthat a helyzeten. A járművek által terhelt levegőminőség azonban csak egy szelete a teljes szennyezésnek, amelynek alakulásáért leginkább az ipari károsanyag-kibocsátás tehető felelőssé.

Adatforrás: Uswitch