A bioetanol nem más, mint folyékony, nagy tisztaságú víztelenített finomszesz. Előállítása kukoricából, cirokból, cukornádból és búzából is lehetséges, melynek során 1 tonna alapanyagból kb. 400 liter etanol készülhet. Üzemanyagként történő felhasználása történhet eredeti formájában benzinbe keverve, illetve komponensként üzemanyag-adalék formájában. Az E85-ös kódjelű bioüzemanyag 85 százalékban tartalmaz bioetanolt és 15 százalékban benzint. A magas etanoltartalom miatt az E85-ös oktánszáma eléri a 105 RON értéket, vagyis magasabb, mint a jelenleg kapható prémiumminőségű benzineké. A dízelüzemű autók bioüzemanyagát E95 néven tartják számon, ebben 95 százalék bioetanol és 5 százalék “gyújtássegítő” adalék található.

Az E85-ös használata a gépjárműben némi módosítást igényel, hiszen az üzemanyag-rendszerben az alkoholnak ellenálló szerkezeti anyagokat kell alkalmazni, valamint meg kell erősíteni a hengerfejet és szelepeket is. Ezenkívül szükség van egy szenzorra, amely lehetővé teszi a benzin és etanol arányának automatikus érzékelését, állítva ezzel a gyújtásidőzítést és ha van, a turbó töltőnyomását. Az így kialakított „FlexiFuel” gépjárművek egyaránt képesek hagyományos benzinnel és magas etanoltartalmú E85-ös üzemanyaggal, illetve azok bármilyen arányú keverékével működni.

Mivel ez az üzemanyag mentes a nehézfémektől, ezért az alacsony CO2-kibocsátás mellett további 20%-kal kevesebb SO és 5%-kal kevesebb NO hagyja el a bioetanolos gépkocsik kipufogóját.  Jelenleg az országos üzemanyag-felhasználás 3,7 milló tonna/év, így az etanol hazai előállítása csökkenthetné Magyarország olajfüggőségét, hiszen 2020-ra várhatóan 1,16 millió tonna/év fosszilis üzemanyagot tudna kiváltani. Magyarország teljes CO2-kibocsátásának 5%-a az etanol mennyiségéhez kapcsolódó megtakarítás. A hatályos EU-szabályozás szerint 2010-re a bioüzemanyagok felhasználási arányát a közlekedésben 5,75%-ra kell növelni.
  

Több mint üzemanyag?

A bioetanol jelentőségét hazánkban is felismerték, idén tavasszal pedig megalakult a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ). A szövetség elsődleges célja, hogy szervezetként összefogja a hazai bioetanol alapanyag-ellátó, előállító, felhasználó, valamint az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi, pénzügyi és tanácsadói vállalkozásokat. Az MBSZ fő üzenete, hogy Magyarország energiakoncepciójában nélkülözhetetlen a bioetanol előállítása és felhasználása. A szövetség elérendő célt is megfogalmazott, miszerint a politika döntéshozóit egy olyan támogatási rendszer kidolgozására kell ösztönözni, ami elősegíti, hogy hazánkban is elterjedjen ez az alternatíva. Az elképzelés valóban figyelemre méltó, ugyanis az üzemanyag környezetvédelmi szerepe mellett jó néhány társadalmi vetület is említésre méltó. Köztudott, hogy az Európai Unióban igen nagy mezőgazdasági területek hevernek műveletlenül – amúgy stratégiai okokból. Például az említett területeken termesztett kukorica az etanolgyártók együttműködésével a termelők számára olyan anyagi biztonságot nyújthatna, amelynek révén termelési tevékenységük stabilizálható. Az etanolüzemek a megfelelő technológia alkalmazása mellett képesek a melléktermékből az állattartók által felhasználható takarmányadalékot gyártani. Nem mellékes az sem, hogy az üzemeknek a vidéki munkahelyteremtésben is jelentős részük lenne. Magyarország földrajzi és klimatikus viszonyai kiváló alapot nyújtanak ahhoz, hogy az ország a régió legjelentősebb kukoricatermelői közé tartozzon. A hazánkban megtermelt kukoricának csupán felét hasznosítja az élelmiszer- és takarmányfeldolgozó ipar, a mezőgazdaság évente 4 millió tonna felesleget termel, amit uniós tagságunk óta az intervenció keretén belül vásároltak meg. A támogatásnak ezen formája azonban megszűnik, helyette az unió is más hasznosítást fog preferálni. A bioüzemanyagoknak az EU energiapolitikájában kiemelt szerepe van, így felhasználásukat direktívákkal és pénzügyi elkötelezettséggel támogatja.

Az MBSZ által tartott novemberi kerekasztal-beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy készüljön egységes kormányzati stratégia, s ehhez határozzák meg a szükséges eszközöket és forrásokat, amelyek a rendszer egyes ágazatainak rendelkezésére bocsáthatók. A szövetség szeme előtt a svédországi példa lebeg, hiszen a skandinávoknál nyolcszáz E85-öst forgalmazó töltőállomás működik, és a városi tömegközlekedésben is szinte kizárólag bioüzemanyaggal működő autóbuszok vesznek részt. A bioetanol elterjedését számos ösztönzővel lehetne segíteni, (adókezvemény, olcsóbb parkolás). Reméljük, hogy hazánk ki tudja aknázni a bioetanol gyártásában lévő potenciált, s a megfelelő intézkedésekkel a bioetanol is hozzájárul egy élhetőbb környezet megvalósításához.