Széria a metálfényezés,  a piroson kívül platina- és metálszürke dukkózás is választható Széria a metálfényezés, a piroson kívül platina- és metálszürke dukkózás is választható

Rögtön az elején szögezzük le, hogy a Sandero Stepway nem terepjáró, bár a morcos műanyag kiegészítők kétségtelenül ezt a hatást keltik. Az autó szabad hasmagasságát 20 mm-rel megemelték, így 175 mm-re nőtt. Az elsőkerék-hajtású Stepway hűtőrács feletti krómozott díszcsíkot, 16-os könnyűfém felniket és hosszanti tetősíneket kapott. Az off-road stílusú lökhárítók, a küszöbbetétek és a külső visszapillantó tükrök szürke háza valóban látványossá varázsolták a Sanderót – megjelenésből jelest érdemel az autó! Azonban van egy kis bökkenő a Stepway verzióval, mégpedig a furcsa motor- és felszereltségpolitika.

A kormány és az ülés magassága sem állítható a Stepwayben A kormány és az ülés magassága sem állítható a Stepwayben

Hátul akár három felnőtt is elfér, kár, hogy az ülészsebeket lehagyták Hátul akár három felnőtt is elfér, kár, hogy az ülészsebeket lehagyták

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A Stepway kivitelhez érdekes módon a garanciabővítésen kívül (72 hó/100 000 km: 79 990 Ft) semmit sem lehet rendelni. Van tehát egy jól kinéző Sandero, melynek felszereltsége a látványelemeket leszámítva igencsak puritán. Nem rendelhető hozzá például oldallégzsák, elektromosan állítható tükör és fedélzeti számítógép sem. A kormánykerék helyzete fix, s az ülés magassága sem szabályozható, ezenkívül lespórolták az ülések hátuljáról a rakodózsebeket, kívülről pedig az oldalsó védőcsíkokat. Ahogy az extralista, úgy a motorpaletta is korlátozott, csak az 1,6-os benzines (90 LE) és a gyengébb, 68 lóerős 1.5 dCi választható hozzá. Nincs 1,4-es benzines (75 LE) és a 86 lóerős, 1,5-ös gázolajos sem – pedig utóbbi passzolna leginkább a Stepwayhez.

Spártai fogadtatás: az ülések lötyögnek, a váltó hangos kattanással kapcsolható, a műanyagok ridegek Spártai fogadtatás: az ülések lötyögnek, a váltó hangos kattanással kapcsolható, a műanyagok ridegek

Csak nyugalom, mindjárt begyorsulok!
Tesztautónkban az eléggé harmatos teljesítményű kis dízel teljesített szolgálatot, ám a jókora homlokfelületű, emelt hasmagasságú Sandero mozgatásával csak hellyel­közzel tudott megbirkózni. Egy Budapest–Prága–Budapest túra során bizony komoly erőpróba elé állítottuk az autót, ám a 68 lóerős Sandero nem autópályára született, annyi szent!  Végsebessége 150 km/óra, százas sprintje 16,7 másodpercig tart, átlagfogyasztása pedig 5,3 l/100 km – legalábbis papíron…

A tartós autópályázás miatt magas volt az 1,5-ös dCi fogyasztása (8,74 l/100 km) A tartós autópályázás miatt magas volt az 1,5-ös dCi fogyasztása (8,74 l/100 km)

Városban relatíve fürgén szedi a lábát, itt elegendő a korán, 1700-as fordulattól ébredő, 160 Nm-es nyomaték. Lakott területen kívül még szépen csordogál a Sandero, érezni, hogy a 90-100-as tempó fekszik neki igazán – ilyenkor még nem annyira hangos, no és a fogyasztása is rendben van. E tartomány felett azonban igen nehezen boldogul: komótosan küzdi fel magát a megengedett 130-ra, s ezt a tempót szinte a legenyhébb emelkedőn sem tudja tartani. A padlógázra flegma nemtörődömséggel reagál a Sandero, a sztrádatempóról pillanatok alatt veszíthetünk 10-15 km/órát. A beszűrődő erős motor- és szélzaj „száguldozós” kedvünket szegi, az 1200 kilométeres út alatt ráadásul extrém magas, 8,74 l/100 km-es fogyasztást mértünk. 
A normál Sanderóhoz képest a Stepwaynek 7 km/órával alacsonyabb a végsebessége, 1,7 másodperccel lassabb a százas gyorsulása, károsanyag-kibocsátása 20 g/km-rel magasabb, míg a tömege 51 kilóval nagyobb. A 3,14 milliós Stepway válto zatnak a végső döfést az adja meg, hogy a normál Sandero legjobban felszerelt, extrákkal szabadon bővíthető változata 200 000 forinttal kedvezőbben kapható, de még az erősebb, 86 lóerős dízel is olcsóbb nála 80 ezerrel!

Földúton magabiztosan mozog a megemelt felfüggesztésű Stepway Földúton magabiztosan mozog a megemelt felfüggesztésű Stepway