Az ingolstadtiak zászlóshajója dicséretes módon igen szolid körítéssel tálalja egyedi képességeit, ha valaki nem fókuszál az eltérő rácsozatú Single Frame hűtőmaszkra vagy a 2×2 kipufogóvégre, könnyen elszalaszthatja az S8-as azonosítását. Szerencsére persze füle is van az embernek, így egy-egy andalgó séta közben bizony feltűnhet számára, hogy nem repülőgép készül leszállni a háta mögött, s nem az ég szakad le éppen…

Melyiket szeressem?

Kulcs a kézben, a zárak oldanak, nyitom az ajtót. Na jó, de melyiket? Tisztában vagyok vele, hogy ebben a méretosztályban nem is ülés, hanem szinte nyugágy várja a hátsó nyílászárón beszállókat, hogy mindkét szélső férőhelyen van ülésfűtés, hogy kedvemre állíthatom a támla keménységét, s hogy keresztbe tett lábbal heverészhetek – mint otthon, a nappali bőrkanapéján. De nem, mégsem hátra szállok be, nem vagyok hülye, hogy egyetlen pillanatra is lemondjak az S8-as nyújtotta vezetési élményről!

A volán mögött páratlan elegancia fogad, minden részlet jellegzetesen audis, az S-extrák pedig csak pont annyi sportosságot csempésznek körém, hogy ingben, nyakkendőben is vadul verjen a szívem, ha az elkövetkezendő percekre gondolok. Az ülést olyan helyzetbe állítom, amilyet igazán ideálisnak tartok, a légkompresszorok a derekam és a combom köré fújják az üléshurkákat, a kedvező válltámasztáshoz pedig meredekebbre állítom az üléstámla felső harmadát. Az egyéni beállítási lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok, s igaz ez az MMI (Multi Media Interface) fedélzeti rendszerre is. A központi forgógomb és a négypólusú menürendszer egyszerűen, számítógépes alapismeretek birtokában egyértelműen kezelhető.

Vidámpark

Minden ellenőrizve, talpam a féken, biztonsági öv becsatolva, gyújtás, kulcsfordítás – a tenyér izzad, a pulzus szapora. Az önindító megcsóválja a dugattyúkat a hengerekben, majd testes hangon beröffen a Győrben készülő V10-es. A világ első, közvetlen benzinbefecskendezéses, tízhengeres V-motorja apró átalakítással (+2 mm-rel növelt hengerfuratok) a Lamborghini Gallardóból származik. A változó vezérlésű szívó- és kipufogóoldali szelepvezérlésű egyég égstereibe 100 bar nyomással juttatja a keveréket az FSI injektor, a magnézium szívócső pedig a fordulatszámtól függően két, eltérő hosszúságú csatornán át táplálja az erőforrást. A 90 fokos szögben álló hengersorok között kiegyensúlyozó tengely csillapítja a vibrációkat.

Indulás után aztán elszabadul a pokol! Támlának feszülő hátammal és volánkarimát szorító kezemmel érzem, ahogy a 450 lóerő ostorozza a hajtásláncot. A kedvező, 40:60 első/hátsó tengelyelosztású hajtási nyomaték a bődületes gyorsítás ellenére egyensúlyban tartja a hosszú kocsitestet, kanyargós úton, állandó terhelés mellett sincs bólogatás, a kasztni nem dől, nem ficánkol. Az adaptív légrugózás sportos karaktere máris jelesre vizsgázik, enélkül nem igazán tudna érvényre jutni a motoban rejlő potenciál. A fordulatszám vészes gyorsasággal emelkedik, a Tiptronic sebességváltó vezérlési programja pedig szinte észrevehetetlen mértékben lépcsőzi gyorsulást. A megengedett tempóhatárokon gyakorlatilag már az első legevővételekkel túljut az S8-as, így figyelni kell a taposásra, mert az exkluzív csomagolású lóerőbomba bizony magával ragad.

Audi S6: érték, rend

Félreteszem a lóerőket, a felszereltséget, a műszaki tartalmat, s most kicsit más szemszögből gondolok az S8-as kistestvérére, az S6-os limuzinra. Ez a modell – egészséges értékrendű társadalomban – a nagyon fontos autók közé tartozik. Azon szűk körbe, amely után sóvárognak, amelyről álmodoznak az emberek, az S6-os ilyen morális környezetben a jó értelemben vett státuszszimbólum. Nagy siker, komoly eredmény és az átlagot messze felülmúló teljesítmény kell ahhoz, hogy valaki birtokolhassa – idehaza most nagyjából 24,6 millió forint. Ez pedig ösztönzőleg hat ránk, ébren tartja bennünk a versenyszellemet, érte törekszünk, hogy munkánkban egyre jobbak legyünk. Éppen ezért nem baj, hogy az S6-os nagy és feltűnő felniken gördül, egyszerre fenyegető és szép a kipufogó jól megtervezett basszusa, és a gyönyörűségtől lúdbőrzik az ember háta, amikor felhorkan a V10-es. Akinek S6-osa van, legyen büszke, ne húzódjon meg a szürke mezőnyben! S persze az sem hétköznapi, ahogyan az S6-os nekilódul. A 435 lóerő közel két tonnát repít előre, s egy ilyen Audiban természetes a quattro-hajtás. A hatalmas tartalék is a fényűzés része, hiszen közúton erejének legfeljebb a fele használható ki biztonsággal. A hatfokozatú automatikus váltót a volán mögött lévő fülecskékkel is kapcsolhatom, a futómű feszességét a menürendszerben állítom. A műszaki potenciálon túl szigorú rend, minőség és masszív kidolgozás vár az utastérben – az Audi néhány perc alatt meggyőzött arról, hogy egy évtized elteltével épp ilyen precízen és csöndben működik majd minden. Az S6-os vezetése különleges és felemelő eseménnyé avatja az unalmas autóvezetést. A gyorsan vett kanyarokban rájöttem, miért nem mentem autóversenyzőnek – maradok a Playstationnél. Gázt pedig nem csak akkor adtam, amikor gyorsulni akartam, a V10-es hangja zene az autós fülének. Sőt, az S6-os miatt olyasmit tettem, amit már nagyon régen: bár nem volt dolgom, nem kellett eljutnom sehova, elmentem autózni. Jó volt. Nem kicsit.

A játékba a váltóprogram szekvenciális síkjában saját igényeink szerint is bekapcsolódhatunk, ekkor még inkább nyomon követhető a V10-es elasztikussága. A szerkezet jól tűri a magas fordulatszám melletti visszakapcsolásokat, rossz utasítást pedig amúgy is lehetletlenség adni neki, mivel az intelligens elektronika nem engedi a tiltott mezős kapcsolásokat – magyarán vigyáz a motorra. Az elszabadított lóerők féken tartását profi rendszer felügyeli, a szükséges pedálerő határozott ponton maximálható, az adagolhatóság a lassítandó tömeg ellenére finom.

Két dolog van, amit nem szívesen tesz az ember ezzel az autóval: az egyik a tankolás, a másik a leparkolás, ekkor véget ér ugyanis a felnőtt férfi arcára is őszinte gyermeki rajongást csaló menet, nincs V10-es muzsika, nincs emelkedett atmoszférájú “vonulás”.

Triumvirátus

Az S8-as nagyszerű autó, a mai ipar egyik csúcspéldánya. Két közvetlen piaci riválisa van, a BMW 760i (6.0 V12: 445 LE, 600 Nm, 33 229 000 Ft), és a Mercedes-Benz S 63 AMG, amelynek ugyancsak 6,2 literes V8-as motorja 525 lóerőt teljesít, árcéduláján pedig 38 940 000 forint szerénykedik. Az S8-as Audi 29 990 000 forintért vehető birtokba, arzenáljában tucatnyi optikai kiegészítő és funkcionális tétel benne foglaltatik, ám ha valaki mellé teszi le a garast, készüljön rá, gondjai lesznek az ülsérenddel…