Szép darab vászon

Abban a pillanatban, ahogy megláttam élőben, csalódást okozott az Opel Cascada. De csak optikait, arról van szó, hogy az egyébként túlméretes, 19 colos felnik miatt valós méreténél kisebbnek, hétköznapi kompaktnak látszik. Amiben szerepet játszhat még az Astrára erősen hasonlító orr is…

Egyébként meg nem kell aggódni, hiszen az Opel formatervezői jelen esetben is nagyon dögös karosszériát alkottak. Szép dolog, mondhatom. Teljes joggal. Itt egy kis króm, ott kicsivel több, diszkrét lemezhullám, domborítás, no meg a mérges szemöldököt mintázó LED-es nappali menetfény és gyönyörű hátsó lámpák. Mindezt megkoronázza a szerintem nagyon szép szürke fényezés, a valahol az ezüst-halványkék határon mozgó szín kihozza a maximumot a megjelenésből. A formával kapcsolatban csak egy dolog lehet kifogásolható, a felnyitott csomagtér esetén hátrafelé világító lámpák alakja. De ezzel a problémával a Wartburg kombi esetén is megszenvedtek a tervezők, nem új keletű a probléma.

Szóval kívülről igen nagy autó a Cascada, nem is győzi hangsúlyozni a gyár, hogy ez már bizony középkategóriás típus. És ha elkezdjük közelebbről szemlélni a részleteket, kiderül, igazuk van. Kivillan ugyan itt-ott a műszerfal műanyagja, de a nem spóroltak a dupla díszvarrással feldobott fekete bőrrel sem, ami a műszeregység feletti árnyékolót borítja. Kabrióról lévén szó, az üléseket szerencsére már nem fekete – a napon pillanatok alatt felforrósodó – bőrhuzat borítja, hanem szép vörösesbarna. Aggódni egyébként nem kell, van üléshűtés is.

A középkonzol is tele van a sok apró kapcsolóval, jelezve, hogy van extra bőven a fedélzeten. És ez még nem minden, hiszen a váltókar mögé került még két, eddig nem látott kapcsoló, a tetőt mozgató műanyagkrómos patkó, és az abba rejtett, a négy ablakot egyszerre vezérlő kapcsoló. Csak aztán tessék jól odafigyelni a tetőnyitásnál, ami menet közben 50 km/órás tempóig végrehajtható mutatvány; alig pár centivel odébb van a szintén nyomógombos rögzítőfék kapcsolója, nehogy ezt tessék meghúzni menet közben, hiszen ez nem szabadságot, hanem hirtelen lassítást eredményez. És van még két extra kapcsoló, beszálláskor találkozunk a háromfokozatú üléshűtés gombját az ülőlap peremén.

Most, hogy a leltáron túl vagyunk, következzen a vezetés. Nem csak azért lehet dicsérni az 1,6 literes, 170 lóerős benzinmotort, mert az Szentgotthárd egyik nagy újdonsága, de valójában jól dolgozik. Csendes, kulturált, és elég nyomatékos ahhoz, hogy az egyébként nem épp pillesúlyú karosszériát meglódítsa, ha úgy akarjuk. És még nem is kell visszakapcsolnunk. Persze nem egy sportkocsi, de azért lehet kanyarodni a Cascadával, karakteréhez sokkal közelebb áll a kényelmes cirkálás. Egyedül egy automatikus váltóval lehetne még jobbá tenni az erőátvitelt.

A karosszéria néha beleremeg a magyar útviszonyokba, érezhetően csavarodik a felépítmény egy-egy úthibán áthajtva, de mindezt a szenvedést teljes némaságban tűri. A vászontetőre váltás egyfelől jót tett az autónak, búcsút vehettünk az Astra TwinTop filigrán tetőmechanizmusának, másfelől nem használták ki teljesen a váltásban rejlő lehetőségeket. Nagyobb lett egy kicsit az utastér mérete, de a hátsó sor továbbra is csak szükséghelyeket tartalmaz, és a messze hátrahúzott szélvédő is rontja egy kicsit a kabriózás élményét. Ha nincs is bezártság érzésünk, de mindig körbeölel minket a karosszéria egyik-másik darabja. Sajnos, a Cascada nem rendelhető a csodás panoráma szélvédővel.

Aki kíváncsi lenne utóbbira, netán ezt az Opel Cascadát (és két másik társát), vagy az új Opel Adamot szeretné egy kicsit közelebbről megtekinteni, annak nincs más dolga, mint – ha már nem tette meg – regisztrálni a www.legendak.com weboldalon, és szombaton, 2013. május 11-én kilátogatni a Hungaroringre, az ingyen látogatható Opel Családi Napra. Idén a sportos és kabrió autók lesznek a középpontban, de muszáj még megemlíteni a Magyar Veterán Opel Club, a Magyar Opel Manta Club és a MOTE tagok kiállítását is – ők is polírozzák már az autóikat a nagy napra.