Nagyon sok patinás márka süllyedt el nyomtalanul, vagy került idegen kézbe, szinte eltűnt a hajdan tekintélyes, meghatározó brit autóipar. A koporsójába bevert utolsó szögként hatott a hír, hogy befejezik a 67 éve valamennyi kontinensen kedvelt, emblematikus munka- és expedíciós terepjáró, az ős Land Rover Defender gyártását. Míg kedvelőinek tábora csak kesereg Nagy-Britannia egyik jelképének megszűnésén – úgy fogadták, mintha leszerelnék a medvebőr-kucsmás gránátos alakulatot –, a „Defi” elkötelezett rajongója, Sir Jim Ratcliffe, az Egyesült Királyságban honos Ineos vegyipari óriás cégcsoport milliárdos, nagyhatalmú feje, a tettek mezejére lépett.

12,3 colos érintőképernyő, a szokásos funkciók mellett terepnavigációval. A tető üvegpaneljei kivehetők. A nagy kapcsolókat vizes ujjakkal és kesztyűben is lehet kezelni

Első ötletként felvásárolta volna a Defender gyártóberendezéseit, hogy folytassa előállítását, de mivel visszautasították, úgy határozott, hogy összehozza saját márkáját és autóját. Néhány barátját meghívta a londoni Grenadier (Gránátos) pubba, ahol pár korsó sör legurítása után megszületett a nagyravágyó elhatározás: a semmiből kihozzák a világ legjobb terepjáróját, a sörözőről elnevezve! Több volt ez pityókás álmodozásnál! Csakugyan létrejött az Ineos Automotive cég, amely kiváló konstruktőröket hívott meg, a fejlesztést rábízta a grazi Magna Steyr tudásközpontra, amely részt vett a Mercedes-Benz G-osztály fejlesztésében és produkálja is az autót. Gyártóhelyként Ratcliffe megvette Franciaországban a német határ melletti Hambachnál a Mercedestől a Smartville üzemet, ahol eddig a Smart készült – kapacitása 30-60 ezer autó/év. De hogyan oldják meg a világszerte értékesíteni kívánt Ineos Grenadier karbantartását? Pofonegyszerűen: megállapodtak a Bosch nemzetközi szervizhálózatával.

A koncepción nem sokat agyaltak. Példának ott volt a Defender, létraalvázával, elöl-hátul merevhidas felfüggesztésével, kockás formájával. Ilyen lett a Grenadier is, mert komoly terepnehézségek között ez válik be legjobban, és fontos szempont volt a szerkezet egyszerűsége, hogy bárhol, a Szahara legeldugottabb csücskében is meg tudják javítani. Ennek jegyében minimumra szorították az elektronika és a vezérlő számítógépek mennyiségét. Az alváz négyszögszelvényű zárt profilokból áll, viaszos korrózióvédelemmel. A robusztus, lengőkarokkal megvezetett és csavarrugókra támaszkodó tengelyeket a jó nevű, többek között a John Deere traktorgyárat is ellátó Carraro szállítja. A 17 vagy 18 colos, acél- vagy könnyűfém felnikre húzott ballonos Bridgestone terepgumikkal kellően nagy a szabad magasság. A szerkezeti elemeket alulról haspáncél védi.

Nyújtott tengelytávval jön a duplafülkés pickup

A 6 hengeres, soros, 3,0 literes benzines és dízelmotort a BMW-től veszik, a várható használatnak megfelelően hangolva: kicsit visszavettek a csúcsteljesítményből, és jól megnövelték a nyomatékot. Az erőátvitel hidrodinamikus nyomatékváltós, 8 fokozatú ZF egységből és 2 fokozatú terepváltóból áll, tehát csak két pedál van, nem kell váltókarral bűvészkedni. Alapfelszerelés a központi differenciálzár, az első és a hátsó opció. Kívánságra csörlőt építenek be az első lökhárító műanyag burkolata alá rejtve.

Tartós Recaro ülések, letörölhető felületek, dugaszoló csatlakozók és sok tároló, a praktikum jegyében. Bőséges a helykínálat, a második sori ülések előre-hátra csúsztathatók, lefektethetők, minőségük kiváló. Nagy a rakodómagasság, de a sínekhez kapcsolt tartozékokkal terepen zötykölődve is rendben tartható a poggyász

A belső berendezés katonásan kockás dizájnú, de igényes, jó minőségű. Most még csak kézzel épített prototípust láthattunk (értékét 180 millió forintra becsülik), sok pontban változhat a végleges kivitelig. A finom kárpitozású ülések közül a hátsók természetesen lefektethetők, nagy a csomagtér, persze magasan van a padlója. Lesznek hozzá poggyászrendező kiegészítők, sőt, az oldalfal szerelvénysínjén külső tartozékok is rögzíthetők. Apró érdekesség: a hátsó ajtón elhelyezett pótkerékben is van rakodórekesz. A tank 92 literes, ezzel a világ végéig el lehet menni. A 2,7 tonnás, képviselőinek megfogalmazása szerint nem autó, hanem „jármű” besorolású Grenadier tetőterhelése menet közben 150 kilogramm lehet, de álló helyzetben ennek a duplája, például ha sátrat állítanak rá. Közel 2 millió kilométernyi, többek között alpesi és lappföldi, nagyon alapos tesztelés után hamarosan elindulhat a sorozatgyártás, az első Gránátosok 2022-ben kerülhetnek gazdájuk kezébe. Valamivel később kihozzák a kis platós pick-up kivitelt is, megnövelt tengelytávval.

Világszerte tesztelték a prototípusokat – még Magyarországon is jártak az álcázott példányok

Gablini Gábor, akinek cégcsoportja a Nissan, a Peugeot, a Hyundai és a Kia márkákat forgalmazza, valamint az Aston Martin és Infiniti kizárólagos magyarországi partnere, valamint megszerezte a Lotust is, először egy Youtube videón látta meg az Ineos Grenadiert. „Ezt meg kell szereznem!” – kiáltott fel. Izgalmas termék, igazi, vérbeli terepjárósoknak való, elnyűhetetlen, célirányos, praktikus, abszolút megbízható konstrukció, a legjobb komponensekből összerakva. Túl vannak a gyártóval az operatív munkán, a jelentkező partnerek közül az elsők között nyerték el a hivatalos jóváhagyást. Ennek a különleges járműnek a képviselete 5-10 éves vízióba illik bele. Az Ineos Grenadier kimondottan buzdítja vevőit, hogy készüljenek fel járművük saját kezű karbantartására, mert valahol az isten háta mögött szükség lehet rá. Emellett online platformot, robbantott ábrákkal illusztrált alkatrészjegyzéket és javítási útmutatót bocsát az ügyfelek, a márkakereskedők és a megbízott Bosch-műhelyek rendelkezésére. Világszerte 200 értékesítési és szervizpontból álló hálózatot kívánnak létrehozni 2022-re, tehát sehol sem lesz túl messze a segítség.

A három mázsa teherbírású tetőre létrán lehet felmászni, ha sátrat állítanak rajta. A pótkerékben rakodóhely van

Amilyen sajnálatos a puritán Defender eltűnése, annyira örvendetes, hogy megjelent méltó utódja, a nem „telekjáró”, nem luxusterepjáró, hanem csakugyan komoly célszerszám Ineos Grenadier. Persze ez sem kerülheti el sorsát, vevőinek jó része vélhetően bolondozásra használja majd az Öböl-államok sivatagának homokozójában, vagy kertvárosi oviba hordja vele gyerekeit, de akik tényleg expedíciókra vállalkoznának, vagy rideg körülmények között dolgoznak, arra vehetik igénybe, amire készült, és az előjelek szerint nem fognak csalódni.