A Seventy-Two – ahogyan neve is mutatja – abba a korszakba repít vissza minket, amikor a hippi szubkultúra virágzott az Egyesült Államokban, és az egyedi motorokat építő műhelyek aranykorukat élték. Sokan akarták mindenfajta konvenciót mellőző gépeikkel világgá kürtölni egyéniségüket és a lázadást a fogyasztói társadalom ellen. Nos, ennek az időszaknak a szellemiségét eleveníti fel a Harley újdonsága.

Akkoriban az volt a trend, hogy minél színesebb és karcsúbb egy motor, annál inkább szép, de manapság egy ilyen kétkerekű – a tősgyökeres Harley-rajongókat kivéve – könnyen kiverheti a biztosítékot a közlekedés többi résztvevőjénél. Mindegy, hogy benzinkúton vagy piros lámpánál állunk meg, ezzel a motorral garantáltan a figyelem középpontjába kerülünk!

Apehanger kormány: kezeket fel!

Ennél a motornál a megosztó külső a lényeg, hiszen az apehanger kormány, a fehér falú abroncsok, a gazdag krómozás és a csillogó, bordó fényezés érdekes egyveleget alkotnak. S valóban nem túlzás, hogy a H-D olyan manufakturális módszert alkalmaz a fényezésnél, ami szinte teljesen ismeretlen a tömeggyártásban: a festést egy fekete bevonattal kezdik, ezután poliuretánnal hatszögletű mintákat visznek fel, ezt pedig többször megismétlik. Minden réteg vékony, alumínium filmbevonatot kap, amit piros festékkel itatnak be, majd száradás után jöhet a többszöri kézi polírozás. Lehet, hogy giccses az összkép, de hogy egyéniséggel ruházza fel a motort, az biztos! Ezek után az a nagy kérdés, hogy a Seventy-Two csak pózolásra jó, vagy motorozni is élmény vele?

A Seventy-Two-ra nem lehet azt mondani, hogy túlműszerezett... A Seventy-Two-ra nem lehet azt mondani, hogy túlműszerezett…

Először is, a magas kormány minden várakozást felülmúlva egyáltalán nem rossz, sőt kifejezetten jó az ülés-kormány-lábtartó pozíció – simán be lehet vele vállalni több száz kilométeres utat is. Ugyanakkor a formát alapvetően meghatározó, jellegzetes „mogyorótank” miatt felejtsük el azt, hogy combbal tartjuk magunkat manőverezés közben, mert egyszerűen nem lehet rászorítani a keskeny tankra. Még szerencse, hogy a keskeny gumik miatt egészen minimális erő kell a motor döntéséhez: menet közben aligha érzi a vezető, hogy két és fél mázsás motorral van dolga. Kanyarvadászatra természetesen ne gondoljon senki, hiszen a döntési szög egyik oldalon sem éri el a harminc fokot (gyakran leér a lábtartó koptatócsavarja), ettől függetlenül élmény a motorral menni. Elsősorban azért, mert a V2-es, 1200 cm3-es, léghűtéses egységnek fantasztikus hangja és jellegzetes vibrációja van, s utóbbit az ülésen és a kormányvégeken is folyamatosan érzi a vezető. Mintha élne az egész motor!

Látványelemnek sem utolsó az 1200 cm3-es, V2-es blokk Látványelemnek sem utolsó az 1200 cm3-es, V2-es blokk

A nagy V2-es egyébként fémes hangokkal tiltakozik az alapjárat körüli fordulatszámok ellen, és ha már Sportster modellről van szó, nincs ellenére, ha rendesen kiforgatjuk. A nagy lökettérfogat igazi érdeme az egészen meggyőző rugalmasság, a külső alapján nem gondolnánk ilyen dinamikára. Fordulatszámmérő hiányában persze csak az érzéseinkre hagyatkozhatunk, de az ötgangos váltó áttételezése nagyon hosszú, 90 km/órás sebesség alatt nem érdemes az utolsó fokozatot használni. Emiatt országúton kifejezetten takarékos, de hiába fogyaszt csak 5,0 litert, a 7,9 literes üzemanyagtartály miatt a hatótáv igen csekély.

A stílusnak ezúttal is megkérik az árát

Tény és való, hogy a blokknak nagyobb tempó sem okoz gondot, viszont a futómű miatt érdemes óvatosnak lenni, mert egy kisebb kátyú is komoly megrázkódtatással jár. Szinte teljesen tompítatlanul jutnak el az útegyenetlenségek a vezetőhöz, ezért a rossz minőségű utakat ajánlott elkerülni. A fék teljesítményére viszont nem lehet panasz. Bár elöl csak egy 292 mm-es tárcsa lassít, ha kell, gyorsan meg tud állni a Seventy-Two, feltéve, ha nem két ujjal nyúlunk a fékkarhoz. Blokkolásgátlót ugyan nem kínál a gyártó még felárért sem, ám ha hinni lehet a pletykáknak, nemsokára jönnek az ABS-es Sportsterek, mert az első kereket könnyű állóra fékezni.

Mutatósak a „szivarvégű” kipufogók Mutatósak a „szivarvégű” kipufogók

A márka öntudatos árképzését ismerve nem meglepő, hogy a Seventy-Two árcéduláján 3 580 000 forintos összeg szerepel, főleg hogy jelenleg itthon csak a Harley kínálatában szerepel gyári apehanger kormányos modell. Ez a garancia arra, hogy ehhez hasonló motorral nem fogunk minden utcasarkon találkozni.

A rugózási komforttal nem fog híveket szerezni az új Harley A rugózási komforttal nem fog híveket szerezni az új Harley

TETSZETT
– kényelmes üléspozíció
– nyomatékos blokk
– bevállalós forma

NEM TETSZETT
– rugózási komfort
– túl alacsony hasmagasság
– szerény hatótávolság

ÖSSZEGZÉS
A Seventy-Two igazi unikum az új motorok között, viszont pont ettől lesz nagyon megosztó – könnyen csodálat vagy utálat tárgya lehet. Az biztos, hogy ennél feltűnőbb kétkerekűt keresve is nehezen találhatunk.

Harley-Davidson Seventy-Two
Lökettérfogat: 1200 cm3
Hengerek/szelepek: V2/4
Max. teljesítmény: nincs adat
Max. nyomaték: 99 Nm 3500/min
Sebességváltó: ötfokozatú
Hossz./szél./mag.: 2270/915/1210 mm
Tengelytáv: 1524 mm
Ülésmagasság: 710 mm
Üzemanyagtank: 7,9 l
Fék elöl/hátul: 292/260 mm tárcsa
Száraz tömeg: 247 kg
Tesztfogyasztás: 5,3 l/100 km
Alapár: 3 580 000 Ft

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!