A Document Journal magazin arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lenne az élet a Holdon, és a pontos elképzelés kedvéért különböző cégeket kért fel arra, hogy tervezzenek termékeket az ottani életvitelhez. A közlekedési szektorból a Lexus márkát keresték meg, és a formatervezők összesen hét javaslatot dolgoztak ki, amelyek közül a szerkesztők végül a Zéró Gravitáció nevű alkotást jelentették meg. Karl Dujardin a Lexus orsó alakú hűtőmaszkját kiterjesztve készítette el a megjelenést, és a 2015-ös Hoverboard tanulmányból jött az ötlet, hogy a Holdfelszín felett lebegő járműről van szó, amelynek pilótája motorkerékpárként irányítja az akár 500 km/h-ra képes szerkezetet.
Lexus Kozmosz (Jean-Baptiste Henry)
A Hold felszínén és az űrben egyaránt üzemeltethető, hosszúkás jármű hátsó felében kapott helyet a pilótafülke, elöl pedig panorámafedélzetet alakítottak ki, ahonnan a turisták vagy kutatók biztonságosan megfigyelhetik a Hold alacsony gravitációjú környezetét. Az üvegkapszulát vízzel megtöltve az utasok kétszeresen is lebeghetnek a felszín felett. A koncepcióhoz egy anyahajó is tartozik, amely Hold körüli pályáról indíthatja útnak a járművet.
Pattogó Holdroller (Julien Marie)
A Pom-Pom meséibe illő elnevezésű jármű egy rugalmas grafén nanocsövekből szerkesztett buborék, amely domborzattól függetlenül képes előre – vagy oldalra – haladni. Belsejében giroszkóppal stabilizált pilótafülke található; itt kaptak helyet az akkumulátorok is. A szerkezet hajtásáról lapátkerekek gondoskodnak.
Lexus Hold-cruiser (Keisuke Matsuno)
Az összes terv közül ez a Cruiser a leginkább autószerű. Négy kerekével és orsószerűen megformált, zárt karosszériájával átlagos Holdjáróként képes haladni a felszínen, ám ha kerekeit 90 fokban megdönti, azok hajtóműként szolgálnak, a jármű pedig hatalmas drón módjára repülhet. Az elképzelés akár annak a repülő autónak a továbbfejlesztett szériaváltozata is lehetne, amelyet a Lexus anyavállalata, a Toyota szabadalmaztatott pár éve.
Lexus Holdküldetés (Yung Presciutti)
A Lexus emblémáját formázó szárnyak, az orsó alakú hűtőmaszk kontúrjait követő központi törzs és a világűrt visszatükröző, folyékony fémszerű burkolat: az űrrepülőgép a Föld és a Hold közötti távolság (átlagosan 384 402 kilométer) áthidalására szolgál, és nem igényel külön leszállóegységet.
Lexus Hold versenyautó (Yung Presciutti)
Miután megérkezett, az űrrepülőgép pilótája ebben a különleges homokjáróban fedezheti fel a Holdat. A csekély gravitációjú környezetben hatalmas ugratásokra képes a jármű, amelynek kerekei speciális hatszögletű idomokból épülnek fel, pilótafülkéje pedig körben üvegezett, így a vezető minden irányban akadálytalanul gyönyörködhet új otthonában.
Lexus Holdjáró (Yung Presciutti)
A modern villanyautók felépítését kiindulási alapnak tekintő szerkezet alsó fele tartalmazza a hajtómodult a kerekekkel, a felső pedig egy vezető- és lakóegység, amely leszerelve egy későbbi holdbázis kiindulási alapjául szolgálhat. A tervezőre minden bizonnyal hatással volt a Toyota és a japán űrkutatási hivatal közös projektje, a holdjáró szabadidőjárműként aposztrofált lakó- és kutatójármű.
