Az Aston Martin műszaki partnere, a Cosworth fejlesztette a Valkyrie 6,5 literes, V12-es szívómotorját. A mérnökök ott folytatták a munkát, ahol anno az utolsó, 3,0 literes V10-es F1-es motorral befejezték, és az elmúlt két évtized fejlesztéseit alkalmazták. Az egyszerűség kedvéért háromhengeres rész-motoron próbálgatták a fejlesztéseket, mielőtt megépítették volna az első, igazi erőforrást – tehát a Cosworthnak van egy 1625 köbcentis, háromhengeres, 250 lóerős szívómotorja is, ami teljesíti az aktuális károsanyag-kibocsájtási előírásokat…

Ahogy az egykori, 3,0 literes V10-es F1-blokk, úgy az új, utcai Aston Martin erőforrás is teherviselő eleme a váznak, ehhez képest mindössze 206 kg a tömege – anno az F1-es motor 97 kg volt, ennek egyszerű megnövelése 6,5 literes V12-es konfigurációra 210 kg-os saját tömeget eredményezett volna. A főtengelyt például egy acéltömbből forgácsolják, a prototípus esetén hat hónapig tartott, amíg a 170 mm átmérőjű, 775 mm hosszú tömb 80%-át eltávolították, és a megfelelő, ötlépcsős felületkezelést végrehajtották. Az eredmény a One-77 V12-es motorjának főtengelyénél 50%-kal könnyebb alkatrész – utóbbit szintén a Cosworth fejlesztette.

Nemcsak ezek elképesztők, de az ígért teljesítményadatok is. A maximális teljesítmény 1000 lóerő 10 500/perces fordulaton, a leszabályozásra 11 100/percnél kerül sor – ilyen értékekkel eddig egy, utcai használatra alkalmas szívómotor se rendelkezett. A maximális nyomaték értéke 740 Nm 7000/percnél. Nem önmagában, hanem egy várhatóan szintén legalább 1000 lóerős villanymotorral kerül majd az Aston Martin Valkyrie vázába az új blokk, utóbbiról később közölnek majd adatokat. Azt azonban elárulták, hogy a mérnökök úgy méretezték a blokkot, hogy az kibírjon 100 000 km-t, ezt követően pedig újat kell majd beszerelni; a Mercedes-AMG One 1000 lóerős, 1,6 literes V6-os turbómotorja 50 000 km-enként igényel teljes felújítást.