Budapestre indulásunk előtt 1 hónappal vettük át a Szovjetunióban az Avtoexporttól külön megrendelt új Volga 3102-est. Az utunkról naplót készítettünk.

1984. december 14. Péntek. 21 óra. Az utolsó ellenőrzések után indulás a Moszkvai Magyar Járműipari Központ udvarából. A gépkocsi 70 literes üzemanyagtartálya és hátul a csomagtartóban két 20 literes kanna peremig töltve – az előírt 93-as oktánszámú benzin helyett – 98-as benzinnel.
Elindulunk az esti, „fagyos” Moszkván át, majd az autópályán tovább. Célállomásunk Kijev, ahol másnap estére szállást foglaltattunk. Az út egyelőre tiszta, jók a látási viszonyok, amit megkönnyít a 60/55 W teljesítményű halogén fényszóró, s az egyidejűleg használt 55 W-os sárga halogén ködlámpa. 1183 km-nél (99 km) vége az autópályának. 1355 km-nél (171 km) 23 óra 25 perckor az üzemanyag-szintjelző háromnegyeden áll. 1404 km-nél (320 km) az üzemanyag-szintjelző 1/2-et mutat.

1985. december 15. 2 óra 3 perc, 1449 km-nél (365 km) Orel után elkezd esni a hó, az út kezdetben csak havas, később jeges is. A bal oldali műszer csúcsos üvege plexi) bepárásodott (mint később kiderült, ez nem pára, hanem feltételezhetően valamilyen tisztítóanyag [vegyszer] és/vagy az utastérben szinte tetszőleges hőfokú fűtés hatására, amikor a műszerek plexi borítója felforrósodott, következett be). Valamennyi műszer jól látható. Ötletes a kontroll-lámpa kapcsoló, amelyet működtetve, menet közben bármikor meggyőződhetünk a műszerek működőképességéről. Bár a műszer borítójának nem tett jót, a fűtés, illetve a szellőzés rendkívül jó.
Kifogástalanul működik a fék, jó a kocsi gyorsulása és nagyon jó az úttartás. A hóesés és a jég ellenére 80 km/óra sebességgel haladunk.
1742 km-nél (658 km), sajnos, a motor kezd kihagyni, gyors félreállás, majd az egyik kannából 20 litert beletöltünk. Most jövünk rá, hogy a beöntőnyílás nagyon rosszul van elhelyezve, s a benzint is nehezen nyeli. A betöltés után a műszer 1/4-en áll. Gyors üzemanyag-fogyasztás számolás, a 658 km-re 10,63 l/100 km-es átlag jön ki.
1749 km-nél (665 km), majd Harkovot elhagyva, 2004 km-nél (920 km) 50+30 liter 93-as oktánszámú benzint tankolunk. Harkovnál eláll a hóesés és az út is tiszta.
2105 km-nél (1021 km) az eddig még működő ablakmosó bal oldali fúvókája befagyott. Az 50-50 %-ban denaturált szeszt és vizet tartalmazó keverék ebben a hidegben kevés. A rádióban meghallgatott időjárás-jelentés szerint Moszkvában -12 °C, a Kárpátokban -25 °C van.
2119 km-nél (1035 km) egy kő a szembejövő tehergépkocsi kereke alól felpattan a szélvédőnkre és a jobb oldalon, az ablaktörlő által már nem törölt részen pici pontsérülést okoz. 2234 km-nél (1150 km) 60 liter 98 oktánszámú benzint tankolunk.
2290 km-nél (1206 km) 13 óra 56 perckor – 17 órai utazás után – megérkezünk Kijevbe.

Kicsit zsúfolt a motortér, de jól látszik az új, könnyen cserélhető papírbetétes szűrő, szemből nézve baloldalt elöl a fényszórómosó tartálya, jobboldalt a zárttá tett hűtőrendszer kiegyenlítő tartályának fedele és a 60 Aó-s akkumulátor mellett a tranzisz Kicsit zsúfolt a motortér, de jól látszik az új, könnyen cserélhető papírbetétes szűrő, szemből nézve baloldalt elöl a fényszórómosó tartálya, jobboldalt a zárttá tett hűtőrendszer kiegyenlítő tartályának fedele és a 60 Aó-s akkumulátor mellett a tranzisz

1984. december 16. 3 óra 30 perc. 2341 km óra állásnál (1257 km) indulunk tovább. Célunk most már Budapest. Az út tiszta, lehet haladni. Elhatározzuk, hogy megpróbálunk 80 km/órás átlagot hozni. Összegezve előző napunk észrevételeit, hiányzik a szivató kontroll-lámpája. A középen elhelyezett visszajelző lámpákból csak a középső van bekötve, a két szélső egyike erre felhasználható lenne. Hiányzik az utastér megvilágító lámpájához egy belső kapcsoló, mert ez csak az ajtók kinyitásakor működik. A jobb első ajtókapcsoló hibás, ez nem működteti. Jó lenne egy fordulatszámmérő is a műszerfalon. A motor olyan jól elszigetelt az utastértől, szinte nem is hallani, hogy működik.
A tengelykapcsoló időnként – főleg visszakapcsoláskor – nem emel ki rendesen, de az automatikus utánállítón nem tudunk változtatni.
Bár Kijev óta az utolsó 80 km-en tükörjég volt, a tervezett 80 km/órás átlagot tartjuk. Lehet, hogy csak a hidegtől, de a jobb első automata biztonsági öv alaphelyzetbe nem tekeredik vissza.
Rovno kb. 30-40 km-re esik, ott majd tankolunk és kivesszük a fojtást. Változatlanul sötét van, a forgalom azonban megindult. Reggel 7 óra.
2669 km-nél (1585 km) elértük Rovnót. A haladást köd nehezítette. 7 óra 45 perc. 40 liter 93-as oktánszámú benzint töltünk az autóba, megint jut a kannába is. 15 perc alatt kiszereljük a karburátor alól a szűkítőt, állítunk az alapjáraton és az üresjáraton. A fojtás lényegében 1/3 részben lezárta az I-es torkot, a II. torok pedig teljesen zárt volt. Meglepetésünkre ebben a részben egy fél biztosítógyűrűt találtunk.
8 órakor továbbindultunk. A köd miatt, sajnos, 55-60 km/órás sebességgel lehet csak haladni.
2844 km-nél (1760 km) kisüt a nap, az út is száraz, tiszta. Fojtás nélkül könnyedén 120-125 km/órás sebességgel haladunk.
12 óra 28 perc, 2971 km-nél (1887 km) ismét tartható 80 km/óra átlag. A kocsi nagyon jól megy.
12 óra 34 perc, 2978 km-nél (1894 km) 40 liter 93-as benzint tankolunk, de a tartalékba és a kannába összesen csak 36 liter fér. 4 liter benzin, sajnos, megmarad a kútnak. Gyors átlagfogyasztás-számítás. 1236 km-re 146 liter benzint használtunk fel, azaz a fogyasztás 11,8 l/100 km. Most vagy a fojtás nélkül megtett valamivel több, mint 300 km, vagy a köd miatt főleg III. sebességfokozatú haladás miatt, megnőtt a kocsi étvágya.
Elértük a Kárpátokat. Nem tudni mennyi kint a hőmérséklet, de a nap csodálatosan süt. A száraz utat szinte minden átmenet nélkül tükörjég váltja fel. Haladási sebességünk 40-45, néha 50 km/óra. A sok emelkedő és kanyar, főleg III., esetenként II. fokozatot igényel. A váltó néha megreccsen, de a legtöbbször kis kivárással, illetve gázfröccsel sikerül zajtalanul visszakapcsolni. Az egyik kanyarban valóságos kis karaván fogad. Egy kicsúszott kamiont mentenek, még daruskocsi is van. Elhúzunk mellettük, de látjuk, hogy kocsinkra rácsodálkoznak. 13 óra 50 perc, 3039 km-nél (1995 km) megállunk ebédelni.
14 óra 52 perc. Indulunk tovább, de a tükörjégen nem is olyan könnyű az enyhe emelkedőn elindulni. Lassan kiérünk a hegyek közül, szárazzá válik az út, amikor elhagyjuk Munkácsot.
16 óra 45-kor, 3109 km-nél (2025 km) érünk Ungvárra. Ismerősöknél pihenünk egy órát. 3116 km-nél (2032 km) 30 liter 93-as oktánszámú benzint tankolunk.
18 órakor, 3135 km-nél (2051 km) elértük a határt. Csop, illetve 1,5 km-re Záhony, egy óra múlva, igen kellemes és udvarias vám- és útlevélvizsgálat után magunk mögött marad. Kisvárda előtt a motor hirtelen elkezd rángatni, motorféknél a kipufogó „visszalő”.
Nyíregyházán megállunk, rövid hibakeresés után megvan a bűnös: az I. henger élettelen. Gyertya hiányában indulunk tovább, majd Leninvárosban sikerül a benzinkútnál egy Ladához való KLG gyújtógyertyát kapni. Nem csoda, hogy a régi gyertya nem működött; teljesen eltűnt a közép elektróda, még a porcelán is hiányos. Az új gyertyát beszereltük. A motor újra egyenletesen dolgozik.
Nyékládházától újra hóesésben megyünk Budapestig. 21 óra 30 perc, 3520 km-nél (2435 km) megérkeztünk.

Gazdag tartalékalkatrész, szerszámkészlet, ezenkívül emelő, zsírzó, pumpa egészíti ki a sort. A szerszámtáskán elöl látható a fojtóbetét, mellette az ülés alatt talált ablakfelhúzó pótkar Gazdag tartalékalkatrész, szerszámkészlet, ezenkívül emelő, zsírzó, pumpa egészíti ki a sort. A szerszámtáskán elöl látható a fojtóbetét, mellette az ülés alatt talált ablakfelhúzó pótkar

3540 km-nél (2456 km) sikerül egy jóval magasabb hőértékű KLG gyertyát vásárolni. A Leninvárosban beszerelt gyertya ikertestvére az eredetinek, ugyanúgy elégett, de az új gyertya tökéletes. A kocsit négy napon keresztül a járókelők csodálják, igen népszerű, sok az érdeklődő. Közben betöltésre kerül a kannából a magunkkal hozott 40 liter benzin és december 19-én 3612 km-nél (2528 km) 15 liter 92-es oktánszámú benzin. Egy DZ országjelű Peugeot 504 az Alkotás utcai benzinkútnál mintegy 5 km-es sebességgel beletolat a Volgába. A Peugeot vonóhorga kb. 75 °-os szögbe áll be, a Volga gumibetétes lökhárítóján semmi sem látszik. A tankolás nemcsak nekünk okozott nehézséget, a magyar kutas is megkínlódik ezzel a 15 literrel.
A kocsit 3766 km-nél (2682 km) átadjuk. Az üzemanyag-szintjelző állása, illetve a betöltött üzemanyag mennyisége alapján az utolsó 788 km-en 85 liter benzint töltöttünk a gépcskoiba, az átlagfogyasztás 10,78  l/100 km. Alig akarjuk elhinni, hiszen ebben közel 300 km-en át csupán 3 henger működött és 246 km városi forgalomra esett. Rövid számvetés, Moszkvától 2682 km-t 301 liter üzemanyaggal tettünk meg, az átlagfogyasztás a kocsinak 11,22 l/100 km.

Sajnos, a fényszórómosót nem tudtuk kipróbálni, mert működtetéskor a szivattyúmotor csak erőlködött, de nem bírta a rendszert működtetni. Egyéb észrevételek: A kocsi európai színvonalú, kényelmes, biztonságos, a pótkerék lefektetésével jobban kihasználható a csomagtartó. Nagyon praktikus a központi ellenőrzőlámpa-kapcsoló, a központi vészjelző. A gépkocsi üzemi fék hidraulikus részének meghibásodását jelző lámpa megelőzhet egy fékhibás balesetet. A fűtőszálas hátsó ablak biztosítja a mindenkori jó hátralátást. Ügyes a kalaptartón kialakított mentődoboz helye.

Összegezve:
Megítélésünk szerint az új típus kedvezően mutatkozott be, a menet közben előjött hibák elhanyagolhatóak. A kocsi üzemanyag-fogyasztása a gyár által megadott értékhez igazodott. Nemcsak a közületi vásárlók, hanem 5 tagú családok részére is alkalmas személygépkocsi, szinte minden vevő igényét kielégíti.

Boros György, a Moszkvai Magyar Járműipari Központ műszaki, gazdasági vezetője
Vid András, a Mogürt Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat főmunkatársa
Fotó: Favics Péter

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!