A mondás szerint egyszer az életben minden férfinak szüksége van egy Alfa Romeóra. Nem vitás, hogy az észérvek gyakran ellene szólnak, de az autórajongókat előbb-utóbb elcsábítják a látványos formák, a stílusos belsők, az erős, szépen szóló motorok és a vezetés élménye.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo02-600x407.jpg?x88250)
A márka története 1906-ban, a francia Darracq olasz leányvállalatának alapításával kezdődött. A cég, amelytől a kezdeti években az Opel is licencelt különböző típusokat, olasz befektetők bevonásával Società Anonima Italiana Darracq néven először Nápolyban rendezkedett be, a gyárat azonban már Milánóban húzták fel. A licencmodellekre nem volt elég nagy kereslet, a céget 1910-ben lombardiai befektetők vették át, és Anonima Lombarda Fabbrica Automobili, vagyis ALFA néven folytatta működését. Giuseppe Merosit azért alkalmazták, hogy az olasz piac igényeinek megfelelő típusokat tervezzen.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo03-600x399.jpg?x88250)
Az első saját fejlesztésű modellt, az ALFA 24 HP-t még abban az évben bemutatták, az újdonság hamar népszerű lett a vevők körében. A 24 HP-t 1911-ben elindították a Targa Florión, majd 1914-re Merosi tervezett egy alapvetően versenyautónak szánt konstrukciót. A prototípusként létező ALFA 40/60 GP-ben kettős felső vezérműtengelyes (DOHC), hengerenként négyszelepes, dupla gyújtásos (Twin Spark) motor dolgozott!
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo04-600x600.jpg?x88250)
Bár az eladások felfutottak, a világháború kitörése válságba sodorta a céget. Nem várták meg a csődöt, inkább túladtak rajta. Az új tulajdonos, a gépészmérnök Nicola Romeo lett, aki hadi üzemre állította át a gyárat, autók helyett repülőgépmotorokat, alkatrészeket és lőszereket állított elő a hadsereg számára. A háború után a bevételből vasúti szerelvényeket gyártó üzembe fektetett, de nem feledkezett meg az autókról sem. 1918-ban Alfa Romeónak keresztelte át a márkát, a termelés 1919-ben az ALFA 15-20 HP-vel indult újra, és 1920-ban már az első új modell, az Alfa Romeo 20-30 HP is debütált.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo05-600x450.jpg?x88250)
Visszatértek a versenypályákra, 1920-ban a Targa Florión Enzo Ferrari második, Mugellóban Giuseppe Campari első helyen ért célba. A versenyautók mellett többféle utcai típust is kínáltak, ennek ellenére az eladások nem hozták a várt eredményeket, ami többek között a kereskedői hálózat kiépítetlenségének volt köszönhető. Ezenkívül a szervezetlenség is problémákat okozott, az Alfa Romeo lassan kezdett eladósodni. A pénzügyi hátteret biztosító bank csődje után az állami bank vette át az adminisztratív irányítást.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo06-600x441.jpg?x88250)
1925-ben úgy döntöttek, megválnak Nicola Romeótól. Vittorio Jano, az új főkonstruktőr újításai ugyan értékessé tették a márkát, de anyagilag ráfizetéses volt az üzemeltetése. A bezárástól ezúttal Benito Mussolini mentette meg, aki a nemzetközi sikerek miatt olasz nemzeti érdeknek tekintette az Alfa Romeo túlélését. 1933-tól állami kézbe került a cég irányítása, átszervezését Ugo Gobbatóra bízták. A kínálatban megjelentek az elegáns luxusautók, melyek a nagy gazdasági világválság után is eladhatók maradtak.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo07-600x396.jpg?x88250)
A versenyzés tovább folytatódott, Enzo Ferrari azonban fia, Alfredo születése után abbahagyta a vezetést, és csapatfőnökként folytatta az Alfánál, helyét a legendás Tazio Nuvolari vette át a kormány mögött. A második világháborúban ismét repülőgépeket, valamint teherautókat gyártottak a hadsereg számára, a bombázások pedig komoly veszteségeket okoztak az üzemekben.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo08-600x450.jpg?x88250)
Az Alfa Romeo történetében lezárult egy korszak, a háború utáni újrakezdésben nem a pompa, hanem a praktikum és a kedvező ár volt az elsődleges. Miközben Giuseppe Farina nyert az első, 1950-ben megrendezett Formula–1-es világbajnokságon a Tipo 158 Alfettával, elindult az első modern Alfa Romeo, az 1900-as gyártása. A márka első balkormányos (!), önhordó, ponton karosszériás modelljének kedvező árát a sorozatgyártás alkalmazása tette lehetővé. A középosztálynak szánt 1900-as két- és négyajtós, illetve kupé karosszériával is készült, a hátsó kerekeit egy 1,9 literes, négyhengeres, 80 lóerős OHC-motor hajtotta, így nemcsak a tágassága, hanem a sportossága miatt is keresett volt. Négy- vagy ötfokozatú kézi váltóval, elöl független, kettős keresztlengőkaros, hátul merevhidas futóművel szerelték fel.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo09-600x399.jpg?x88250)
TI Super csúcsváltozata 115 lóerőt tudott, és 180 km/órás végsebességre volt képes, Pantera néven a rendőrség is bevetette. 1954-ben az első Giulietta is megjelent a piacon. Az 1900-asnál is kisebb és kedvezőbb árú újdonság hamarosan modellcsaláddá nőtte ki magát. A négyajtóst (Berlina) a Bertone kupéi (Sprint és Sprint Speciale), a Pinin Farina roadstere (Spider) és a Colli kombija (Promiscua) egészítette ki, a versenyváltozatot (SZ) a Zagato tervezte. Az 1,3 literes, négyhengeres, DOHC-motorból 53-100 lóerő közötti teljesítményt hoztak ki. Ez a két modellsorozat már önmagában is felpörgette az eladásokat, az Alfa Romeo megmenekült a csődtől.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo10-600x337.jpg?x88250)
A 60-as években virágzott a márka, történetének egyik legikonikusabb modellje, az 1962-től 1978-ig kapható Giulia minden korábbinál szélesebb motorválasztékkal járt a vevők kedvében, még Perkins dízelmotoros változat is készült belőle. Az olasz csendőrség, vagyis a Carabinieri szolgálati autójaként a zsarufilmek üldözési jeleneteinek állandó kelléke volt, a Bertone-féle kupé alumíniumkarosszériás változata, a GTA pedig a versenypályákon diktált nyaktörő tempót. A műszaki alapjaira épült, 1966-os Spider Duetto az USA-ban is népszerű volt, ilyet vezetett Dustin Hoffman az 1967-es, Diploma előtt című filmben.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo11-600x387.jpg?x88250)
A 70-es éveket a cég első fronthajtású modelljével, az Alfasud bemutatásával ünnepelték. A ferdehátú, mégis négyajtós családi autó előremutató, modern konstrukciónak számított, sikerét mindössze az erős rozsdásodási hajlama árnyékolta be, ez többek között a Szovjetunióból származó, nem megfelelő minőségű acélnak volt köszönhető. Vele párhuzamosan, 1972-től forgalmazták az Alfettát, melynek különlegessége az ideális súlyelosztást biztosító, hátsó, de Dion tengelyes futómű és a hozzá közel beépített kuplung és váltó volt. A sportlimuzin kivitel legalább olyan kultikussá vált a rajongók körében, mint a kupé változatok, a GT, a GTV és a GTV6-os.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo12-600x405.jpg?x88250)
Nem csak a vezetőségen múlt, hogy az Alfa Romeo ebben az évtizedben ismét nehéz helyzetben találta magát. Az 1973-as olajválság nagy csapást mért az autóiparra, az eladások a benzin árával fordított arányban változtak. A fejlesztések elmaradtak, az egyes sorozatok túl sokáig maradtak piacon, a gyártási minőség és az anyaghasználat leromlott. A megbízhatóságot is sok kritika érte, ezen a Nissannal közösen fejlesztett Arna sem segített, mert a japán dizájnt a megtépázott presztízsű olasz technikával párosították. Ez az ígéretes üzlet olyan mértékű veszteségeket jelentett, hogy ismét döntés született az Alfa Romeo eladásáról. A Ford is ott volt a jelentkezők között, a Fiat ajánlatával azonban már nem vették fel a versenyt, így hazai tulajdonban maradt a viszontagságos sorsú cég.
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo13-600x399.jpg?x88250)
Az 1986-os egyesülés után néhány év alatt megújították a teljes kínálatot, megjelentek a Fiattól származó műszaki alapokra épült autók, az elsőkerék-hajtású 164-es és 155-ös, majd utódaik, a 166-os, az Év Autója díjas 156-os és 147-es, valamint a GT/Spider páros. A 90-es években felívelő pályára került az Alfa Romeo, visszatértek a semmi mással össze nem téveszthető külső-belső formatervek, ráadásul még a luxus sportmodellek is, mint a 8C Competizione vagy a 4C. Bár a Giuliával és a Stelvióval a hátsókerékhajtáshoz is visszatértek, az eladások elmaradtak a várakozásoktól, a 2000-es évek után ismét nehéz helyzetbe került az olasz autóipar nagy túlélője…
![](https://www.automotor.hu/wp-content/uploads/2020/04/alfaromeo14-600x399.jpg?x88250)