A Jövedéki Törvény (2003. évi CXXVII.) 50§ január 1-étől kiegészült 5. bekezdése az üzemanyag-adalékokat forgalmazó cégek nagy részéből kikényszeríti a termékeik visszavonását a piaci forgalomból. Ennek oka az, hogy ez a termékkör 2006 elejétől a megfigyelt termékek kategóriájába tartozik, függetlenül a kiszerelés nagyságától. A Törvény szabályozása szerint megfigyelt terméket csak az a cég forgalmazhat, aki rendelkezik jövedéki engedéllyel. Az engedély megszerzésének feltétele a 120 millió forintos jövedéki kaució letétele, vagy ezzel egyenértékű bankgarancia biztosítása.
Jellemzően, ezeket a termékeket nagy részben kis és közepes vállalkozások (KKV) importálják és forgalmazzák. Ennek alapvető oka az, hogy ezen a termékek bemutatása sok odafigyelést és piaci törődést igényel, amit a nagy vállalatok nem tudnak és nem akartak felvállalni. A KKV-k viszont egyértelműen nem képesek ezt a jövedéki kauciót letenni, ami oda vezet, hogy ezek a termékek eltűnnek az üzletek és az autószervizek polcairól.
Összehasonlítás
A szóban forgó termékcsoportot a törvényalkotó összemossa az üzemanyagba keverhető bio-tartalmat biztosító bio-diesel-lel és a különböző alkoholszármazékokkal. Ezek mennyiségi adalékok, amelyekből akár 50%-os mértékben is lehet a fosszilis üzemanyagokhoz keverni, vagyis üzemanyagként hasznosulnak a motorban. Ezzel ellentétben a KKV-k által forgalmazott anyagokat kis mennyiségben kell az üzemanyagba tölteni, a jellemző keverési arány 0,003%-0,5%. Ezek az anyagok keverés nélkül, nem csak az üzemanyagoknál 12-60-szor magasabb áruk miatt nem használhatók hajtóanyagként, hanem az összetételük is alkalmatlanná teszi őket erre a célra.
Környezetvédelmi probléma:
Ezek az anyagok különböző célokra kerültek kifejlesztésre. Vannak, amelyek pl. szeleptisztítók, ólompótlók vagy éppen cetán ill. oktánszám növelés útján kisebb nagyobb mértékben csökkentik az adott gépjármű okozta környezeti ártalmakat. Minden ilyen anyag csökkenti a motorok káros anyag kibocsátását. Így a törvényalkotó ezzel a változtatással a környezetvédelem EU-s szabályait sérti és a magyarországi légszennyezettségi szintet is negatívan befolyásolta.
Energiahordozók hatékony felhasználása
Az EU és a GM törekvése az energia hordozók lehető leghatékonyabb felhasználása. Ezek az anyagok tisztító vagy égést javító hatásuk miatt a gépjárművek üzemanyag fogyasztását csökkentik a teljesítményük növelése mellett, így a fenti törekvésekhez nyújtanak segítséget. Ezen anyagok eltűnése rontja az üzemanyagok felhasználásának hatékonyságát, ami az egyes autós és gépjárműflottát üzemeltető cégeket is hátrányosan érinti.
Adóztatási probléma
Mivel ezen anyagok ára sokkal magasabb, mint az üzemanyagoké, és kiszerelésük kis méretű, 100-500 ml palackokban történik, ezért ezekkel nem lehet visszaélést elkövetni, (nem úgy mint pl. az etanollal, vagy a bio-diesel-lel) így a megfigyelt státusznak nincsen semmilyen értelme. A törvény szerint az adalék anyagokat olyan mértékű adó terheli, mint az üzemanyagé amihez azt adagolják. Ezek az anyagok többségben univerzálisak, vagyis használhatók benzinhez és diesel-hez egyaránt. A vásárló dönti tehát el, hogy mihez kívánja felhasználni, így az adó mértéke a fenti logika szerint nem meghatározható.
Piaci diszkrimináció
Az EU alaptörvénye és a Magyar Alkotmány is szavatolja a gazdasági verseny szabadságának támogatását. Mivel ez a törvénymódosítás a jövedéki kaució letételéhez köti a tevékenység folytatását, és ezt a KKV-k nem képesek teljesíteni, így a törvényalkotó megsértette a versenyhez való egyenlő jogokat. A Miniszterelnöki Hivatalból érkezett Email-ben (ikt.sz. I—2/3860/2005) leírtak szerint ezt a törvénymódosítás, a csak nagyvállatokat tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség „egyetértésével” történt. Ezt a lépést a nagyipari lobbi KKV-k elleni támadásának lehet értékelni.
Munkaügyi problémák
Az érintett KKV-k egy részének meghatározó forgalmát tette ki az üzemanyag-adalékok értékesítése. Mivel ez az egy-két hónap nem volt arra elegendő, hogy profilmódosítást hajtsanak végre, így ezek nagy része cégbezárásra és elbocsátásokra kényszerül, ami a munkanélküliek számát fogja szaporítani.
A fentiek miatt és a kialakult helyzet megváltoztatása céljából az érintett cégek közös összefogással kérik a Gazdasági Tárcát a törvénybe beillesztett 50§ 5. bekezdés 2005 december 31. előtti hatályának visszaállítását.
