Az életbiztosítások alapesetei erősen leegyszerűsítve vagy a biztosított halála esetén fizetnek a kedvezményezettnek, vagy akkor, ha a szerződésben megjelölt időpontban a biztosított életben van – ez utóbbi esetben leggyakrabban ő maga a kedvezményezett.
Van azonban az életbiztosításoknak egy olyan fajtája, amely leginkább egy hosszútávú befektetési alapra hasonlít  – ezek az úgynevezett a befektetési egységhez kötött vagy unit linked életbiztosítások. A biztosított meghatározhatja (de a biztosítóra is bízhatja a döntést), hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításait (azaz az életbiztosítási díjtartalékot) milyen típusú és kockázatú befektetésekbe, azaz eszközalapokba helyezze a biztosító. Ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét. Ellenben ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetőleg – ha ez utóbbi magasabb összeg! – a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét.

Ám ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, a befizetéseken túl más költségekkel is számolnunk kell.

Eladási- és vételi árfolyam-különbség: amikor díjat fizetünk be, akkor tulajdonképpen a választott alapból – napi eladási árfolyamon – vásárolunk befektetési egységeket. Amikor viszont a biztosító a biztosítási összeg kifizetésére „készül”, vételi árfolyamon megveszi tőlünk az egységeket, és pénzben fizeti ki azok ellenértékét.

Kezdeti költségek levonása: a biztosítók kezdeti befizetéseink egy részét úgynevezett kezdeti egységként tartják nyilván, és azokból költségrészt vonnak el, elsősorban azért, hogy abból fizessék ki az ügyfél megszerzése miatti terheiket.

Adminisztrációs költségek
Biztosítási kockázati díj: a vegyes biztosítások esetében a befektetési egységek kezelése mellett – mivel a befektetési jelleg ellenére is elsősorban életbiztosításról van szó -, a biztosító rendszeresen levonja a biztosítási kockázatra (halálesetre, balesetre stb.) eső díjrészt is.

Mindenkinek, aki szeretne rendszeresen megtakarítani

– Az úgynevezett unit-linked életbiztosításoknál az ügyfél választhat, hogy mérsékelt kockázatú vagy kockázatosabb, de magasabb hozamígérettel rendelkező alapba szeretné fektetni befizetései egy részét. Ez a fajta életbiztosítás mindazok számára jó választás, akik rendszeresen szeretnének megtakarítani, de emellett a biztosítási védelem, illetve a kedvező kamatadófeltétel is fontos számukra. A unit-linked biztosítások további előnye a hagyományos befektetési alapokhoz képest, hogy a biztosítók díjazzák ügyfeleik hűségét, így nemritkán a teljes befizetési periódus alatt az éves díj többszörösét is visszafizetik számukra bónusz formájában – mondta el Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési és kockázatvállalási vezérigazgató-helyettese.