Bár a dízel üzemű autók 2006-os térnyeréséhez nem fér kétség, arról, hogy hosszabb távon mekkora piaci részesedést harcolhatnak ki maguknak, továbbra is megoszlanak a szakértői vélemények.
„Nem tartom kizártnak az 55-60%-os részesedés elérését sem, ám az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások betartása érdekében elvégzett fejlesztések pluszköltségeit továbbra is meg kell fizetniük a vevőknek a benzines modelleket meghaladó vételár formájában. Nem véletlen, hogy a dízelüzemű autók iránti kereslet azokban az országokban a legnagyobb, ahol a legjelentősebb a dízel és a benzin ára közötti eltérés. A gázolaj árának országonként változó adótartalma mindig korlátozó tényező marad” – mondta Armin Krug, a PricewaterhouseCoopers Magyarország autóipari csoportjának vezetője.
A PricewaterhouseCoopers európai újautó árindexe szerint Európa legdrágább autópiaca továbbra is Dánia, ahol az újautók ára átlagosan 91%-kal magasabb, mint az eurozóna átlaga. 2005 utolsó negyedévében a legolcsóbbnak Svájc autópiaca számított, ahol az átlagnál 8%-kal voltak alacsonyabbak az átlagos újautó árak.
Bár az újautók átlagos eladási ára a gyengébb értékesítési adatok miatt egyre csökkenő mértékben tudott csak emelkedni, 2005 utolsó negyedévében a dízel üzemű autók áremelkedése éves viszonylatban mégis elérte a 3,5%-ot, enyhén meghaladva ezzel a benzinesek 3,2%-os értékét. A 19 vizsgált országból 13-ban csökkenést mutattak az újautók értékesítési adatai. Összességében az átlagos újautó árak 3,4%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál (a harmadik negyedéves adat 4,4% volt), miközben az összesített forgalom 0,6%-kal esett vissza.
Magyarországon az újautók gyenge forgalma fogta vissza az áremelkedést
Az újautók átlagos ára Magyarországon 5%-kal alacsonyabb, mint az eurozónában. A magyarországi újautók forgalma éves viszonylatban 1,4%-kal esett vissza, miközben az átlagos áremelkedés az európai átlagtól jóval elmaradva mindössze 0,7%-ot tett ki. A legdinamikusabban a mini (3,6%) és az executive (1,8%) kategóriában emelkedtek az árak. A benzinüzemű autók ára átlagosan fél %-kal, míg a dízeleké 1,3%-kal emelkedett.
Bár összességében a forgalom visszaesett, a dízel üzemű autók piaci részesedése jelentősen emelkedett. A forgalomba helyezett dízelek száma 29%-kal nőtt, míg a benzineseké 6%-kal csökkent. A dízelek piaci részesedése jelenleg 17%-ot tesz ki a magyarországi újautók piacán. Az összesített forgalom visszaesése a korábban népszerű kategóriák gyenge teljesítményének eredménye, bár felső középosztály (upper medium) és az executive kategória jól teljesített.
Más országok autópiacai
A különböző európai autópiacok továbbra is eltérő teljesítményt mutatnak. A „nagy ötös” autópiacai közül az európai átlagnál kisebb áremelkedést produkáló Németországban, Spanyolországban és Franciaországban kissé javultak az értékesítési adatok. Az újautók átlagos áremelkedése a harmadik negyedévet követően ezúttal is Olaszországban volt a legdinamikusabb, miközben a forgalom visszaesett. Nagy-Britanniában az árak emelkedésének üteme enyhén meghaladta az európai átlagot, de a teljes piaci forgalom 4%-kal elmaradt az egy évvel korábbihoz képest. A skandináv országok autópiacán a korábbi növekedés átfordult visszaesésbe.
Ismételten Dánia produkálta a legdinamikusabb piaci növekedést, ahol az áremelkedés üteme minimális volt. Ezzel szemben a norvég, a svéd és a finn autópiacon egyaránt csökkent a forgalom. A dán, a finn és a norvég kiskereskedelmi árak jóval az európai átlag fölött vannak.
Kelet-Európában az értékesítési adatok továbbra is gyenge eredményt tükröznek, főleg Lengyelországban, ahol az újautók forgalma több mint 30%-kal elmarad az egy évvel korábbitól. A lengyel autópiac az egyetlen, ahol az átlagárak csökkennek. Az áremelkedés üteme Csehországban és Magyarországon is 1% alatt maradt.
