Aki húsz-huszonöt forintos benzinárcsökkentést szeretne, mutassa meg azt is, honnan lehetne előteremteni az ehhez szükséges forrást – reagált tegnapelőtt a Fidesz felvetésére az SZDSZ ügyvivője. Horn Gábor szerint az október 5-től életbe lépő, előre hozott áfamérséklésen túli kedvezményeknek már komoly negatív hatásuk lenne a költségvetésre, ezért a kormány csupán a tíz-tizenkét forintos kiskereskedelmiár-csökkenést eredményező adócsökkentésre vállalkozhat. Ez a lépés valóban lefaragja az állami bevételeket, a kérdés csak az, mihez képest.

Ha igaz Gyurcsány Ferenc bejelentése, miszerint az idei költségvetés megalkotásakor 250 forintos benzinárral számoltak, megállapítható, hogy az év első negyedében kevesebb, azóta viszont jóval több pénz folyt be az államkasszába a vártnál az üzemanyagok áfájából. A januárt 231 forintos benzinárral kezdtük, és április volt az első olyan hónap, amikor a számításokban általában figyelembe vett 95-ös motorbenzin ára elérte a 250 forintos szintet.

A Nemzet számításai szerint az első három hónapban 238 forint volt az üzemanyagfajta súlyozott átlagára. Az állam ezen időszakban így 860 millió forinttal kevesebbet kasszírozott az áfán, mint amennyit előzetesen kalkulált. Az első negyedév végén azután fordult a kocka, és azóta folyamatosan a 250 forintos tervezési szint felett van az ár. Az áprilistól mostanáig tartó időszak átlaga körülbelül 265 forint volt, így ezekben a hónapokban hatmilliárd forintos pluszbevételt könyvelhetett el az állam annál, mint amennyire előzetesen számított.

Az egyenleg tehát januártól mostanáig ötmilliárd forintnál is nagyobb pozitívumot mutat. Változatlan fogyasztás és 280 forintos átlagár mellett ebből az októberi áfamérséklés után is megmarad körülbelül hárommilliárd forint, az adócsökkentés előrehozásával a kormány tehát még azt a pénzt sem juttatja vissza a piacra teljes egészében, amennyit többletként tehetett zsebre a magas üzemanyagáraknak köszönhetően.