A személyautók gyártása mellett az Opel a haszongépjárműves szekciót is komolyan veszi, csakúgy, mint az alsó-, továbbá középkategóriás haszongépjárműveinek – Vivaro és Movano –ellenfeleit. Persze, aligha tehetne mást, hiszen sok versenytársa csapott a lovak közé mostanában. Vadonatúj például a Citroen Jumper, a Fiat Ducato és a Peugeot Boxer triója, míg a Ford Transit erős ráncfelvarráson esett át. S ne feledkezzünk meg a Vivaro ikertestvéreiről, a Nissan Primastarról és a Renault Traficról sem, amelyek – nem meglepő módon – szintén mostanában frissülnek. A Movano közvetlen konkurensei is fiatalodtak az elmúlt években. Az Iveco Daily, a Mercedes Sprinter és a Volkswagen LT kivétel nélkül az új évezred szülötte, mi több, utóbbi kettő idén debütált. A Movanót is le kellett hát porolni.
Több lett
A Vivarón eszközölt optikai változtatások leglátványosabbja a hűtőmaszk krómdíszítése. A bennfenteseknek feltűnhet még a motortértetőbe vájt levegőbelépő nyílás, a lökhárító, továbbá az első és a hátsó lámpák módosult rajzolata, az elsőkbe az irányjelző is bekerült. Belül kevésbé szembetűnő a változás, mindazonáltal történt egy s más, amiről érdemes szót ejteni. Mindenekelőtt a műanyag burkolatok, valamint a kárpitozás anyagai váltak divatosabbakká és strapabíróbbakká. Ezenkívül immár összesen öt audiofejegységből csemegézhet a Vivaro megrendelője. Kettő normál DIN-méretű, kazettás vagy CD-s, három pedig dupla DIN-méretű, külön kijelzős, kazettás, illetőleg MP3-kompatibilis CD-s, a legnagyobb tudású pedig navigátoros. Az extrák köre is bővült. Plusz pénzért kikapcsolható a jobb első légzsák, parkolóradar építhető be, az ütasfülkét és a rakteret külön kezelni képes távirányítós központi zár, míg a buszjellegű Combi és a kirándulásokra alkalmassá tett Life modellekhez kétoldali tolóajtó is kérhető.
Technikásabb
Ahogy az lenni szokott, a legnagyobb mérvű változás műszaki téren ment végbe. Először is a korábbi bázist, a 82 LE/190 Nm paraméterekkel rendelkező 1.9 CDTi motort egy 90 LE/240 Nm 2.0 CDTi váltotta fel. Az új amellett, hogy erősebb, simább karakterisztikájú és tisztább, vezérműtengelyét vezérműszíj helyett karbantartásmentes lánc forgatja, ami csökkenti a karbantartási költségeket és az állásidőt. Az eddigi második lépcsőfokot jelentő 1.9 CDTi 100 LE/240 Nm is nyugdíjba vonult, helyére a 2.0 CDTi 114 LE/290 Nm verziója került. A dízelek vezére ezentúl a 2,5 literes hajtómű 146 LE/320 Nm modifikációja, amely a korábbi 136 lóerős 3.0 CDTI-t váltotta le. Ezzel akár 170 km/órás végsebességre is képes a Vivaro, az átlagfogyasztása 8,8 liter, a felárért kizárólag ehhez kérhető, kényelemfokozónak és fogyasztáscsökkentőnek egyaránt kiváló hatfokozatú, automatizált kézi váltóval (Techshift) mindössze 8,2 l/100 km. A Vivaro 2 literes, 117 lóerős benzinmotorral is elérhető, arról azonban legyen elég annyi, hogy fogyasztására 10,3 l/100 km értéket ad meg az Opel, marginális szerepe borítékolható. Sokkal fontosabb, hogy a 2007-es modellévtől minden Vivaróban öt helyett hatfokozatú lesz a kézi váltó, s ugyancsak szériatartozékként megjelenik a vészfékasszisztens.
Síkidom
Végre valahára a felépítmények tárháza is bővült. A Vivaro immár platós, illetve duplakabinos zárt kivitelben is kelleti magát. Utóbbi öt teljes értékű ülőhelyet, valamint 3,7 m3-es rakteret kínál, a terhelhetősége közel 1 tonna. Mindazonáltal a Vivaro klasszikus, zárt kivitelei továbbra is kétféle tengelytávval és kétféle magassággal kérhetők, a hasznos terhelhetőség 1017-1210 kg, a befogadóképesség 5-8,4 m3 között változik. Visszatérve a platós Vivaróra, nagyon hiányzott már a palettáról. Nemcsak azért, mert az ellenfelek többsége, főként az európai márkák szinte mindegyike régóta kínálja ezt az opciót, hanem azért, mert eddig nem lehetett speciális felépítményekkel ellátni a Vivarót. Igaz, csupasz alváz továbbra sincs, de a gyári platóra sokkal könnyebb dobozt vagy bármi más, egyedi kiegészítőt szerkeszteni, mint egy zárt karosszériára. Platóból egyébiránt mindjárt kétféle választható. Az egyik alacsony (a földtől 640 milliméterre), az alváz szintjén helyezkedik el, s magába foglalja a kerékdobokat, míg a másik a kerékjárati ívek felett (a földtől 910 milliméterre) kapott helyet, ezért teljesen sík felülettel és alul összesen öt, különböző méretű, azaz inkább mélységű, zárható „csempészrekeszekkel” rendelkezik.
Manőverkirály
Az elmélet után következzék a gyakorlat, mégpedig a leglényegesebb része. A már-már személyautós vezetési pozíció mellett az ESPPlus kitörésgátló megjelenésével az elsőkerék-hajtásos teherautó közel olyan játszi könnyedséggel terelgethető kanyargós utakon, mint egy kiskocsi. Mindezt szlalomszakaszon bizonyította be a kisteherautó, mind terhelten, mind üresen meggyőző sebességgel és biztonságérzettel lehetett kerülgetni a bójákat. Sajnos csupán két egyforma, közepesen kemény futóművű, 500 kilogrammos műteherrel megrakott, illetve kongó belsejű zárt furgon szolgált kísérleti alanyként, holott összesen kilenc különböző rugózás-csillapítás választható a Vivaróhoz. Vajon a többi mit tudhat? Azért nem kellett unatkozni, a 146 lóerős, hagyományos hatfokozatú kézi, illetve robotizált váltójú dízeles változat a hazaihoz hasonló, szimulált úthibákkal teletűzdelt körön minden zokszó nélkül falta a kilométereket. Egyedül a 60-as figyelmeztető táblával jelzett, de 90-nel abszolvált nagyméretű, dupla kereszthullámokon emelkedett el érzékelhetően a két hátsó kereke az aszfalttól. Az erőltetett menet ellenére a fedélzeti fogyasztásmérő 9 l/100 kilométeres értéket mutatott. Nem rossz.
Nagy testér
Bár a Movano csak passzív résztvevője volt a nemzetközi menetpróbának, nem lehetett szó nélkül elmenni mellette. Már csak azért sem, mert akkora darab, hogy az ember óhatatlanul rácsodálkozik. A nagysága azonban nem kizárólag a méreteiben, a műszaki adottságaiban is rejlik. A dízelmotorok korábbi kínálata jelentősen átalakult. A jövőben csakis a 2.5 CDTI kap szerepet, 100, 120 és 146 LE teljesítménnyel. Akárcsak a Vivarónál, immáron mindegyikhez hatfokozatú manuális váltó jár alapáron, melynek révén a kicsi és a középső motorral felszerelt modellek átlagfogyasztása 8,7 l/100 km. A Movano ügyfélkörének sem kell lemondania a Techshift váltó előnyeiről, ők a középső, 120 lóerős egységhez kérhetik, s 0,5 l/100 kilométeres megtakarítást érhetnek el vele. A Movano 2007-es szériáját a technikai átalakulás mellett a csipetnyi stílusbeli finomodásról is fel lehet ismerni. Hűtőmaszkján krómcsík díszeleg, belül pedig a Vivaro audiokészülékei jelentik az újdonságot.
