Zavarja a modern autókba épített rengeteg elektronikus vezetési segéd? Feleslegesnek tartja azokat? Higgye el, eljön az a kor, amikor hálás lesz azért, mert ott vannak a fedélzeten a holtér-, követési távolság-, sávelhagyás-figyelő asszisztensek.

Van, akit csak idegesít a tükör tövében villogó lámpa, az, hogy a szabálytalanul parkoló autó kerülgetése közben rezeg a kormánykerék. Ő szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a vezetésre tud koncentrálni, nem vonják el a figyelmét a munkahelyi gondok, és fizikailag is még teljesen rendben van. Az idős sofőrök esetén a rutinjuk kompenzálja a reflexek lassulását, azt, hogy sávváltáskor már nem tudják hátrafordítani a fejüket, meg a holttérfigyelők tudják úgy-ahogy ellensúlyozni.

Magabiztossá teszi a tolatást a kamra, főleg, ha vannak segédvonalak is a képen Magabiztossá teszi a tolatást a kamra, főleg, ha vannak segédvonalak is a képen

De nem csak ez okoz gondot az idős autóvezetőknek, a kutatások szerint a nyugdíjas korú sofőrök figyelme könnyebben és hosszabb időre elkalandozik az útról, például az is tovább tart nekik, hogy letekintsenek a műszeregységre. A szemük lassabban vált fókuszt – erre lehet megoldás a legfontosabb adatok szélvédőre való kivetítése.

Kevésbé stresszel a sofőr, ha az autó magától képes beparkolni Kevésbé stresszel a sofőr, ha az autó magától képes beparkolni

Meglepő módon az autót a felmért parkolóhelyre bekormányozó rendszerek nem csak az idősek, de az összes korcsoportba tartozó autóvezetők esetén csökkentik a stresszt. A különböző korcsoportba tartozó férfi és női sofőrök esetén egyforma mértékben percenként nagyjából 12-vel kevesebb szívverést mértek az aktív parkolósegédnél, mint a normál parkolásnál – ez kevesebb stresszt jelent.

Nem helyettesítik a sofőrt az elektronikus fékező rendszerek, de nagyban megkönnyítik a dolgát Nem helyettesítik a sofőrt az elektronikus fékező rendszerek, de nagyban megkönnyítik a dolgát

A különféle elektromos segédek tehát segítik az autóvezetéshez szükséges stressz-szint fenntartását. Nem csak a fáradtság rontja a sofőrök reagálását, de ha túlságosan idegesek valami miatt, az is hibás reakciókhoz vezethet. Ma már olyan szinten van a passzív biztonság (gyűrődőzónák, biztonsági utascella, légzsákok), hogy ezen a téren már nem lehet számottevő fejlődést elérni. A sérülések súlyosságának mérséklése már bekövetkezett, mostantól a balesetek számának csökkentésével lehet javítani a közlekedésbiztonságot.

Az autók közötti kapcsolattartás lényege, hogy a szokatlan eseményekről értesíteni tudják egymást a járművek, így a sofőr előre felkészülhet a forgalmi szituációkra Az autók közötti kapcsolattartás lényege, hogy a szokatlan eseményekről értesíteni tudják egymást a járművek, így a sofőr előre felkészülhet a forgalmi szituációkra

Ehhez nem csak olyan rendszerekre van szükség, mint az elektronikus menetstabilizáló, ami az autót veszi kezelésbe. Ha a sofőr jól érzi magát az autóban, akkor több figyelmet fordít a közlekedés többi résztvevőjére is. Ebben segítenek a modern, aktív biztonsági berendezések, amelyek manapság kezdenek a nagyautókból leszivárogni a kompakt méretosztályba. A következő lépés ebben az irányban az autók közötti kommunikáció megvalósítása, amivel még látótávolságon kívüli vészhelyzetekre is fel tud majd készülni az autóvezető.