Emlékeznek arra a mémre, amin egy magnókazetta és egy ceruza van és fel kell fedezni a kettő közti összefüggést? A kép, pontosabban annak értelmezése tökéletes vízválasztója a generációknak.

A slusszkulcs gyászbeszédét egy informatikai cég fejlesztői konferenciáján olvasták fel és nem is vesztegettek rá néhány percnél több időt. Lehetnénk még bizakodók, a korábbi tapasztalatok szerint azonban felesleges: ha egy funkció egyszer bekerül egy telefonba, onnantól kezdve az addig használt célszerszám előbb a kispadra, majd az öltözőbe, végül pedig a stadion melletti parkolóba kerül. Alighanem ez a sors vár a slusszkulcsra is azzal, hogy az Apple az iPhone-ok szoftverébe integrálja az autónyitást és -indítást. A lehetőséggel első körben csak az új BMW-k vásárlói élhetnek, de pár év múlva alighanem az új autónkhoz járó slusszkulcsot is a szekrény felső polcára tesszük majd, valahová a törzskönyv mellé, hogy meglegyen, ha el akarjuk adni azt. Ennek apropóján most következzen egy kis slusszkulcstörténelem, ami sokkal izgalmasabb, mint amilyennek elsőre gondolnánk!

Az első
Könnyű lenne rávágni, hogy az első slusszkulcs az első autóval egy időben érkezett, de a valóságban évtizedek teltek el a kettő között. Az autózás hőskorának modelljeit ugyanis annyira nehéz volt beindítani, ráadásul a század elején még annyira kevés is volt belőlük, hogy egyáltalán semmilyen kulcsra nem volt szükség hozzájuk. A slusszkulcs először 1910-ben bukkant fel, ám akkor még mindössze a gyújtást lehetett vele ráadni. Az áttörést a Chrysler hozta el 1949-ben, az már nagyjából úgy működött, ahogyan azt a régebbi autóknál megszokhattuk.

Az első kétoldalas
Egészen 1965-ig csak egyféleképpen dughatta bele az ember a gyújtáskapcsolóba a kulcsot – hasonlóképpen, mint a legtöbb lakásajtónál. A Ford innovációja egy kicsivel kényelmesebbé tette a mindennapokat, a megoldás pedig lopás ellen is nagyobb védelmet nyújtott.

Az első lopásgátlós
A 80-as évek közepére a Chevrolet vezetőségének kissé elege lett abból, hogy a Corvette hatalmas népszerűségnek örvend a tolvajok körében ezért egy kódolt ellenállást tett a sportkocsi slusszkulcsába. Ezzel a trükkel 1986-ban megszületett az első modern lopásgátlóval felszerelt autó, a technika pedig villámgyorsan elterjedt valamennyi gyártónál.

Az első kulcs nélküli
Legtöbbünknek a Renault Laguna második generációja van meg, mint az első kulcs nélküli, kártyás rendszerrel nyitható és indítható autó. Ennek van is alapja, hiszen valóban ez volt az első ilyen, nagy példányszámban gyártott típus Európában, magával a megoldással azonban már a 80-as években is kísérletezett a Ford a tengerentúlon. Az első „kulcs nélküli” autó mégis francia volt: a Renault Fuego már 1982-ben tudta ezt a kunsztot! A tétet a Cadillac Allanté növelte, amelynél már a kártyát sem kellett elővenni a zsebből a beszálláshoz – 1987-ben!

Az első csukható
Egy kulcs – kialakításából adódóan – szúrhat a nadrágon keresztül, vagy akár magát a zsebet is kilyukaszthatja. Erre találták ki a csukható kulcsot, amit itthon mindenki bicskakulcsként ismer. A Volkswagen-konszern által a világ minden pontjára elterjesztett terméket valójában a Mercedes-Benz találta fel, akik az 1990-es SL-hez adtak ilyet.

Az első okos
Alig négy éve annak, hogy a BMW bemutatta az első igazán okos slusszkulcsot, az idő azonban – ahogyan ők maguk is beismerték – már most eljárt felette. A 7-es sorozattal prezentált Display Key olyasmi, mint egy kicsi, limitált funkciókkal bíró mini-okostelefon, melyet ráadásul tölteni is kell, leginkább az autóba épített indukciós töltő segítségével. Az érintőkijelzős okoskulcs legnagyobb dobása, hogy annak segítségével be lehet parkoltatni az autót, de a tankban lévő üzemanyag mennyiségéről, vagy a lámpák és a központi zár állapotáról is készségesen ad információt.

Az első teslás
A Tesla hagyományosan tesz az autóipari tradíciókra, ami olykor hátrányukra, máskor azonban előnyükre válik. Ők már 2018-ban bemutatták applikációjukat, amin keresztül jóformán mindent lehet látni, ami az autóval kapcsolatos. Az alkalmazás nem csak értesítést küld, ha befejeződik a töltés, de előmelegíteni, vagy -hűteni is lehet a Model 3-ast rajta keresztül. Tömött parkolóban térképpel segít a tulajdonosoknak megtalálni autójukat, ha pedig minden kötél szakad, dudálással és fényszóró-villogtatással segít felhívni magára a figyelmet. Az iOS Car Keys funkciója hasonló funkciókat ígér, a következő években így újabb slusszkulcsforradalom vár ránk.

A történelem három legmenőbb slusszkulcsa
Honda NSX
A közvélekedés szerint az NSX 35113-SL0-A11 számú alkatrésze titánból készült, ami remekül hangzik, de sajnos nem igaz. Bizonyára azért terjedt el ilyen széles körben ez a tévhit, mert a japánokból bárki kinézné, hogy a legellenállóbb fémek egyikéből készítik legendás sportautójuk slusszkulcsát. A minimalista kulcshoz Monelt használtak, ami a gyakorlatban nem kevésbé ellenálló, hiszen a tengerészettől kezdve a különféle rakétahajtású járműveken át használják ezt az anyagot, mi több, Sting Fender Telecaster gitárján is ilyenből készültek a húrok.

Bugatti Topspeed Key
A márka mindennapjaiban fontos szerepet tölt be a színpadiasság. És mégis, mi lehetne teátrálisabb annál, mint egy külön kulcsot helyezni a sok millió eurót náluk elköltő autóvásárló kezébe azzal, hogy ezzel tudja aktiválni a ”Végsebesség” módot?! 400 km/óránál gyorsabban száguldozni már a legkevésbé sem tréfadolog, a kulcs elfordítása után így az autó végigfuttat egy hosszú checklistet, amiben még a gumik korának ellenőrzése is benne van. Ha valami szerinte problémás, nem engedélyezi a száguldozást, ez esetben pedig be kell érni a 380 km/órás végsebességgel…

Aston Martin Jaeger LeCoultre AMVOX2
Ez egy óra, nem egy slusszkulcs – mondhatnánk, de csak részben lenne igazunk. Ez ugyanis kettő az egyben; a megoldás elképesztően stílusos, a Jaeger LeCoultre ráadásul az órák között nagyjából azonos polcon van az Aston Martin autók között betöltött hierarchiájával. A hivatalos nevén AMVOX2 óra a DB9-es, a DBS és a Rapide slusszkulcsaként is szolgálhat, egyúttal kötelező tétel bepipálni azt az extralistán, 30 ezer dolláros ár ide vagy oda.