A Jeep Cherokee mindent túlél. Először is az American Motors Corporation csődjét, aztán a leváltását (a Grand Cherokee-ból külön modellsorozat lett), és az elfelejtését is, hiszen az Egyesült Államokban Liberty néven forgalmazták a középkategóriás szabadidő-autót, de a mostani, 2013 tavaszán bemutatott generációnál ott is visszatértek a Cherokee névhez. Talán azért, hogy valami kötődése legyen az embereknek a párját ritkítóan karakteres megjelenésű szabadidő-autóhoz, ami noha már két éve kapható, még mindig az újdonság erejével hat. A formatervezők olyan megjelenést kanyarítottak a tekintélyes méretű autónak, hogy a motorháztetőt műanyagból kellett elkészíteni, mert olyan ívelt felületeket és hajlításokat használnak, ami fémből nehezen (értsd drágán) valósítható csak meg. Ha túlteszi magát az ember a lökhárítóba rejtett fényszórón, meredeken emelkedő övvonallal és hátul alacsonyra helyezett lámpákkal szembesül. Itt nincs olyan sok apró utalás a múltra, mint a Renegade esetében, de az első szélvédő ragasztójában ott látjuk a Willys Jeep körvonalát, a motortér műanyagjának peremén a maszkját, a parkolósegéd kijelzőjén pedig a környező autókat helyettesíti a 75 évvel ezelőtt bemutatott legendás előd.
Amilyen forradalmi a külső megjelenés, annyira igyekeztek teljesen megszokott belső teret készíteni – és ez jó dolog. Nagyon összekapták magukat, hogy még Európában is elismerően nyilatkozzanak a belső térről, ezért például még a hátsó ajtókárpitok felső része is puha műanyag borítást kapott, pedig ezt még a prémiumgyártók is le szokták spórolni. Üdítő, hogy képesek voltak elszakadni a kályhaezüstös betétektől, helyette kicsit rezes-zöldes árnyalatú fényezésűek a műszerfali betétek. Egyedüli kakukktojásnak az ajtók könyöklői számítanak, ahol fautánzatot alkalmaztak. Itt és a bajuszkapcsolóknál szembetűnő, hogy még mindig akadnak a DaimlerChrysler korszakból származó alkatrészek.
Annyi játszadozást engedtek meg maguknak a fejlesztők, hogy majdnem négyzet alakú érintőképernyőt helyeztek a középkonzolra, amelynek alsó sávjában találjuk a menügombokat, ezek csak néha (például tolatókamera képe) tűnnek el. Kényelmes, nagy méretű fotelek várják az elöl utazókat, ezekkel kapcsolatban annyit kell megjegyezni, hogy az ülésfűtés és szellőztetés a menüből aktiválható. A második sorban kifejezetten jó dolga van annak, aki a szélre szorul, itt nagyon mélyen van a padló, nem kell az első ülés alá bedugni a lábfejet vagy felhúzni a lábat, nem autóülésre, hanem székre hasonlító pozícióban utazhatunk. A 60:40 arányú osztás nemcsak a támlára, hanem az egész ülésre igaz, így osztva lehet hosszirányban állítani az ülést, ha épp némi extra csomagtérre van szükségünk. Sok időt eltölt az ember az autó mögött állva, arra várva, hogy végre nyíljon fel az elektromos mozgatású csomagtérajtó. Ezt követően meglepően kicsi csomagtérrel szembesülünk, de csak azért, mert a rendelkezésre álló 412 literből (ami egyébként elég kevés egy ekkora autótól) 77-et a padló alatti fiók rejt. Még egy szinttel lejjebb pótkereket találunk, egy terepjáró nem indulhat el ilyen nélkül. Bár jelen esetben ez inkább csak marketingszöveg.
A félreértések elkerülése végett muszáj megjegyezni, hogy az egyik legfejlettebb összkerékhajtási rendszer dolgozik a Jeep Cherokee alatt. Az Active Drive I-es két darab, elektronikusan vezérelt többtárcsás tengelykapcsolót is tartalmaz, hogy a kardántengely se forogjon, ha nem szükséges. Auto állásban akkor küld hátra nyomatékot a rendszer, ha az első kerekek megpördülését észleli – érezhetően nagy a reakcióidő azáltal, hogy először a hátsó tengelykapcsolót zárja az elektronika, hogy forogni kezdjen a kardántengely, s így az első tengelykapcsoló zárásakor kisebb legyen az igénybevétele. Sport állásban 40:60 arányban, Snow (hó) állásban 60:40 arányban osztja el a nyomatékot az első/hátsó tengely között, a Sand/Mud (homok/sár) fokozatba tekerve a forgókapcsolót akár a teljes motornyomatékot képes a hátsó tengelyre irányítani a rendszer. Fékezéses differenciálzárak is vannak a fedélzeten. Az Active Drive II-es ennél egy terepfokozattal, az Active Drive Lock pedig terepfokozattal és mechanikus önzáró hátsó differenciálművel tud többet. Szóval a technika megvan, ami nincs, az a hasmagasság vagy épp a bütykös gumi – ezeket a Trailhawk változat tudja, ami csak benzinmotorral választható.
Tesztünknek épp a dízelmotor adja az apropóját, a 2014 februárjában bejelentett 2,0 literes gázolajost nyugdíjazta a 2,2 literes változat. Ez nagyobb befecskendezési nyomással (1600 helyett 2000 bar), változó szállítási kapacitású olajpumpával, +10% lökettérfogattal és kiegyenlítő tengellyel licitál rá elődjére, alacsony fordulatszám-tartományban pedig magasabb a nyomatéka. Ebből nem sokat lehet érezni azon egyszerű oknál fogva, hogy alapfelszerelés a 9 fokozatú automatikus váltó, így mindig optimális fordulaton üzemel a négyhengeres. Hidegen hallhatóan morgós az új dízel, egyébként finom a működése, a váltó is egészen fürgén engedelmeskedik a jobb láb parancsainak, meglepő módon a kézi beavatkozást már nem szereti. Motorfék miatt se kell belenyúlni a működésbe, lejtőn elég egy kis fékezés, a váltó visszakapcsol és nem gyorsul be a lejtőn haladó Cherokee. Amíg a kormányzás a műfajnak megfelelően érzéketlen, a felfüggesztés hangolását nagyon jól eltalálták: kényelmes a gördülés, jól fordul az autó normál mértékű oldaldőléssel. Mindenféle elektronikus segéd itt van a fedélzeten, amit csak el lehet képzelni, ezek hangolásánál bizonyos esetekben lehetne még finomítani. A holttérfigyelő minduntalan csipog, ha körforgalomból kihajtás előtt indexelünk és van mögöttünk egy autó, más gyártóknál meg tudták oldani, hogy ez ne jelentsen problémát. Az is szokatlan, hogy a kormányt aktívan elfordító sávtartó segéd akár egy percig ide-oda pingpongozik az autóval a sáv határai között (még a felfestést nélkülöző magyar utakon is egészen jól felismeri a határokat), mielőtt felszólítja a sofőrt, lesz szíves rátenni a kezét a kormányra; van, ahol már egy kormánykorrekció után jön a figyelmeztetés, itt 6-8 alkalomig türelmes az elektronika.
Kategóriák közé lőtték be a Jeep Cherokee-t, kívülről annyival kisebb a vetélytársaknál, hogy egyszerre már nem tud tágas utas- és csomagteret nyújtani, árban valahol a normál és prémiumszint közötti mezsgyén helyezkedik el, úgy, hogy közben utóbbiak szolgáltatásait nyújtja. Szóval aki a forma mögé próbál nézni, és netán észérvek – centik, literek, forintok – alapján akar döntést hozni, annak nincs könnyű dolga. Egyedül az lehet segítség, ha tényleg beül a volánja mögé, és vezeti az autót; meggyőző érvet kap a vásárlás mellett.
Tetszett
• jól összehangolt motor-váltó
• gazdag felszereltség
• minőségérzet
• futómű
Nem tetszett
• tagolt csomagtér
• túlérzékeny holttérfigyelő
Összegzés
Jól összerakott, műszakilag magas tudású szabadidő-autóval van dolgunk, amely az árával is kitűnik a tömegből. Kényelmes használhatóságot nyújt, kompromisszumot csak a hátsó sor és a csomagtér között kell kötni, alaphelyzetben utóbbi meglehetősen kicsi.
Jeep Cherokee 2.0 MJD
Összlökettérfogat: 2184 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbódízel
Max. teljesítmény: 147 kW (200 LE) 3500/perc
Max. forgatónyomaték: 440 Nm 2500/perc
Hossz./szél./mag.: 4624/1859/1670 mm
Tengelytáv: 2700 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1586/1584 mm
Fordulókör: 11,6 m
Saját tömeg/teherbírás: 1953/542 kg
Csomagtér: 412-500/1267 l
Üzemanyagtank: 60 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 8,5 s
Max. sebesség: 204 km/h
Város/országút/vegyes: 7,0/4,9/5,7 l/100 km
Tesztfogyasztás: 7,7 l/100 km
CO2-kibocsátás: 149 g/km
A modell alapára: 12 440 000 Ft (2.2 MJD Longitude 185 LE)
A tesztelt verzió ára: 14 240 000 Ft
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!