Zsákutcában

Egy korábbi lapszámuk „Naiv vásárlók” című cikkén felbátorodva írok Önöknek. Én egy rászedett balek vagyok. Tavaly szeptemberben vettem egy külföldről behozott, de már magyar forgalmi engedéllyel, rendszámmal és törzskönyvvel ellátott Volkswagen Touran gépkocsit közel 5 000 000 Ft-ért, nagyon szép állapotban. A kocsit egy autókereskedő hirdette. Megtekintés után lefoglalóztam, majd kb. egy hét múlva megvásároltam. A kocsit nem az autókereskedőtől, hanem egy magánszemélytől vettem, a kereskedő bizományos volt, azonban mind az előleget, mind a vételárat a kereskedőnek fizettem ki.

Decemberig boldog voltam a szép autóval, amely életem utolsó gépkocsija lett volna nyugdíjas éveimre (közel 70 éves vagyok). Ekkor azonban a rendőrség lefoglalta, mondván, hogy a gépkocsit külföldön ellopták, majd hamis papírokkal honosították és adtak ki rá törzskönyvet, rendszámot és forgalmi engedélyt. Az alvázszám eredeti volt, azonban hamis forgalmival és adásvételivel honosították! Ekkor feljelentést tettem csalás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen. Felkértem egy ügyvédet – aki azzal biztatott, hogy nem ígér semmit, de megpróbálja visszaszerezni a kocsit –, azonban az ügyész a 2012. évi CLXXXI. tv. 28. § 5-6 bekezdésére hivatkozva a lefoglalás elleni panaszt elutasította. A Be. szerint a gépkocsit az eljárás befejeztével annak adják ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor tulajdonos volt. Ezzel szemben az uniós jogok – akár bűncselekmény
útján megszerzett tárgyakra vonatkozóan is – több esetben is hangsúlyozzák, hogy a kiadás jóhiszemű harmadik személyek jogainak sérelme nélkül történhet meg, azonban Magyarországon ezeket az irányelveket nem tartják be. Alább bemásoltam a 2005. évi CXVI. törvény – akár bűncselekmény útján megszerzett tárgyakra is vonatkozó – 8. §-át a tárgyak visszaszolgáltatásával kapcsolatban.

Az idézett uniós egyezményektől függetlenül mivel a magyar joggyakorlat szerint én nem számítok „jóhiszeműnek” és nem kereskedelmi forgalomban szereztem a gépkocsit, ezért a (6) bekezdést alkalmazzák, azaz az eredeti tulajdonosnak adják ki az autót.

A nyomozóhatósághoz küldött levelünkben bejelentettük polgári peres kárigényemet, továbbá indítványoztuk a csaló vagyonának zár alá vételét, azonban az várható, hogy a csalónak nem lesz a nevén lefoglalható vagyon. Időközben volt idom áttanulmányozni a Ptk. ide vonatkozó részét, továbbá az alkalmazott bírói gyakorlatot, mely alapján már látom, hogy a kocsit soha nem kapom vissza, mert a bírói felfogás szerint nem szereztem meg a tulajdonjogot (tulajdonjogot ugyanis csak tulajdonostól lehet megszerezni, tolvajtól nem) ezért az ügyészi állásfoglalás alapján az eredeti külföldi tulajdonos kapja vissza a kocsit. (Ptk. 118. §). Hogy miért? Nos, mert nem kereskedőtől vettem, hanem csak a kereskedő telephelyén, nem bizományosi szerződés alapján, hanem a kereskedő csak közvetített, továbbá nem számítok jóhiszeműnek!

A fentiek alapján elúszott az évek alatt a kocsira félretett 5 000 000 forint, viszont szerencsém van, hogy nem tudtam eladni a régi, több százezer km-t futott autómat, s így van mivel közlekedni (falun lakom). Tehát hiába van hivatalos magyar hatósági jelzése – rendszáma – és egyéb okmánya egy megvásárolt gépkocsinak, azt az átíratást követően bármikor elvehetik, lefoglalhatják. Úgy tűnik, hogy ebben az országban bármilyen hamisított, eredetinek látszó okmány alapján honosítják az ellopott kocsikat, mert valamely „pudvaagyú” jogalkotó eltörölte a külföldről behozott gépkocsik kötelező eredet- és származásvizsgálatát, pedig ma már az alvázszám ismeretében lekérhető a külföldi gépkocsi valódi bejegyzett tulajdonosa. Az én kocsim esetében egy autókölcsönző a tulajdonos, tehát csak úgy nem lehetett volna behozni. Látható közzétett statisztikájukban is, hogy a 2010. évi 17,5 ezer kocsival szemben idén már kb. 122 ezer kocsit hoznak be. Ennek alapján várható, hogy a csalók lopott és MAGYARORSZÁGI HIVATALOS okmányokkal és rendszámmal ellátott gépkocsikkal sok-sok vevő és családja életét keserítik meg, az anyagi kárról már nem is beszélve.

Érdekes módon sehol nem találtam még halvány utalást sem a „hamis”, tulajdonosi okmányokat (forgalmi, törzskönyv, rendszám) kiállító hatóság – okmányiroda – legalább részleges felelősségére. Az is előfordult már, hogy 2-3-szor tulajdonost váltott gépkocsit foglalt le a rendőrség. Csak megjegyzem, hogy a gépkocsi már másodszori ideiglenes forgalomból történő kivonásakor, amit „természetesen” én fizettem, mert a rendőrség nem intézte el, az okmányiroda ügyintézője tájékoztatott arról, hogy 10 800 Ft-ért csináltathattam volna származási bizonyítványt, és akkor nem fordult volna elő ez a helyzet. Én balga úgy gondoltam, hogy ha belföldön kötelező az eredetiségvizsgálat, akkora külföldről behozottnál pláne! Hát nem így van! Ugyanilyen kálváriát okoz most, hogy elérjem azt, hogy a rendőrségen már 8 hónapja lefoglalt gépkocsi után ne nekem kelljen a biztosításokat kifizetnem. Itt már sikerélményem van, mert talán már látom az alagút végét. Noha folyik még a nyomozás, már most látszik, hogy elbuktam az 5 000 000 forintot, a régi kocsim pedig enyém lesz életfogytig.

Esetem tanulságként írtam le. Azt hittem, hogy valódi magyar okmányokkal ellátott gépkocsi vásárlásakor nem érhet meglepetés. Nem így történt. Ma Magyarországon külföldi gépkocsit venni nem szabad, a magyar okmányok nem jelentenek semmit. A közreműködő autókereskedők – mint az én estemben is – mossák kezüket a jól sikerült üzlet után.

Név és elérhetőség a szerkesztőségben

Legyünk körültekintők!

Az olvasói levél kapcsán kikértük a nagy tapasztalattal rendelkező Das WeltAuto véleményét is.
„Sajnálatos ilyen történeteket olvasni jóhiszemű vevőkkel kapcsolatosan, azonban az eset nem egyedülálló: három hónapja 177 db lopott autót foglalt le a rendőrség egyetlen elkövető lebuktatása után. Persze ez is csak egy ügy a sok közül, havi szinten ugyanis több száz hasonló akad, ami nem kerül bele a hírekbe” – mondta el Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója.
„A használtautó-piac nagyon eltorzult az elmúlt öt év során: szinte ellenőrizetlen csatornákon keresztül áramlik be a külföldről származó gépkocsi. Ma már boldog-boldogtalan foglalkozik ezzel a szakmával, úgy, hogy a telephelyeken kínált autókat külföldi magánszemély által aláírt biankó szerződéssel árulják. De a vevő is megkönnyíti a szürke kereskedők dolgát, amikor aláír egy ilyen szerződést, nem győződve meg arról, hogy ki az eladó. Ha gond merül fel, nagyon nehéz lesz a jogorvoslat külföldön. Éppen ezért mindig azzal kössünk szerződést, aki szemben ül velünk, illetve néhány további javaslat megtartásával lecsökkenthetjük az esélyét annak, hogy a cikk írójához hasonlóan járjunk” – tájékoztatott a márkaigazgató.

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!