– Az elnököt keresik? Ha ott a zöld Wartburg a téesziroda előbb, akkor benn van, ha nincs, akkor nincs – mondja útbaigazításként meg miheztartás végett egy kerékpárját toló asszonyság az Ászári Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet udvarán. Jó, hogy segített, mert közel-távol egy teremtett lélek, mellesleg zöld Wartburg sem áll az iroda előtt. Azért csak felballagunk az emeletre, nem is hiába, mert láthatjuk a téeszelnök egyszerű, ám üres irodáját – se titkárság, se titkárnő –, meg egy sor hasonlót. Embert csak az utolsó ajtó mögött találunk, ott legalább elmondják, hogyan jutunk el a kormánybevonó üzembe. Ha másból nem, ebből csak rá kell jönnünk, hogy válság van a mezőgazdaságban.
– Egykor a Hunkár család birtokában volt ez a kastély, 1754-ben épült, téglából. A háború után a kerékteleki állami gazdaságé lett, az ottani Béke Tsz tulajdonába került. Amikor 1978-ban egyesültek az ászári Aranykalásszal, akkor lett a mienk – mutatja be jó gazda módjára a „birtokot” Kolonics Tibor, az olasz MOMO cég és az ászári Aranykalász MSZ által létrehozott kft. ügyvezető igazgatója. Régi bútordarab a szövetkezetben, a kormánygyártás előtt a cipőfelsőrész-készítő üzem vezetője volt. A váltáshoz nem kellett egy lépést se tenni, csak a cégtáblát cserélték volna ki az épületen, ha lett volna tábla.
– Volt idő, amikor száz asszonynak adtunk itt munkát. Aztán jött a cipőipar válsága, egyre rosszabbul fizettek a munkánkért. Nevetséges, hogy bár a felsőrészkészítést hívják a cipőgyártás nehéziparának, ma is csak 150-160 forintot adnak egy felsőrészért – kapcsolódik a beszélgetésbe Böőr Gyula elnök, aki időközben előkerült, zöld Wartburgjával egyetemben. Ő is sokat tapasztalt vezető már, 1977-től helyettes, 1990 óta elnök. Amikor a cipőfelsőrész-készítés haldokolni kezdett, Kolonics Tiborral együtt indultak új munkát keresni. A „cipős” kapcsolatokon keresztül jutottak el az olasz MOMO cégig, amely a világ egyik legelső kormánykészítő magánvállalkozása. Hasonló színvonalon gyártanak üléseket, váltógombokat, síléctartókat és keréktárcsákat is. A Ferrari kizárólagos beszállítói, ami azt is jelenti, hogy mondjuk Gerhard Berger F-1-es Ferrarijában szintén MOMO-kormány található.
***
A hajdani Hunkár-kastély se belül, se kívül nem emlékeztet régi valójára. Mint mondják, a környékbeli szegények első nagy rohama 1945 tavaszán érte, aztán ami maradt, azt 1956-ban vitték el. Az igazi pusztítást viszont a csibenevelő betelepítése jelentette, a falak átáztak az ürüléktől, szinte mindenhol le kellett verni a vakolatot, amikor eljött a melléküzem-alakítás ideje. Ma már nyoma sincs az épület feletti magaslaton kialakított arborétumnak, a dombtetőn emelt családi kriptát is menetrendszerűen dúlták fel az elmúlt korok tinédzsernemzedékei. A kastély földszintjén, a hajdani kápolna ablakán kitekintve idelátszik egy kis mesterséges tó. Ez a víz az egyetlen talán, amit se hazavinni, se tönkretenni nem lehetett.
– A mi munkánk az Olaszországban méretre szabott bőrök osztályozásával kezdődik. Látszatra minden bőrcsík egyforma, csak amikor meghúzzák, akkor derül ki, hogy egyik jobban, a másik kevésbé tartja a méretét – magyarázza Parizek Zoltán műszaki vezető, aki olasz kollégájával, Juliano Castagnával együtt látja el a különböző műveletek felügyeletét és a minőségellenőri teendőket.
Mint mondja, a kormányvázakat Olaszországból szállítják Ászárra kamionokban. A speciális tartószerkezetre felfűzött kormány érkezésekor még csak egy fémváz, amelynek karikájára poliuretánból markolatot fröccsöntöttek. Ezeket a vázakat a munka első fázisában alaposan ellenőrzik, semmiféle öntési sorja, kiemelkedés nem maradhat, mert a bőrön azonnal átlátszik. Hasonlóan alaposan vizsgálják át a kiszabott bőrcsíkokat. A rostán fennakadt darab nem maradhat Magyarországon, minden megy vissza a feladónak, Olaszországba. Pontosan kell elszámolni, ahány kormányváz, ahány bőrdarab jön, annyinak kell visszatérnie készáruként vagy selejtként. Nincs is MOMO-kormány egyik dolgozó kocsiján sem, amiben a szigorúságon kívül a pénztárca is közrejátszik, tudniillik legtöbbjüknek eleve nincs kocsija. A némi jóindulattal üzemcsarnoknak nevezhető nagyterem (hajdani cselédlakások) melletti tárolóban jobbára biciklik sorakoznak, igaz, számos a ma divatban lévő hegyikerékpár.
– Amikor még a cipőfelsőrész-készítéssel szenvedtünk, volt dolgunk néhány olasz karvalycéggel, úgyhogy a MOMO-lehetőséget nagyon óvatosan kezeltük. Kimentünk, megnéztük őket, ők is többször jártak itt, mire megkötöttük az egyezséget – idézi fel a két éve történteket Böőr Gyula. – Először kilenc, majd összesen tizenhárom dolgozó fél évig dolgozott kint Olaszországban a MOMO különböző üzemeiben. Itthon alapfizetést kaptak, kint meg teljes ellátást. Ez utóbbi azt jelentette, hogy az ételre, a benzinre és a szórakozásra nem volt gondjuk, úgyhogy amikor hazajöttek és felvették az első nettó fizetésüket, nagyon elkedvetlenedtek. 20-25 éves fiatalokból áll jobbára a dolgozói gárda, elég jó társaság alakult ki.
***
Mielőtt a méretre vágott bőrcsík a kormányvázra kerülne, jócskán akad vele tennivaló. Először is a bőr-összeillesztési felületet ellentétes irányban vékonyítják, hogy ragasztás után látni se lehessen, hol találkozott a bőr két vége. A bemetszett részt kézzel igazítják és utánfestik, majd szakavatott kezek felpróbálják, s végül ragasztás után felhelyezik a bőrt. Ez a legkeményebb munka, egész nap a rugalmas, erős anyagot feszíteni, illeszteni csak férfi képes. Ahogy sorra járjuk a munkahelyeket, pontosan látható, meddig tart a fizikai munka túlsúlya. Az első néhány munkafázist csak férfiak végzik, a befejező műveleteknek otthont adó asztaloknál viszont lányok, asszonyok ülnek. A bérek is követik a terheket, aki géppel ragasztót ken a bőrre, 17 ezer forint körül keres, a bőrt a kormányra feszítő munkás 25 ezer forint körül. Ha arra gondolunk, hogy Komárom megyében mekkora gond a munkanélküliség, nem rossz pénz. De ha arra, hogy egy MOMO-kormány ára alig jön ki egyhavi bérükből…
***
Ászárról nem sok adatot őriznek a lexikonok, talán a legfontosabb híressége, hogy itt született Jászai Mari. A viszonylagos csöndesség ellenére szilárd akaratú emberek lakják, az elmúlt évtizedben például alighanem itt történt meg az országban egyedül, hogy emlékművet állítottak a település második világháborúban elhunyt katonahalottainak. Valószínűleg el is gurult volna a dolog, ha a márványra nem kerül rá a „hősi” szó. Minthogy az ünnepséget már meghirdették, gyors éjszakai átvésés után bár, de lelepleződött az emlékmű. A legutóbbi időkben meg a képviselőválasztásnál hallattak magukról az itteniek, amikor a Kisbérrel együtt városi rangot kapott település lakói az első fordulóban juttatták mandátumhoz Keleti Györgyöt.
A hetvenes években a zárszámadások sorában mindig az elsők között rendezték az ászárit. A sikeres szövetkezet lelke Simon István elnök volt, aki hajdan, még a koalíciós időkben a kisgazdapárt helyi titkáraként jó barátságban volt bizonyos Havasi Ferenccel, aki a járásnál ifjúsági aktivistaként működött. Később Havasi Ferencből megyei első titkár lett (meg felsőbb titkár is), Simon Istvánból pedig téeszelnök, de a barátság megmaradt, ami nem gyakori eset a politikai múltban. A téesz folyosóján még ma is ott vannak azok a fényképek, amelyek megörökítik a magas vendég ászári taggyűlési részvételét.
***
Egy laikus nem tud különbséget tenni két fekete színű bőrcsík között, holott színte mindegyik más és más. Eltérő vastagság, szín és mintázat. Az is megszabott, hogy melyik kormányon melyik bőrtípus lehet, és természetesen különleges megrendelések is vannak, akár ötféle bőrből készülhet egy kormányborítás. A bőrnek tökéletesen kell rásimulnia a kormánykarikára, ha nincs jól kiszabva, a következő munkahelyen már nem lehet jóvátenni a hibát. Mindig csak a bőrcsík élét szabad összeilleszteni, ragasztás után fával simítják és végül záróvarrással akadályozzák meg, hogy a bőr szélei megnyúljanak. Javítás nincs, ha ragasztás után derül ki, hogy kell szedni a bőrt, az már selejt.
***
A MOMO név a Monza és a Moretti szavak összevonásából származik. Hogy a pálya vagy a versenyző neve áll-e elől, aligha derül ki. Ahogy a cég kereskedelmi igazgatója meghatározta az üzleti stratégiát: „Felesleges dolgokat gyártunk olyan embereknek, akiknek felesleges pénzük van.” Magyarországon eddig 12 típust készítettek, természetesen a termékskála ennél jóval bővebb. A világ 45 országába exportálnak, Japántól Ausztrálián át az Amerikai Egyesült Államokig mindenhol jelen vannak képviselőik. Érdekes módon az elmúlt évek autóipart sújtó recessziója a különleges kormányok iránti keresletet nem csökkentette.
***
Ma még csak bőrbevonattal látják el a kormányokat, de lehet, hogy hamarosan a fröccsöntés és a kivágás is Magyarországra költözik majd. A magyar kézimunka olcsó az olaszhoz képest, ezért kint üléskészítésre, keréktárcsagyártásra állnak át.
– Havi ötezer kormányt készítünk átlagosan, van amelyik elkészültéhez fél óra kell, van amelyikhez 50 perc. A minőségi mutatónk eddig 0,42, a szerződésünk 1 százalékot enged. Az olaszországi MOMO-üzemek között verseny van, amelynek győztese arany kormányt kap. Ebben mi még nem vehetünk részt, ahhoz túl fiatalok vagyunk – említi Kolonics Tibor, hozzátéve, hogy az Ászárról kiküldött emberek különböző műhelyekben tanultak be, végül is egy ötvözött technológiát alkalmaznak.
Az, hogy Magyarországon olcsóbb a munkaerő, mint Olaszországban, a valóságban annyit tesz, egy kinti munkás a magyar bér hétszeresét kapja. Persze az árak is mások ott még, de mint tudjuk, a hazai üzemanyag-forgalmazásban már célul tűzték ki a mediterrán típusú árak bevezetését. A fentebb említett 17-25 ezer forintos keresetért pedig keményen meg kell dolgozni, a napi munkaidő 480 perc, se több se kevesebb.
– Amikor az első csapatot szerveztük, elég nehezen jött össze a kellő létszám – meséli Böőr Gyula. – Kértünk az olaszoktól egy videokazettát, hogy bemutassuk, mégis, mit kellene csinálni, mi a munka. Volt egy jelentkező, annak az volt az első kérdése, mennyi a pihenőidő. Mondtam neki, ha gondolja, minden második perc pihenőidő lesz, de akkor elég későn fog hazajutni.
A rideg valóság tehát az, hogy húsz perccel hét előtt kezdődik a munkaidő, nyolckor és tíz óra után tíz perccel van két tízperces szünet. A többi mind munka. A szünetet nem lehet két perccel korábban kezdeni és nem nyúlhat a megengedett időn túl. Csengőszó ugyan nincs, de a szünet végén bekapcsolt elszívóberendezés moraja pont olyan fenyegető tud lenni. Beszélgetni, bámészkodni lehet munka közben, de az eredmény előbb-utóbb lemaradás, ami nem engedhető meg a munkafolyamatok egymásra épülése miatt.
– Ma sincs másként, mint régen, a tervet teljesíteni kell. Az olasz tulajdonost nem érdekli, hányan voltak betegek, hogy a magyar orvos nem azt mondja a betegnek, hogy ekkor és ekkor mehet dolgozni, hanem hogy ekkor és ekkor jöjjön vissza. Meg az sem, hogy tegnap éjjel kiszakadt a falból az öreg villanybojler, és elázott a fél műhely – mutat a falon éktelenkedő két üres kráterre Kolonics Tibor. – Nemrégiben az egyik legjobb dolgozónk élete úgy alakult, hogy ő ment gyesre. Az a férfi a legnehezebb munkát, a zárást csinálta, kint tanult be, kiválásával napi negyven-ötven kormány elkészülte hiúsult meg.
***
Ászáron, akárcsak a több MOMO-üzemben, csak egyféle termék készül – első osztályú. Ez így reklámízű és hatásvadász kijelentésnek tűnik, pedig ez van. Egyrészt a vevőt nem érdekli, hol készült a kormány, másrészt a márkától mindenki minőséget vár. Mellesleg nem is derül ki a gyártó üzem neve, csak a kormány szétszedése után, mert a vázre felkerül egy azonosító pecsét.
A műhely végén ismét kamionra várnak az állványok, csakhogy már nem csupasz kormányvázakkal, hanem gondosak borított remekekkel megrakottan. Négy darab viszont az egyik asztalon hever, néhol krétajelzésekkel tarkítva. – Azok hibásak, azért lettek félretéve – mondja Parizek Zoltán, és az Ászáron eltöltött fél munkanap tapasztalatában bízva felveszem az egyiket, hogy hibafeltárást végezzek. A krétával rajzolt kör megkönnyíti a dolgomat. Kis idő múltán feladom, és a technológus mutatja, mi a hiba. – Ott valami apró szemét szorult a bőr alá, a másiknál pedig elszabták az anyagot – magyarázza a semmit, pontosabban, így, hogy mondja meg mutatja, mintha valóban lenne valami apró eltérés.
***
Utószóként csak annyit, a gyártás és a forgalmazás a MOMO cégnél teljesen elkülönült, így Ászárról minden darab Olaszországba kerül, onnan meg – ha rendelnek – vissza Magyarországra.
A hazai MOMO-kínálatban szereplő sportkormányok átlagára 20 ezer forint körül van, magasan kiugró az Olympic III. bőr-rózsafa kompozíció 70 ezerért, viszont a Tandoxnál napjainkban is tartó akcióban négyféle kormány hozható el kevesebb mint nyolcezer forintért. És ezúttal nem plusz áfa, hanem plusz közbetét.
Ocskay Zoltán
