Amikor élőben megláttam az új Sportage-et, egyből az ugrott be, hogy a Kia 19-re húzott lapot. Gyakorlatilag még nagy vonalakban sem emlékeztet az elődre, melyből csak tavaly 105 ezer darabot adtak el Európában, tehát a márka teljes eladásának 27,4%-át tette ki az öreg kontinensen. Szerintem az arc nem olyan könnyen “emészthető”, mint a harmadik generációé, de számtalan példából, többek között a Nissan Juke vagy a Citroen C4 Picasso sikeréből tudjuk, hogy a kissé megosztó külső akár előny is lehet. Ha valakinek viszont nagyon bejön a Sportage fizimiskája, annak jó hírem van: az új nemzedék vonásai lesznek a meghatározók a következő évek Kiáin, vagyis búcsút inthetünk a szögletes részleteknek. Bár globális modellről van szó, a tervezőmunka oroszlánrészét a frankfurti designközpont végezte a dél-koreai és kaliforniai stúdiók bevonásával – az újdonságot elnézve egyértelmű, hogy a 2013-as Provo tanulmányautó adta az ihletet. Meg aztán arra is kínosan ügyeltek, hogy a Sportage kívülről még nyomokban se emlékeztessen ikertestvérére, a Hyundai Tucsonra.

Enyhén a vezető felé fordul a középkonzol, jó a minőségérzet, de a középkonzolon sok az egyforma, apró kapcsoló Enyhén a vezető felé fordul a középkonzol, jó a minőségérzet, de a középkonzolon sok az egyforma, apró kapcsoló

Egyébként meg amennyire megszokást igényel a kocsi orra, annyira harmonikus a hátsó rész: a lámpák eleve nagyon mutatósak (ugyanúgy piros csík köti össze a két egységet, mint a 4×4-es Porsche 911-esek esetében), de ami még fontosabb, hogy a lemezfelületeket úgy alakították ki, hogy minél szélesebbnek látszódjon az autó, s láss csodát, a Sportage hátulnézetből eléggé vállas. Ha igazán dögös Sportage-re vágyik a vásárló, akkor a GT Line változat is szóba jöhet – a 185 lóerős dízelként és 177 lovas benzinesként elérhető csúcskivitel dupla kipufogóival, fémes hatású diffúzorbetétjével és 19 colos felnijeivel igencsak magabiztos kiállású darab.

Tág határok között állítható a második sorban a támla dőlésszöge Tág határok között állítható a második sorban a támla dőlésszöge

Bár a generációváltással nőtt a Sportage, a Kia el akarta kerülni, hogy sokkal méretesebb legyen az újdonság, mint a felmenő, a tengelytávolság 30 mm-rel (2670 mm), a hosszúság 40 mm-rel (4480 mm) gyarapodott, s ahogy ilyenkor illik, a karosszéria torziós merevsége is nagyobb (+37%). A leheletnyivel tágasabb utastér négy felnőttnek hosszú úton is kényelmes lehet, főleg, hogy elöl teljesen új tervezésű üléseket találunk, a hátsó sorban pedig ott vannak a 39 fokos szögben állítható hátlapok. A csomagokat 503 liternyi raktérbe pakolhatjuk, ami 38 literrel öblösebb mint az elődé.

A különféle csatlakozási lehetőségek mellett vezetéknélküli kütyütöltésre is van lehetőség A különféle csatlakozási lehetőségek mellett vezetéknélküli kütyütöltésre is van lehetőség

A vezetőülésben helyet foglalva látszik csak igazán, milyen fejlődésen ment keresztül a dél-koreai autóipar az utóbbi években. Ízléses és minőséginek ható a berendezés, s bár elsőre nehéz kiigazodni az azonos méretű gombok halmaza miatt, a sofőr felé fordított középkonzol, a szép rajzolatú órák és a jó fogású kormány miatt összességében csak elismeréssel lehet szólni a belsőről. Érdekes, hogy a Hyundai Tucson jóval konzervatívabb, a konszernen belüli szereposztás szerint egyértelműen a Kia szól a fiatalabb vásárlóközönségnek. Ha már szóba került a Hyundai: a Tucsonhoz hasonlóan a Sportage-ből is hiányzik a távolságtartós tempomat, ami azért meglepő, mert van sávtartó, holttérfigyelő, keresztirányú forgalomra figyelmeztető jelzés, vészfékező rendszer, fényszórósegéd, és táblafelismerő is. A magas üléspozíció, a nagy üvegfelületek és a méretes tükrök miatt könnyű manőverezni az autóval, de ebből a modellből sem hiányozhat az automata parkolórendszer, amely a be- és kiálláskor is a vezető segítségére lehet.

Bővítás után közel 1,5 köbméteres lesz a raktér Bővítás után közel 1,5 köbméteres lesz a raktér

A Sportage nagy újdonsága műszaki szempontból, az 1,6 literes, 177 lóerős benzinmotor és a hozzá kapcsolható, saját fejlesztésű, hétfokozatú, duplakuplungos váltó. Igazából csak a 9-10 literes fogyasztás árnyékolja az összképet, mert a nyomatékosság , a motor-váltó összhangja és a csendesség is vonzóvá teszi ezt a kivitelt. Ehhez képest a 132 lóerős, 1,6-os GDI belépőmotor egészen más tészta. Az rendben van, hogy nyüstölni kell a haladáshoz – a nyomatékmaximum 4850-es fordulatnál ébred – de autópályán a rövid végáttétel miatt zajos, dacára annak, hogy a hangszigetelésre kiemelten odafigyeltek. Ez persze nem jelenti azt, hogy bázismotornak rossz lenne, egyszerűen csak az volt az érzésem, hogy erősebb motorra költeni a Sportage esetében biztosan nem lesz kidobott pénz. Mondjuk a nálunk csak 4×4-es hajtással és hatfokozatú automatikus váltóval elérhető, 185 lóerős csúcsdízel árából majdnem kijön két alap 1.6 GDI, így inkább a 2,0 literes gázolajos blokk 136 lóerős változatára vagy az 1,7-es, 115 lóerős dízelre gondolok. Utóbbi ereje is elegendő, de már csak azért is érdemes a 136 lóerős verziót fontolóra venni, mert a számos fejlesztés miatt (csökkent a kompresszió, 1800 helyett 2000 baros a befecskendezési nyomás) kifinomultabban teszi a dolgát és nem mellesleg a automatikus váltóval és összkerékhajtással is konfigurálható az 1,7-essel szemben. A 4×4-es rendszer 600 000 Ft-os felára természetesen nem csekély, de az osztrák Magna által fejlesztett hajtás szempillantás alatt 0-100% arányban is képes elosztani az előre illetve hátramenő nyomatékot.

Csendes és jól húz az 1,6 literes turbó Csendes és jól húz az 1,6 literes turbó

A modellváltással teljesen új tervezésű futóművet kapott a Sportage. Míg a normál változatok egészen jól rugózzák ki az úthibákat, a GT line sportfutóműve szinte már túlzás, a 19 colos felnikkel “párban” komfortpártiaknak biztosan nem ajánlanám. A volán érzésre direktebb, mint a felmenőé, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy már nem a kormányoszlopra, hanem közvetlenül a fogaslécre szerelik a szervomotort.

Amíg elölről furcsa az új Sportage, innen nézve nagyon atletikus a megjelenése Amíg elölről furcsa az új Sportage, innen nézve nagyon atletikus a megjelenése

A zsolnai gyártású újdonság lapunk megjelenésekor már rendelhető a Kia márkakereskedőknél. A bevezető kampány keretében 5,6 millió forinttól lehet elvinni az alapmodellt, míg az egyik legnépszerűbbnek ígérkező, tisztességes felszereltségű (tempomat, bőrkormány, automata klímaberendezés) 1,7-es dízelre 7,5 milliót kell rászánni. A Sportage tudását és a konkurensek árképzését figyelembe véve teljesen elfogadható ez az összeg, már csak a 7 év/150 000 km-es garancia miatt is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!

Hozzászólások