Egy háromtagú család késő éjszaka hazafelé tart az országúton. A szülők elöl utaznak, másfél éves csemetéjük pedig szabályosan, a menetiránnyal szemben bekötött bébihordozóban hátul. Szerencsére a gyerkőc békésen durmol, úgyhogy anyuka is lazíthat, így elkerüli a figyelmét, hogy apuka laposakat pislog a monoton egyenes úton. Hirtelen arra riadnak, hogy a kocsi letért az útról és árokba hajtottak…
Svédországban, a Volvo göteborgi főhadiszállásán „élő egyenes adásban” nézhettük végig, ahogy a világ legbiztonságosabb SUV-jaként aposztrofált, új XC90-essel a főszerepben előadták ezt a kellemetlen forgatókönyvet! Az ultramodern töréstesztközpont 90 fokban elforgatható alagútjában 80 km/órás sebességre gyorsították az autót, mely a szabadba érve árokba hajtott, majd a partfalon gellert kapva közel 1 méter magasba repült, s végül csúnyán a földbe vágódott.
Az autók biztonságát értékelő független szervezetek közül egyik sem vizsgálja az ehhez hasonló ütközéseket, pedig az Egyesült Államokban a halálos kimenetelű balesetek fele az útról való letérésből fakad, míg Svédországban a végzetes, vagy súlyos sérüléssel járó autóbalesetek egyharmadában csak egy gépjármű szerepel. A Volvónál pedig a töréstesztprotokollok mellett a valós élethelyzetekre igyekeznek felkészíteni autóikat, ezért a „kötelező ütköztetéseken” (frontális, oldalirányú, oszlopteszt) kívül még számos próbát hajtanak végre: ilyen az átborulásos és az útelhegyásos teszt is, de a leghátul ülők védelmére is kiemelt figyelmet fordítanak. Az XC90-es fejlesztése során hozzávetőleg 100 töréstesztet végeztek, amit több ezer számítógépes szimuláció előzött meg. A normál törésteszteket már nagy hatékonysággal tudják modellezni, az árokba hajtásnál azonban sokféle változó (pl. a környezeti adottságok, vezető reakciója) befolyásolja a baleset kimenetelét. Mindenestre a hetvenes években gyártott autókhoz képest mostanra több mint kétharmadával csökkent annak az esélye, hogy valaki egy új Volvóban utazva életét veszítse, vagy súlyos sérülést szerezzen – öt éven belül ezt kívánják nullára redukálni.
A járművek mellett a gyalogosokat és a kerékpárosokat is felismeri a városi koccanásgátló
Útelhagyásra felkészítve
Persze egy ilyen szimuláció meglehetősen drága mulatság, ezért a törésteszt „élesben” zajlott, s a mérnökök kiértékelik és felhasználják a kapott információkat. Természetesen nem véletlen, hogy az incidens során a legfejlettebb, Thor névre keresztelt (az XC90-es nappali menetfénye pedig a kalapács), hajlékony vállrésszel rendelkező tesztbábu, Hybrid 3-as felesége (a film alapján a hölgyeményt Jane Fosternek kellene hívni) és a műbaba sem szenvedett súlyos sérülést. Ugyanis a vadonatúj Volvo XC90-est szériafelszerelésként a világ első útelhagyás-védelmi csomagjával látták el! Az ilyen jellegű balesetek gyakori következménye a gerincsérülés, mivel becsapódáskor olyan komoly erőhatások érik az utasokat, mint katapultáláskor a vadászrepülőgépek pilótáit.
Ezért az első üléseket energiaelnyelő funkcióval látták el: az üléskeretbe olyan deformálódó elemeket építettek, melyek durva erőhatásra (pl. amikor az autó 60-80 centiről a földbe vágódik) elhajlanak az utasok súlya alatt. Így engedik az ülőlapokat 3-5 centivel lesüllyedni, mintegy gerinckímélő módon „kipárnázva” a becsapódást. Csakhogy az útelhagyásos balesetek közben, az autó pattogása miatt az utasok véletlenszerű irányokba mozdulnak el, márpedig nagyon fontos, hogy „landoláskor” megfelelő testhelyzetben legyenek. Ezért a hétszemélyes XC90-esben az összes biztonsági övhöz (a második sorban is állítható a szélső övek magassága) előfeszítés és erőhatárolás tartozik – az elülsőknél aktív, elektromos, a többinél pirotechnikai. Útelhagyás észlelésekor pedig az elektromos feszítő villámgyorsan (100 mm/másodperc) hátrahúzza az öveket és a megfelelő helyzetben rögzíti az utasokat. Amúgy ennek teszteléséhez a dániai Legoland vidámparkban is megtalálható Robocoaster „játék” adta az ötletet. A programozható robotkar össze-vissza rángatja az ülésben helyet foglaló tesztbábut, így szimulálva az árokba hajtás, a repülés és a földetérés közbeni testmozgásokat.
A fáradt sofőrnek pihenőhelyet javasol
Jobb félni, mint megijedni
Nyilván a legjobb az ehhez hasonló helyzeteket elkerülni és megelőzni, ezért az XC90-est a legmodernebb vezetőtámogató rendszerekkel szerelték fel. Például az aktív sávtartó berendezés képes beavatkozni a kormányzásba, csak hát amikor nincsen a forgalmi sáv mindkét oldalon rendesen felfestve, nem tud mihez viszonyítani. Ugyancsak „aktivizálták” az éberségfigyelő rendszert, ami nem pusztán jelzi a fáradt vezetőnek, hogy ideje kicsit félreállni, hanem a navigációval kombinálva javaslatot is tesz a legközelebbi pihenőhelyre, parkolóra. A City Safety városi koccanásgátló pedig a járműveken kívül gyalogos- és kerékpáros-felismerő funkcióval is rendelkezik. Sőt, a kereszteződésekben, jobbkezes utcáknál kialakuló balesetveszélyes szituációkban szintén automatikus vészfékezést hajthat végre a Volvo.
Az ütközésveszélyre figyelmeztető rendszer nemcsak előre, hanem hátrafelé is figyel, és vész esetén automatikusan megfeszíti a biztonsági öveket. Ezen felül lehet a fedélzeten radaros követésitávolság- és sebességtartó automatika, táblafelismerés, sávelhagyásra figyelmeztetés, holttérfigyelés, táblafelismerés, kanyarbevilágító lámpa és kanyarkövető fényszóró, távfényasszisztens, vagy éppen intelligens LED-es fényszóró, adaptív féklámpák, a másodlagos ütközést megelőző rendszer, valamint tolatáskor a keresztirányú forgalom figyelése.
Az XC90-es automatikusan fékez, ha a sofőr kikanyarodna egy érkező autó elé a kereszteződésben
Hétszemélyes konnektoros hibrid
A Volvo persze nem csupán az utasokat, hanem a környezetet is védi. Ezért az új XC90-est kezdettől fogva konnektorról tölthető hibrid hajtással tervezték, mégpedig úgy, hogy ez ne jelentsen kompromisszumot. Például a nagyfeszültségű (270-400 V), 9,2 kWh kapacitású lítium-ion akkumulátort az SAP moduláris platform középalagútjában helyezték el, így a harmadik üléssor és a csomagtartó helykínálata nem szenved csorbát: jelenleg a Volvo XC90 az egyetlen teljes értékű, hétszemélyes plug-in hibrid SUV. Az akksi 40-50 kilométeres hatótávolságot biztosít, tehát napi kétszeri töltéssel az elővárosi ingázás, munkába járás akár füstmentesen, üzemanyagszámla nélkül megúszható – otthoni hálózatból 6 amperes áramerőséggel 6, míg 16 amperrel 2,5 óra alatt tölthető fel teljesen a telep.
A karosszéria 38%-a nagy merevségű bóracélból készül, így az új XC90-es 125 kilóval könyebb elődjénél
A T8-as jelzésű csúcsmodellben az új generációs, 2,0 literes, négyhengeres Drive-E benzinmotor turbófeltöltővel és kompresszorral izmosított változata318 lóerőt és 400 Nm-t teljesít. Ezt egészíti ki a hátsó tengelynél beépített 82 lóerős és 240 Nm nyomatékú Siemens villanymotor, de ideiglenesen a főtengelyre szerelt 46 lóerő és 150 Nm teljesítményű indítómotor/generátor is besegíthet.
Virtuális összkerékhajtás: a benzinmotor elöl, a villanymotor hátul hajt. Az akkut a középalagútba építették
Így a hibrid rendszer összteljesítménye 400 lóerő és 640 Nm, s a nyolcfokozatú automata váltóval 5,9 másodperc alatt gyorsulhat százra a két tonnás Volvo. Az ötféle vezetési üzemmód (elektromos, hibrid, teljesítmény, terepjárás, energiatárolás/töltés) közül a takarékosakat választva pedig a gyári átlagfogyasztás 2,5 l/100 km-re, a CO2-kibocsátás pedig 59 g/km-re adódik.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
